Fókuszban a zöldgazdaság, a munkaerőpiac és az innováció – interjú Hegedüs Évával

Miért éppen Nyíregyházára esett a választás a hazai közgazdász szakma legnagyobbb éves konferenciájának megszervezésekor?

A közgazdász-vándorgyűlés attól vándorgyűlés, hogy évről évre más és más helyszínen rendezzük meg a konferenciát. Az elmúlt években jártunk például Debrecenben, Egerben, Kecskeméten, Pécsett, Zalakaroson, Gyulán, Békéscsabán, Miskolcon és Szegeden. Nyíregyházán legutóbb 1998-ban, a 2006-ban és 2014-ben szerveztünk vándorgyűlést. A város és az egyetem mindig szívesen fogadja ezt a konferenciát, a helyiek pedig kiváló házigazdák, jövünk most ismét.

Érdekesség, hogy annak idején, 1935. év november 10-én éppen Nyíregyházán rendezték meg az MKT első vidéki rendezvényét – tulajdonképpen a mai vándorgyűlések ősét –, amit a Nyírvidék újság így harangozott be: „A pénz tudósai jönnek ma Nyíregyházára”.

A rendezvényen Navratil Ákos tartott előadást Pénzpolitika a háború után címmel, akkori elnökünk, Éber Antal pedig bejelentette az MKT nyíregyházi fiókszervezetének megalakulását. És hogy még egy apropót mondjak: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház idén éppen úgy 125 esztendős, mint a Magyar Közgazdasági Társaság. Ennek a tiszteletére egyébként külön félnapos szekció foglalkozik majd a színházfinanszírozás kérdéseivel.

Hegedüs Éva, a GRÁNIT Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára (forrás: portfolio.hu)

Ha már a témáknál vagyunk: az idei konferencia központi témáját a klímaváltozás elleni közdelem adja. Miért ez a téma?

Ahogyan az idézet is mondja: a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Néhány éve még sokan úgy gondolták, hogy a klímaváltozás valami távoli dolog, a kormányok és a nagy olajvállalatok dolga, és csak a katasztrófafilmekben tudtuk elképzelni, hogy világszerte emberek millióinak életét veszélyeztetik az egyre gyakoribb árvizek vagy éppen a tornádók. Ma pedig elég kinéznünk az ablakon, hogy lássuk: valami nagyon nincsen rendjén az időjárással. Nem csak egyszerű kellemetlenség az, hogy nehezebben alszunk nyaranta a hőség miatt.

Ennél nagyobb a gond: szakemberek szerint a klímaváltozás miatt 15–20 éven belül talán teljesen új alapokra kell helyezni a kukoricatermesztést Magyarországon, és a legóvatosabb becslések szerint is évente 7–10 százalékkal nőhet az allergiás és az asztmás betegek száma a globális felmelegedés eredményeként.

A Világbank szerint az éghajlatváltozás 2050-ig több százmillió embert taszíthat szegénységbe, a klímaváltozás következményei, az aszályok, a vízhiány pedig újabb népvándorlást indíthatnak el világszerte. Égető tehát a probléma, és már messze nem csak a klímatudósok és a környezetvédők ügye! A gazdaság szereplőinek is képeseknek kell lenniük megfelelő válaszokat adni a klímaváltozás okozta kihívásokra. A változtatás persze nem csak kényszer, de lehetőség is: egyre többen gondolják úgy, hogy a zöldgazdaság és a zöld innováció lehet a nem is olyan távoli jövőben a gazdasági növekedés motorja.

Hogy egy kicsit haza is beszéljek: a zöld szempontok, a környezeti fenntarthatóság aspektusai a bankrendszerben is egyre fontosabbak.

A Magyar Nemzeti Bank idén először Zöld Pénzügyek Díjjal ismerte el az ökológiai lábnyom csökkentéséért legtöbbet tevő hitelintézeti, befektetési és biztosítási intézményeket. A Zöld Pénzügyi Innovátor Különdíjat például éppen a Gránit Bank Zrt. nyerte el, elsősorban a teljes körű digitális működéséért és a zöldenergia finanszírozásban betöltött szerepéért.

Hogyan jelenik meg a klímaváltozás elleni küzdelem a vándorgyűlés programjában?

Idén a környezeti-társadalmi fenntarthatóság és a klímaváltozás elleni küzdelem témája köszön vissza a szeptember 5-i nyitó és a szeptember 7-i záró plenáris ülés, valamint a szeptember 6-i szekcióülések programjában és előadásaiban is. Megtiszteli előadásával a konferenciát Áder János köztársasági elnök úr, aki Klímaváltozás? Fenntartható fejlődés? Versenyképesség? – Merre halad a világ? címmel osztja meg gondolatait a hallgatósággal. Biztos vagyok benne, hogy Matolcsy György jegybankelnök úr, Varga Mihály pénzügyminiszter úr és Bártfai-Mager Andrea miniszter asszony is érinti a témát előadásában.

Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László arról beszél majd, hogy miként járul hozzá a gazdaság kifehérítése a gazdaság zöldítéséhez, Nagy István agrárminiszter pedig a klímaváltozás okozta agrárgazdasági és élelmiszerpiaci kihívásokról tart előadást.

Én magam pedig különösen kíváncsi vagyok arra, hogy mit gondol a környezeti fenntarthatóságról a világ egyik legnagyobb gumiabroncsgyártójának a képviselője: a plenáris előadók között ugyanis ott lesz Bertrand Bonhomme úr, a Michelin Csoport fenntarthatóságért felelős globális igazgatója is.

A téma természetesen a hét szekcióülés programjában is visszaköszön: lesz szó vízgazdálkodásról, biogazdálkodásról, a logisztika környezeti fenntarthatósági kérdéseiről – és így tovább.

Emellett azért a hagyományos témák is napirenden lesznek?

Természetesen, sőt! A hét egész napos szekció több mint száz előadója olyan témákat jár majd körbe, mint az államháztartás és a bankrendszer fenntarthatósága; a Növekedési Kötvényprogram eddigi tapasztalatai; az azonnali fizetési rendszer bevezetésének aktualitásai; de szó esik majd az egyre égetőbb munkaerőhiányról, mint a versenyképességet hátráltató tényezőről; az EU-ban várható változásokról; innovációról, mesterséges intelligenciáról, robotizációról; a startupok számára kedvező üzleti környezet feltételeiről; a sport gazdaságtanáról vagy éppen – ahogy már említettem – a színházak fenntartható finanszírozásáról is.

A konferencia jelentőségét mutatja, hogy az előadók között ott lesz a kormány három minisztere, három államtitkára és három helyettes államtitkára,

egy kerekasztal-beszélgetés keretében hét magyar kereskedelmi bank elnök-vezérigazgatója, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, több nagyvállalat és a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója,

több színházigazgató, három közgazdász akadémikus, valamint két olimpiai bajnokunk is. Érdekes, színes szakmai programmal, és emellett, nem utolsó sorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gasztronómiai hagyományait – például a három itteni, eredettvédett pálinkát – bemutató kísérőprogramokkal várjuk az érdeklődőket szeptember 5. és 7. között Nyíregyházán!