Árpád nem is egyedül hozta be a magyarokat a Kárpát-medencébe?

Vannak régmúlt korszakok, amelyek dúskálnak az írásos forrásokban. Aki Julius Caesar korát akarja megismerni, az például igen csak mázlista: hogy mi folyt Rómában nem sokkal időszámításunk előtt, azt olykor napra pontosan tudjuk.

A magyar őstörténet már nem ilyen szerencsés. A honfoglalás kora annyira gyéren dokumentált, hogy a történészek olykor félmondatokból kell kiolvassák, milyen lehetett elődeink társadalmi berendezkedése. Valóságos Sherlock Holmes-ként kell a nyomok alapján összerakniuk a képet.

Ám ez a kép nem éppen kristálytiszta. A magyar őstörténet körül az egyik legtöbb fejtőrést egy bizonyos személy, Kurszán okozza.Róla egy bizánci forrás azt írja, hogy amikor 895 körül a bolgárok elleni hadjárat miatt a bizánci követ találkozott a magyarok két fejével, Árpáddal és Kurszánnal beszélt. Az tehát világos, hogy Kurszán fontos személy volt.

A honfoglalás után egyébként a nyugati források Árpádról nem is tudnak. Kurszánról viszont igen. A honfoglalás után a bajorokkal hadakozik, aminek nem lett jó vége. Ugyanis a Sváb évkönyvből kiderül, hogy 904-ben az embereivel együtt tőrbe csalták. Béketárgyalásra hívták, majd a lakomán egy Trónok harcát idéző fordulattal Kurszánt és a kíséretét lemészárolták.

Amíg élt sejthetően a mai Óbuda területén vert tábort. Több történész is arra gyanakszik, hogy a római katonai amfiteátrumot használta várnak.

Persze az amfiteátrum ma már alig több egy bokáig érő kőhalmaznál, de a honfoglalás idején az épület még viszonylag jó állapotban lehetett és bizonyára lenyűgöző látványt nyújtott.A nagy kérdés az, hogy Kurszán pontosan hol állt a politikai hierarchiában?

Ez ügyben több teória is kering a történész világban. Ezek közül az egyik népszerű elmélet szerint, amikor a Kárpát-medencébe jöttek, a magyarok kazár mintára kettős fejedelemségben éltek. Eszerint Árpád és Kurszán volt a két vezető.

Ezt úgy tűnik, hogy egy mohamedán forrás is alátámasztja.Fent maradt ugyanis egy beszámoló mely szerint a magyarok főnöke

20 ezer lovassal vonul ki. Főnökük neve kende. Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik felettük, gyulának hívják. Minden magyar a gyula nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben.

Az elmélet egész pontosan úgy szól, hogy volt egy vallási vezetője, vagyis egy kendéje a magyaroknak és volt egy gyulája, aki katonai vezető volt. Így állt össze a kettős fejedelemség.

Hogy minderről miért hallgatnak a későbbi források? Az elmélet szerint azért, mert Kurszán halála után Árpád magához ragadta a hatalmat és felszámolta a kettős fejedelemséget.

Mivel dinasztiát akart kiépíteni, neki és az utódainak nem állt érdekében azt bolygatni, hogy ki is volt Kurszán. Amikor 950 körül Bíborbanszületett Konstantin ír a magyarokról, a feltételezések szerint már Árpád dédunokájának Tarmacsunak a beszámolójára alapozott, aki arról mesélt, hogy Árpád az első fejedelme a magyaroknak, akit pajzsra emelve választottak meg és a fejedelmek azóta is az ő nemzettségéből kerülnek ki.

Mindez nem tünteti fel jó színben az Árpádokat, hisz az elmélet szerint kitörölték a történelemből a néhai Kurszán fejedelem jelentőségét. Bár Kurszán a későbbi forrásokban is megjelenik, de általában mint Árpád követe.

Bár a taglalt teória igen csak népszerű, az utóbbi időben többen is megkérdőjelezték.A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának épp idén volt egy online előadása, amelyben a résztvevők azt fejtegették, hogy a kettős fejedelemségről szóló teóriák akár teljesen tévesek is lehetnek.

A fentebb már idézett mohamedán forrást ugyanis úgy is lehet fordítani, hogy a gyula és a kende nem két rangot takar,

hanem a szöveg arról szól, hogy volt egy Gyula nevű vezető, aki a kende tisztséget viselte.Az előadók felhívják rá a figyelmet, hogy mindez nem is egy új gondolat, hiszen több mint száz éve is voltak már hasonló értelmezések. A beszélgetésen az is felmerül, hogy Árpád idején más magyar csoportok maradhattak keleten, illetve ők érkezhettek később is a Kárpát-medencébe. Lehet, hogy róluk szól a mohamedán beszámoló.

A többi forrásban pedig hiába jelenik meg többször is Kurszán, egyikben sem hivatkoznak rá fejedelemként.

Így végső soron a mai napig nem világos, hogy Kurszán mi is volt valójában: magyar fejedelem vagy Árpád egyik jobbkeze.