Amerikában belső feszültség a demokratáknál

Amikor a múlt héten egyértelmű lett, hogy a beharangozott földcsuszamlás-szerű győzelemre nem fog sor kerülni és Biden csak kiélezett versenyben tudja legyőzni Trumpot, a demokraták összeültek egy több órás konferenciabeszélgetésre. A hangulat nem volt túl ünnepélyes. A kérdés főleg az volt, hogy ki a hibás azért, hogy a szenátusban nem tudnak egyértelmű többséget szerezni. A demokrata párton belül mindig is voltak ellentétek, de a szembenálló feleket egész a múlt hétig összekovácsolta a közös ügy: hogy Donald Trumpot le kellett győzni.

Most, hogy Biden elnyerte az elnökséget kezdenek újra felszínre kerülni a belső viták.

Természetesen az, hogy egy párton belül vannak nézeteltérések, az teljesen megszokott. Ez különösen igaz az Egyesült Államokra. Hisz a 328 milliós országnak mindössze két nagy pártja van. Nyilván azok a demokraták, akiket a két óriási metropoliszban New Yorkban és Los Angelesben választanak be, egészen másképp látják a világot, mint azok, akik mondjuk a vidéki szavazóknak köszönhetik a pozíciójukat.

A tagok többsége két nagy csoportba tömörült. A progresszív és a mérsékelt szárnyba. Mindkét tömörülés meg van győződve róla, hogy a választáson a másik fél miatt szerepeltek a vártnál rosszabbul. Egyelőre a mérsékeltek a fő hangadók. Az elnökjelölt Joe Biden is közülük került ki. A két társaság között a lényegi különbség, hogy a progresszívek több átfogó, nagy horderejű változásra is sort akarnak keríteni. Ezek közül most csak néhány fontosat emelünk ki.

• Európai mintára átalakítanák az amerikai egészségügyet. A szolgáltatásokat minden állampolgárnak ingyenessé tennék és ezzel gyakorlatilag a jelenlegi formájában megszüntetnék az egészségbiztosítási piacot.
• Jobban megreguláznák a nagyvállalatokat és magasabb adókat vetnének ki rájuk.
• Megdupláznák a minimálbért.
• Országos szinten a mintegy 1500 milliárd dolláros diákhitel tartozásokat teljesen felszámolnák.
• Visszafognák a hadsereg és a rendőrség finanszírozását.
• Elköteleznék magukat a megújuló energiafelhasználás mellett és több éves távlatban dollárbilliókat költenének az ehhez kapcsolódó programokra.
• Lényegesen megkönnyítenék az amerikai állampolgárság megszerzését.

A progresszívek fő szószólója sokáig a 79 éves Bernie Sanders volt, de mióta tavasszal elvesztette az elnökjelöltségért folyó versenyt a helyére a korábbi támogatói léptek. Például Ilhan Omar, Jamaal Bowman, vagy a közösségi médiában roppant népszerű Alexandria Ocasio-Cortez.

A mérsékelt irányzat szerint túl gyorsan, túl nagy változásokat akarnak a progresszívek.

Az egyik demokratákat segítő agytröszt a Third Way társalapítója Matt Bennett szerint azt nem értik meg például a New York-i politikusok, hogy a külvárosokban és a vidéken egészen más jellegű szavazók élnek, akik a nagyvárosi ideákra kevésbé fogékonyak. Már pedig őket is meg kell szólítani.

Az világos hogy a demokrata párt csak úgy tud sikeres lenni, ha a két irányzat között sikerül megtalálni a megfelelő egyensúlyt. Joe Bidennek most fel van adva a lecke: neki kell úgy lavíroznia, hogy egyik „oldalt” se haragítsa teljesen magára. Mindez nem lesz könnyű úgy, hogy egyelőre az is kérdéses, hogy januárban a georgiai választások után a szenátusban sikerül-e többséget szereznie a pártnak.

Pennsylvania korábbi kormányzója Edward G. Rendell szerint meg kéne találni a közös pontokat. Ebből az egyik a minimálbér felemelése lehet.

Szerinte Bidennek rögtön az elnöksége elején 7,5 dollárról 15 dollárra kéne emelnie az órabérek minimumát. Ezzel jelezné, hogy nem zárkózik el teljesen a „baloldalról” érkező javaslatoktól.