Amerika kettéválik: A demokrata államokban gyorsabb a növekedés

A növekedési különbség hatására a szakadék a két államcsoport között napról napra növekszik. A jelenségre magyarázatot adhat, hogy a jellemzően republikánus fellegvárnak tartott államokban inkább a vidéki jelleg, az emberek alacsonyabb képzettsége dominál - olvasható a tanulmányt közlő Neue Zürcher Zeitung írásában.

Itt az alacsonyabb hozzáadott értéket termelő olyan gazdasági ágazatok jellemzőek, mint a bányászat, mezőgazdaság vagy a hagyományos ipar. Ezzel szemben a liberális többségű államokban a magasabb hozzáadott értéket termelő, és az abban dolgozóktól magasabb képzettséget megkövetelő technológiai iparágak, a digitális, valamint a szolgáltató szektor adja a gazdaság nagyobbik felét.

Ez a különbség nagyon jól megmutatkozik a bruttó hazai termék (GDP) növekedési ütemében, amely határozottan nagyobb a demokrata államokban.

Az abszolút számok azt mutatják, amíg a 2008 óta eltelt egy évtizedben a liberális államokban hozzávetőlegesen harmadával nőtt gazdaság – választókerületenként 35 milliárd dollárról 48 milliárd dollárra –, addig a konzervatív államokban minimálisan ugyan, de csökkent. 

Az eltérő fejlődési ütem jól látható nyomot hagyott a háztartások eltérő jövedelmi szintjében is.

Amíg 2008-ban a republikánus többségű államokban élők átlagos jövedelme minimálisan magasabb volt mint a demokrata államokban, addig 2018-ra az utóbbiak jelentős előnyre tettek szert.

Miközben ezeken a területeken jelentős hátrányba kerültek a republikánusok, más tekintetben előre törtek.

A korábbinál sokkal nagyobb terület került az irányításuk alá. Jól mutatja ezt, hogy az általuk uralt választókerületek aránya 61 százalékról 80 százalékra emelkedett az elmúlt évtizedben, a demokrata ellenőrzés alatt lévő területek pedig megfeleződtek: választókerületi többségük 39 százalékról 20 százalékra esett vissza. 

Az eltérő gazdasági fejlődést a népesség összetétele és iskolázottság is befolyásolja.

A demokrata többségű államokban a felnőtt korú lakosságnak legalább 35 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben a tíz évvel ezelőtti 28 százalékkal.

Ezzel szemben a konzervatív államokban semmi nem változott, a felsőfokú végzettségűek aránya maradt a 2008-ban jellemző 26 százalékon. Az is megfigyelhető, hogy amíg a demokrata államokban vegyesnek mondható a népesség faj vagy életkor tekintetében, addig a republikánus többségű államokban jellemző az idős, fehér lakosság. 

Egyre nagyobbak az ellentétek

Az átalakulás más tekintetben is megfigyelhető. Amíg korábban a vidéki, konzervatív Amerika számított az ország szívének, ezeket az államokat tartották a szövetségi állam legfőbb támaszának, ennek mostanra vége. A liberális elveket valló államok gazdasági fejlődése gyorsabb, így előre törtek a stagnáló republikánus államok kárára.

Ezek a folyamatok egyre nagyobb feszültségeket generálnak a társadalomban. A korábban vezető szerepet betöltő fehér “többség” rovására előre törnek a korábban alacsonyabb rendűnek tartott színesbőrűek.

A Brookings Institute kutatásai szerint a nehezebb anyagi és életkörülmények közé kerülő fehérek sokkal nehezebben tudják kezelni ezeket a helyzeteket, mint a színesbőrűek, és ez megmutatkozik a várható élettartamban is.

Donald Trump megválasztása többek között annak köszönhető, hogy a sértett fehérek nehezen tudták feldolgozni háttrébe szorulásukat, és dacból szavaztak a republikánus elnökjelöltre. Ez a választói attitűd ma is ugyanúgy él, mint négy évvel ezelőtt.

Alig van mobilitás

Érdekes módon a gazdasági nehézségek megoldásának logikája, nevezetesen hogy a csökkenő gazdasági erővel rendelkező területekről a jól prosperáló területekre, államokba költöznek az emberek, ma nem jellemző, inkább kilépnek a munkaerőpiacról. A második világháború óta most a legalacsonyabb a kontinensnyi államban a földrajzi mobilitás. Ezért alakulhatott ki az a furcsa helyzet, hogy sok vállalat képtelen betölteni az üres álláshelyeit.

Egyes tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a bizonytalanságot és az aggodalmat érezve az emberek egyre inkább jobbra, a konzervativizmus irányába tolódnak. Más kutatások pedig arra vezettek, hogy a személyes biztonság érzése segíti a haladó politikai nézetek elfogadását.

Ezt a gondolatmenetet folytatva odajuthatunk, hogy a gazdaságilag gyengébben teljesítő, kevésbé dinamikus republikánus államok tovább tolódnak konzervatív irányba, a sikeresebb, gyorsabban fejlődő demokrata államokban élők pedig egyre progresszívebbé válnak.

Szövetségi szinten kedvezőtlennek nevezhető, hogy mind a Kongresszusban, mind a Szenátusban a gazdaságilag gyengébben teljesítő államokat és népességet, illetve az időseket képviselők vannak többségben, szemben a gazdasági tekintetben sikeresebb, fiatalabb, a változások iránt nyitott államokat és népességet, illetve a fiatalokat képviselőkkel szemben. 

A Brookings Institute kutatása szerint van ugyan minimális remény arra, hogy olyan külső tényezők, mint a világméretű felmelegedés, vagy a növekvő mértékű automatizálás a válság felé sodorják Amerikát, és ennek hatására erősödik az amerikaiakban az összetartozás érzése, nagyobb lesz az összefogás. Ez azonban korántsem biztos, hiszen a válságok sok esetben felerősítik az ellentéteket.