Lemond-e a profitról az, aki társadalmilag hasznos cégekbe fektet?
ElemzésekKét iskola viaskodik régóta egymással. Az egyik szerint, a befektető cégeknek kutya kötelessége védeni a bolygót és befektetni zöld cégekbe, amelyek esetleg nem hoznak akkora hasznot. A másik nézőpont szerint a pénzügyi befektetések célja a profit, a társadalmi hasznosság természetesen fontos erkölcsi kötelesség, de ne tegyük rá a befektetők vállára ezt a közös terhet.
A befektetési alapok világa gyakran valamilyen divatról, trendről szól. A legújabb buzzword-ök egyfajta etikus megközelítést kívánnak meg a befektetőktől. Az említett fogalmak közül az SRI társadalmilag felelős befektetéseket, míg az ESG a környezetre, a társadalomra odafigyelő vállalatvezetést követel meg.
Mindez szép és jó – gondolhatjuk, de tényleg azokkal a cégekkel lehet jól keresni, amelyek szeretnék megállítani a globális felmelegedést, nem dolgoztatnak afrikai gyerekekkel, viszont foglalkoztatnak egy csomó hátrányos helyzetű, bántalmazott édesanyát?
A kérdés szándékosan sarkított, az értékelésből hagyjuk most ki az erkölcsi kötelesség fogalmát, ne legyünk demagógak, vagy hatásvadászok, egyszerűen vizsgáljuk meg, hogy a „rendes”, vagy a „szemét” cégek részvényeivel lehet jobban keresni.
Egy sokkoló adat
Néhány éve a Cabot Heritage nevű amerikai vagyonkezelő egy viccesnek szánt, de mégis elgondolkodtató számítást végzett. Összeállított egy „koszos” portfóliót, vagyis megnézte, hogy az amerikai nyilvános piacon jegyzett legnagyobb dohányipari cégek (Philip Morris, Reynolds, Altria), óriási fegyvergyártók (Vista, Smith & Wesson) és az itthon kevésbé ismert nagy amerikai alkoholcégekből összeállított portfólió hogyan teljesített volna.
Az adatsor megdöbbentő volt, elsősorban a fegyvercégek remek teljesítménye miatt bőven két számjegyű éves hozamot ért el a portfólió. Ha ehhez még hozzávettük volna a szennyező olajcégeket, vagy az embereket „kizsákmányoló” globális nyersanyagcégeket, a szívtelen bankokat, szintén sok jó részvényteljesítményt találhattunk volna.
Miközben azért az alacsonyabb olajár miatt nem ez volt a nyersanyagcégek legjobb időszaka.
Változnak az idők
Lemondanánk erről a profitról? Az etikus alapokkal szemben gyakori észrevétel, hogy a portfólió-menedzserek a saját lehetőségeiket korlátozzák, ha bizonyos papírokból nem válogathatnak.
Pedig – tartja magát ez a vélemény, ha egy zambiai aranybányát üzemeltető ausztrál cég nagyon alulértékelt, akkor azt kell megvenni, ha a tengervíz megtisztításával foglalkozó francia innovátor forog alacsony értékeltségen, akkor pedig azt. Az árazás számít, nem a társadalmi haszon.
Vagyis az ESG-alapú kritériumrendszer, a szelekció kényszere korlátozza a befektetésre jogosult vállalatok körét, és így a potenciális profitot is.
Ez volt a múlt, talán akkor ez volt az igazság is, de az elmúlt két évben egyre több kutatás igazolja azt is, hogy az ESG kifejezetten javítja, de legalábbis nem rontja a profitot.
Miért segítik a nyereséget?
Az egyik megközelítés szerint, ahogyan nagyon hirtelen teret nyert a befektetői gondolkodásban az ESG-szemlélet, úgy egyre több gazdag ember már ilyen megközelítésű alapokba teszi a pénzét, mert boldog, hogy ez a megközelítés megfelel az értékrendjének.
Ha átrendeződnek a portfóliók a hagyományos részvények felől, a tiszta cégek felé, akkor az új befektetői roham megemeli az utóbbiak árát. Ma még azért „roham” talán nincsen, de a globális befektetési univerzumban több tízmilliárd dollár jutott ilyen alapokba.
Terjed az ESG
A nagy amerikai befektetési házak már teljesen ráálltak az ESG-re, részletes kritériumrendszereket dolgoztak ki, a világ tényleg tele van ilyen alapokkal. Az ESG-alapok aránya azért ma még nem kiemelkedő, azt is nehéz a rövid múlt miatt hitelesen megfogalmazni, hogy melyik alapfajta hozza a legjobb hozamokat.
De a gyarapodás egyelőre mindenképpen exponenciális.
A portfóliókba beválogatott legnépszerűbb amerikai részvények itthon még kevésbé ismertek, de nemcsak egészségügyi vállalkozások, gyógyszercégek, forradalmi informatikai megoldásokat fejlesztő trendi vállalkozások kerülnek a portfóliókba, de hagyományos ruházati, pénzügyi, akár energetikai, vagy teherautó-gyártó is felbukkan.
Az ESG megközelítésű alapok óriási nemzetközi divat lett 2018-ban és a trend kitart 2019-ben is. Arról, hogy a világban pontosan mennyi tőke van ilyen alapokban, nincsen egzakt szám, de a becslésünk szerint legalább 100 milliárd dollár lehet az összesített befektetés. Az MNB idén adott ki egy konzultációs anyagot a "zöld pénzügyekről", (https://www.mnb.hu/letoltes/
Magyar helyzet
Mert az ESG-szemléletben az is jó, hogy már nem csak arról van szó, mint régebben, hogy a portfóliókból kizárjuk a fegyvert, a cigit, az alkoholt, az olajvállalatokat, hanem az is lehet pozitív, ha valaki a saját iparági sztenderdjeihez képest tér el kedvező irányba az átlagtól.
Magyarországon a nemzetközi alapokat is forgalmazó szolgáltatóknál elérhetők ezek a termékek, pár példával, az Erste kínálatából ilyen az Erste Respnsible Growth Fund, az Amundinál kapható a Pioneer Balanced ESG Fund Amundi, míg az Aegon-csoportnál az Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap
A kifejezetten magyar megközelítésű társadalmilag hasznos alapok zöme egyelőre nem a kisbefektetőket célozza meg, hanem a nagyobb intézményi befektetőket, nemrégiben például az MFB Invest Zrt. befektetésével és a Susterra Capital Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelésében, indult el a Water Impact Fund, 5 milliárd forin tos vízalap.
