Aszpartám-mizéria - mit lépnek a gyártók és a forgalmazók? 

Szeretjük a cukormentes üdítőket? Mi az hogy. A hagyományos kóla energiatartalma 42 kcal/100 milliliter, ezzel szemben a Coca-Cola Zero-é 0. Van benne ugyanakkor valami, ami mostanában a frászt hozza a vonalaikra vigyázó fogyasztókra: ez az aszpartám.

Hagyományos cukor híján ettől lesz édes szinte minden diétás üdítő, viszont a napokban a  WHO alá tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta ezt a széles körben használt mesterséges édesítőszert.

Valójában ez még nem a világvége, maga a szervezet is leszögezi, ez a besorolás azt jelenti, hogy korlátozott bizonyítékok vannak arra, hogy az aszpartám rákot okozhat, mindössze azt javasolták, hogy az emberek tartsák a fogyasztást a biztonságosként meghatározott napi érték (40 milligramm/testtömegkilogramm) alatt.

Az ügynökség döntése ugyanakkor világszerte akkora negatív sajtóvisszhangot kapott, hogy jónak láttuk körbekérdezni, mire számítanak most a gyártók, és a forgalmazók.

Nincs itt semmi látnivaló - mondják az üdítőgyártók

Szögezzük le, nem minősítették rákkeltőnek az aszpartámot, sőt összes élelmiszerbiztonsággal foglalkozó nemzetközi hatóság: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságának értékeléséért felelős tudományos testülete és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), valamint a WHO közös szakértői bizottsága (JECFA) ismét megerősítette az aszpartám biztonságosságát 

- mondja a Növekedés.hu-nak Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség titkára. Szerinte erős túlzás, ahogy mindez a médiában megjelenik. Hozzáteszi, az ügyben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) is megszólalt, sajtóközleményben hívta fel a figyelmet, hogy bár a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség a 2B besorolásba kategorizálta az aszpartámot, korábban ugyanide csoportosítottak egyébként több savanyított zöldséget is, de a mobiltelefonálás és a LED lámpa használata is ebbe az alacsony kockázati körbe tartozik.

Csakugyan, az MDOSZ közleményében az áll: „elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy az élelmiszerösszetevők, adalékanyagok biztonságos fogyasztását az arra hivatott hatóságok időről időre ellenőrizzék és felülvizsgálják – nyilatkozta Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke – ez így természetes. Az azonban káros, hogy az eredményt meg sem várva félrevezetően leegyszerűsített, néha szenzációhajhász és riadalomra okot adó hírek jelennek meg ezekről a szakmai vizsgálatoktól függetlenül. Ez sok emberben okozhat fölösleges riadalmat azok körében, akik például cukorbetegségük okán speciális diétára kényszerülnek és édesítőszereket fogyasztanak. De általánosságban is rontja az élelmiszerbiztonságba vetett hitet, ha feltételezzük, hogy forgalomban lehetnek az egészségre súlyosan káros élelmiszerek.”

Ezért Bikfalvi Istvánné szerint az ágazat szereplői úgy látják, nem kell a gyártást átszervezni, sőt az üdítőital gyártók attól sem tartanak, hogy a vásárlók hirtelen elfordulnának az aszpartámot tartalmazó termékektől.

Egyrészt azért, mert az emberek már immunisak lettek a szenzációhajhász hírekre, másrészt  a megengedhető napi beviteli érték olyan magas, 0-40 mg testtömegkilogrammonként, ez nagyjából 9-14 db édesítőszerrel készült dobozos üdítőnek felel meg, amit normális körülmények között nem fogyaszt el egy ember egy nap. 

Nagyon kevés terméket érint

Hasonlóan látja a helyzetet Mészáros Gábor a Cukormentes Webshop ügyvezetője, aki úgy látja, a híreknek azonnali hatása  nincs a vásárlókra, sőt azt is elárulja, a cukormenteswebshop.hu keresési statisztikái azt mutatják, hogy

az új hírek miatt sem ugrott meg az érdeklődés az aszpartám mentes termékek iránt, az eladási statisztikák pedig azt mutatják, hogy  az emberek összességében a megszokott termékeiket veszik.

A cégvezetőtől azt is megtudjuk, hogy a feltételezettnél jóval kevesebb terméket érint a mizéria, ugyanis az üdítőitalokat leszámítva viszonylag kevés az olyan élelmiszer, amelyben aszpartámot használ a gyártó.

- Kevés ilyen termékünk van, de nem azért mert szerintünk gond lenne vele csupán, azokat a termékeket amiket mi forgalmazunk, általában eritrittel, vagy steviával édesítik - mondja  Mészáros Gábor hozzátéve, ennek gyártástechnológiai okai vannak, ugyanis a csokoládékba szinte soha nem kerül aszpartám, lekvárokba, mogyorókrémekbe szintén nem szoktak tenni, ugyanis az eredeti receptúrák nagy részénél szükség van a cukor tömegére, így amikor azt helyettesítővel váltják ki, olyan anyagot kell választani, amelynek szintén van tömege, ez általában a maltit szokott lenni, vagy az eritrit stevia és szilit valamilyen kombinációja. 

Ez a fajta hercehurca szukralózzal is megvolt már, tudjuk jól, mi jön ilyenkor, a hullámokban érkező félelem és hiszti. Nem lennék meglepve, ha kiderülne,  gazdasági érdekek is vannak emögött. 

Az én véleményem az, hogy az aszpartámból kis mennyiséget fogyaszt az ember, nem is kell sok belőle, hiszen háromszázszor édesebb, mint a cukor - teszi hozzá a cégvezető.