Amerikában 250 millió fegyver van magántulajdonban

Megdöbbentő, hogy az USA lakossága a föld népességének mindössze 4,4 százalékát teszi ki, mégis ők birtokolják a világ fegyvereinek 42 százalékát.

A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint egy new yorki és egy londoni embernek ugyanannyi az esélye, hogy kirabolják, azonban 54-szer valószínűbb, hogy a new yorki bele is hal a rablásba.

Ha ezt összevetjük azzal, hogy a fegyveres gyilkosságok száma nincs összefüggésben a mentális betegségekkel, a videójátékokkal vagy a szociális védőháló meglétével – mutat rá a New York Times – akkor minden jel szerint, az egyetlen magyarázat az elképesztő mennyiségű fegyver, amivel az amerikaiak rendelkeznek.

Szabályzás nincs, fegyverek vannak

Az Egyesült Államok ötven tagállamából harmincötben nem követelik meg, hogy a fegyvertulajdonosoknak legyen fegyvertartási vagy fegyvervásárlási engedélye, vagy egyáltalán bejelentsék a tulajdonukban lévő lőfegyvereket. Idahoban és Alaszkában a helyi törvények kifejezetten tiltják, hogy az állami szervek nyilván tartsák a lakossági kézen lévő lőfegyvereket.

Csak két tagállamban, New Yorkban és a District of Columbiában (DC) vannak érvényben a fegyvertartással kapcsolatos, Amerikában szigorúnak számító rendelkezések. Persze ezek sem gátolják meg, hogy DC vezesse magasan a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok, emberölések statisztikáját.

A New York állambeliek pedig, ha nagyon vágynak fegyverre, átutaznak a szomszédos Pennsylvániába, az amerikai fegyvergyártás egyik központjában, ahol sokkal liberálisabb fegyvertartási-beszerzési rendszer van érvényben.

Hány lőfegyver lehet egy amerikai állampolgár birtokában?

Az Egyesült Államok törvényei – sem szövetségi, sem pedig az egyes államok szintjén – ezt nem szabályozzák. A befolyásos amerikai Nemzeti Fegyverszövetség (National Rifle Association – NRA) adatai szerint 

létezik olyan állampolgár, akinek 7000 lőfegyverből álló gyűjteménye van.

Kalifornia államban van egy olyan korlátozó törvény, hogy egy, arra jogosult, nagykorú amerikai állampolgár havonta csak egy darab marokfegyvert (pisztolyt, vagy revolvert) vásárolhat.

A fejlett országok között egyedülálló „fegyvertartási kultúra” (gun culture) kezdeteit az Egyesült Államokban visszavezetik egészen a Függetlenségi Háború (1775-1783) időszakára.

Emellett a fokozatosan terjeszkedő ország, a XVIII.-XIX.-században az ekhósszekeres telepesek, az őslakosokkal a területek ellenőrzéséért vívott csaták mind-mind táplálták a fegyvertartási kultúrát. Aminek a gyökerei a Vadnyugat kemény-romantikus világára is visszavezethetők. Az első vadnyugati amerikai szupersztár, Annie Oakley mesterlövészként 1885-től végigturnézta az Egyesült Államokat a Buffalo Bill-féle Vadnyugati Showban.

A magányos, Colttal és az alsókulcsos Winchester 30-30-as puskával felszerelt cowboy figurája éppúgy a fegyvertartási kultúra részévé vált, mint a már 1910-ben megjelenő gengszterfilmek szereplői, vagy később az olyan alkotások, mint a Bonnie és Clyde, Clint Eastwood Piszkos Harry filmjei, A Keresztapa, a vietnami háborúhoz kötődő alkotások (A Szarvasvadász, Apokalipszis Most, A Taxisofőr), majd legújabb korunkban az ipari méretekben előállított hollywoodi akciófilmek.

Fegyvertartási kultúra

Néhány országnak markáns saját fegyver(tartási)kultúrája alakult ki.

Régiónkban ilyen Csehország, ahol a hivatalosan mintegy 300 ezer magánkézen lévő fegyver négyötöde önvédelmi célokat szolgál.

A fegyverkultúra a cseh történelem része, amit az idegen megszállás (nácik, szovjethatalom) időszaka is erősített. 1989-ben a bársonyos forradalom liberalizálta a fegyvertartást, aminek szabályain 1995-ben és 2002-ben, mielőtt a csehek beléptek volna az EU-ba, tovább lazítottak. Több nagy létszámú, befolyásos cseh szervezet küzd az Európai Unió fegyvertartást egységesítő szabályrendszere (European Firearms Directive) ellen.

Izrael fegyverkultúráját a súlyos történelmi örökség, a Holocaust, az üldözöttség, az országgal, lakóival szemben ellenséges közel-keleti környezet, az ország fennállása, 1948 óta megvívott mintegy féltucat védelmi háború határozza meg.

Svájcban az Európától való bizonyos távolságtartás is hatott a fegyverekhez való viszonyra. Máig fennmaradt a 18-30 éves férfiak katonai szolgálatra, vagy helyettesítő egyéb tevékenységre való sorozása. A hatóságok ösztönzik a 15-20 éves korosztályt, tanulja meg használni az katonai automata karabélyt – a hazai gyártmányú, 5.56mm-es SIG SG500-ast. A foglalkozások ingyenesek.

Az Eidgenössisches Feldschiessen a világ legnagyobb lövészversenye, amelyre tíz éves kortól fogadnak el nevezést. A törzsi berendezkedésű Pakisztánban, Jemenben, Afganisztánban emberemlékezet óta hagyomány a férfiak-fiúk fegyvertartása, kiképzése.

Amerikában amúgy sincs egységes fegyvertartási és engedélyezési rendszer, noha bizonyos alapelvek mind az ötven tagállamra nézve kötelezőek.

Így bármelyik fegyverüzletnek országos számítógép-adatbázis alapján kell megbizonyosodnia, hogy az illető nem szerepel-e benne, ha egy vevő vásárolni akar náluk. Magát az adatbázis-vizsgálatot az üzlet kérésére az FBI végzi el néhány perc alatt, amíg a vevő az üzletben nézelődik.

Ez az adatbázis a National Instant Criminal Background Check System – a nemzeti azonnali bűnügyi háttér-ellenőrzési rendszer, a NICS. A NICS maga további két szövetségi adatbázison alapszik, a nemzeti bűnügyi információs központén (National Crime Information Center) és az államközi azonosító indexén (Interstate Identification Index).

Mint minden adatbázis, ezek sem tökéletesek, hézagok vannak működésükben. A 2015-ös charlestoni templom-lövöldöző, a 21 éves fehér-rasszista Dylann Roof úgy tudott fegyvert vásárolni és nyolc imádkozó afro-amerikait megölni, hogy az FBI által kezelt adatbázisban végrehajtott ellenőrzés során átcsúszott a szűrőn. Ezt James Comey, az FBI akkori elnöke is megerősítette. Roofnak már korábban is fel kellett volna tűnnie a bűnüldöző szerveknek, hiszen erőszakos, fajvédő terveit-elveit közösségi oldalakon publikálta.

Ha a fegyvervásárlót bűncselekmény, vagy akár vétség, szabálysértés miatt két évnél hosszabb szabadságvesztésre ítélték, vagy „szellemileg sérültnek” nyilvánították, máris elbukta a fegyverüzleti gyors vizsgálatot, amit a fegyverkereskedő azonnal elvégez. Ehhez a vevőnek ki kell töltenie egy kábé egyoldalas kérdőívet (Firearms Transaction Record) amelyben szerepelnek a személyes adatai, neve lakcíme, születési helye, faja és állampolgársága.

A nálunk „fehér emberként” besorolt kategóriát az USA-ban hivatalosan, az okmányokban Caucasian-nak, kaukázusinak nevezik, így is kell feltüntetni. Ami másutt, például a volt Szovjetunióban, de a mai Oroszországban is, meglehetősen sértő fogalomnak számít. A TAJ-szám – társadalombiztosítási szám, social security number – megadását kérik, de nem kötelező jelleggel.

Ezt a kérdőívet egy szövetségi, bűnüldözéssel is foglalkozó amerikai állami szervezet, az ATF állította össze. Néhány kérdésre választ várnak, például, hogy az illetőt elítélték-e valaha is bűncselekmény, szabálysértés, családban elkövetett erőszak miatt, fogyaszt e kábítószert, tudatmódosítót, más tiltott szert, szökésben van-e és beutalták-e valaha is elmegyógyintézetbe.

A fegyvervásárlás ellenőrzési rendszerén több komoly méretű lyuk tátong. Az egyik ilyen az Euronews.com cikke szerint a fegyvervásárokon, bemutatókon magánszemélyek által lebonyolított fegyver adásvétel, a szerződés. Megkötéséhez a szövetségi jogrendszer alapján gyakorlatilag csak az eladó jóhiszeműsége szükségeltetik. Ez esetben a törvény szerint

„bármely magánszemély eladhat fegyvert egy engedéllyel nem rendelkező másik, ugyanabban a szövetségi államban élő lakosnak, amennyiben nem tud kizáró okról, vagy elfogadható érvek alapján azt feltételezi, hogy a vevő nem áll fegyvervásárlási, vagy fegyvertartási tilalom alatt”.

Gyakorlatilag ugyanez érvényesül, amikor az amerikaiak családtagoktól, vagy szomszédoktól vásárolnak fegyvert.

Fegyveres bűncselekményekben az élen

Az USA-ban a statisztikai hivatal 2015-ös felmérése alapján elkészítették a fegyverrel elkövetett bűncselekmények államok szerinti listáját.

• Ezen magasan az amerikai fővárost, Washingtont és környékét magában foglaló District of Columbia (DC) vezet, százezer lakosra 18 lőfegyverrel elkövetett gyilkosság jutott.
• A második helyezett Louisianában és a szám 8.1.
• A harmadik helyezett Missouriban 6.9.

A sokszor ilyen vonatkozásban emlegetett Texas 3.3-as mutatószámával csak a derékhadat gyarapítja. A legkevesebb lőfegyverrel elkövetett gyilkosságot Hawaii-ban követték el. Ilyen tekintetben az utolsók közé tartoznak az USA északkeleti partmenti államai, Massachusetts, Maine, New Hampshire. Az Egyesült Államok legnépesebb országa, Kalifornia 3.3-as mutatóval a középmezőny tagja.

Világviszonylatban az Egyesült Államok, 2016-os adatok szerint, a második helyen van évi 37.200 lőfegyver okozta emberhalállal, írja a JAMA, az USA-ban működő egészségügyi szervezetek szövetségének hetilapja. Brazília 43.200 halálesettel vezeti a listát. A harmadik helyen Mexikó áll (15.400), majd Kolumbia (13.300), Venezuela (12.800) és Guatemala (5.090) következik. Erre a hat országra, amelyek a világ népességének kevesebb, mint tíz százalékát alkotják, jut a világon lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok, emberölések több mint ötven százaléka.

Ha a lőfegyver okozta haláleseteket a lakosság számához arányítjuk, itt is a latin-amerikai blokk és Észak-Amerika vezet. E tekintetben a világ legveszélyesebb országa El Salvador, itt százezer lakosra 39.2 lőfegyver okozta haláleset jut. Második Venezuela 38.7-tel, majd a sorrend: Guatemala 32.3, Kolumbia 25.9, Brazília 19.4 és Mexikó 11.8-al. A világátlag 3.4-et tett ki 2016-ban. Az Egyesült Államokban ez a mutató 10.6.

A svájci Small Arms Survey (SAS - kézifegyver felmérés) 2018-as, becslésen alapuló adatai szerint a világon több mint egymilliárd, magánszemélyek tulajdonában lévő kézifegyver van. Kézifegyvernek számítanak a pisztolyokon, revolvereken, vadászpuskákon kívül a félautomata, lebutított katonai lőfegyverek (például Kalasnyikovok, M-16, M-4-esek) is.

Négyszázmillió kézifegyver amerikai magánszemélyek birtokában van, írja a SAS 2017-es felmérésében.

Az Egyesült Államokban száz lakosra jutó kézifegyverek száma: 120. Ezzel az USA globális vezető.

Az utána következő Jemenben ez a szám: 52.8. A harmadik helyezett Montenegróban és Szerbiában egyaránt 39.1 ez a mérőszám. Őket követi Kanada és Uruguay 34.7-tel. Európát és a világ régióit tekintve a vezetőszerep a Balkáné. A Balkánt követik erős számszerű lemaradással a skandinávok, Ausztria és Svájc, a Közel Keleten Libanon.

Magyarország valahol a középmezőnyben foglal helyet. Az idézett SAS-felmérés becslései szerint 2007 és 2017 között ugrásszerűen megnőtt a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő lőfegyverek száma. Míg 2007-ben ez száz emberre számítva 5.5 volt, addig 2017-ben már 10.5-re emelkedett.

Mindez úgy következett be, hogy a legális kézifegyverek száma 2017-ben ugyanannyi volt (211.300), mint 2007-ben, állítja az idézett felmérés. Aaron Karp, a SAS szerzője 2017-ben a Magyarországon magánszemélyek tulajdonában lévő illegális, be nem jelentett kézifegyverek számát 811.700-ra becsülte. Az ORFK 2016-os adatai szerint 269.903 engedéllyel tartott lőfegyver volt magyar magánszemélyek birtokában.