Átveheti-e a Bitcoin az arany szerepét?

Elemzések2018. márc 18.Növekedés.hu

Az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelmet kaptak az úgynevezett virtuális devizák, köztük a Bitcoin, amely az egyik leginkább ellentmondásos állítás szerint „a modern kor aranya”. Felmerül a kérdés: valóban átvehetik a virtuális devizák az arany szerepét? Ha ezt a kérdést megvizsgáljuk, megállapíthatjuk: mivel sem az arany speciális tulajdonságait nem hordozza, sem annak társadalmi beágyazottságát nem közelíti meg, az arany kiemelt befektetési eszköz szerepét sem válthatja ki a Bitcoin. A virtuális devizák a globális gazdasági válság nyomán jöttek létre, alapvetően a modern pénzügyi rendszerrel szemben megfogalmazott kritikák eredményeként. Az elsőként kibocsátott Bitcoin 2009-ben indult, majd hasonló technológiát felhasználva gyorsuló ütemben nőtt a virtuális devizák száma, amely mára átlépte az 1500-at. A fejlesztők szándéka szerint a Bitcoin a pénzügyi tranzakciók során közvetlenül köti össze a feleket az internet segítségével, így költséghatékony és gyors megoldást jelent. Minden tranzakció nyilvános, ugyanakkor a rendszer teljes anonimitást is garantál és fejlett titkosításon alapul. Kiemelhető továbbá, hogy a rendszer decentralizált, azaz nincs egy központi szereplő, amely felügyeli és szabályozza a tranzakciókat.

Itt a virtuális aranyláz?

Ahogy a fentiekből is látszik, a virtuális devizákat elsősorban hatékony és biztonságos fizetési (átutalási) rendszerként álmodták meg az alkotóik, melyet a felhasználók közössége bankok közbeiktatása és központi szabályozó szerv nélkül is képes működtetni. Ennek ellenére igen változatosak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy befektetési szempontból mennyire ajánlott terep a virtuális devizák piaca. A szakemberek többsége szerint túl korai a befektetés ezen az igen változékony piacon, melynek a szabályozási környezete is kérdéses. Többen amellett érvelnek, hogy befektetésként a Bitcoin belső értéke igen alacsony, mivel:
  • nem fizet kamatot vagy osztalékot;
  • nem hasonlít a fizikai termékekhez, nyersanyagokhoz, így nincs olyan felhasználási lehetősége, mint például a nemesfémeknek;
  • mára már fizetési rendszerként sem versenyképes, illetve az elfogadóhelyek száma is csökken.
A virtuális devizákba befektetést támogatók és ellenzők tábora közt folyamatos a vita. Ez is rámutat arra, hogy jelenleg nagy a bizonytalanság a virtuális valuták valós értékét illetően, ami az árak rendkívül magas változékonyságában és a pszichológiai tényezők (például csorda-hatás) áralakulásban betöltött nagy szerepében is tükröződik. Összességében elmondható, hogy a virtuális devizák árfolyama jelenleg igen változékony, így kiemelten kockázatosnak tekinthető minden befektetés.

A szabályozás

A Bitcoin árfolyamában a 2017-es évben szinte az összes nagyobb esés összefüggött a piac szabályozásáról szóló – elsősorban távolkeleti - hírekkel. Erre magyarázatul szolgál, hogy a rendszert működtető felhasználók („bányászok”) és a tőzsdei tranzakciók alapján e virtuális valuta kereskedelmében vezető szerepe van a távolkeleti országoknak. A kínai hatóságok intézkedési sorozatát többek között a tőkemozgási szabályozások megkerülése, a nem megfelelő nyilvántartás és a nyomon követhetőség hiánya váltotta ki. Egyes vélemények szerint amint a Bitcoin súlya elér egy olyan szintet, hogy az rendszerszintű pénzügyi stabilitási kockázatokat vessen fel, az állami szabályozók mindenhol lépéseket tesznek a digitális devizák piacának nagyobb fokú szabályozása, illetve a spekulatív tevékenység korlátozása érdekében. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ezen az erősen decentralizált piacon még az országok közötti összehangolt lépésekkel is kihívás a hatékony szabályozás megvalósítása. Ide kapcsolódik a kérdéskör, hogy van-e helye virtuális devizáknak a jegybanki devizatartalékokban. Érdemes tisztázni, hogy egy jegybank devizatartalékának fenntartása hagyományosan az adott gazdaság és a hivatalos fizetőeszköz stabilitásának megőrzését szolgálja. Ennek érdekében a jegybanki tartalék legfontosabb tulajdonsága a biztonság, amely követelményt az arany befektetések maximálisan kielégítik. Ezzel szemben a virtuális devizák a jelenlegi viszonyok közt nem csak hogy nem rendelkeznek az arany befektetéshez hasonló paraméterekkel, de összességében a befektetési spektrum „túlsó végére”, a szélsőségesen kockázatos kategóriába sorolhatók.

Arannyá válhat?

A kérdés megválaszolásához érdemes áttekinteni, hogy az arany miért tölt be központi menedékeszköz szerepet a piacokon. Történeti szerepének megalapozása szempontjából kiemelten fontos, hogy az arany nehezen hamisítható és kínálata korlátos, így jól funkcionált fizetési eszközként. Ezzel összefüggésben az arany tartása jó biztosítást jelent az árak emelkedésével szemben és így kincsképző (vagyonfelhalmozási) eszköznek is kiválóan alkalmas. A pénzügyi piacokon betöltött szempontból fontos, hogy az arany önállóan is belső értékkel rendelkező fizikai termék, amely bizonyos esetekben – elsősorban válságok idején - nagyobb biztonságot jelent a felhasználók részére, mint a modern pénzek („fiat money”), melyek mögött egy-egy ország kormánya (jegybankja) áll. Az arany státuszának megértéséhez a fentiek mellett fontos hangsúlyozni a hagyomány és a bizalom szerepét. Válságidőszakokban a társadalom évezredek óta az aranyhoz fordult és a piacokon is hagyományosan menekülőeszközként tekintenek az aranyra, melynek értéke általában akkor emelkedik, amikor minden más eszköz veszít az értékéből. Ez a társadalomba mélyen beágyazott közös hit az, ami az arany igazi értékét adja. Az említett tulajdonságok közül a Bitcoin gyakorlatilag csak a hamisíthatóság szempontjából veszi fel a versenyt az arannyal. Bár a Bitcoin kínálata korlátos, ez mégsem hasonlítható az arany esetéhez, hiszen ahogyan az alternatív virtuális devizák számának rohamos növekedése mutatja, bármikor bárki indíthat a Bitcoinhoz hasonló (sőt akár annál fejlettebb) virtuális devizát, ami a kínálat szinte korlátlan növekedésének lehetőségét jelenti. Az eddigiekben látott szélsőséges piaci mozgások alapján az is világos, hogy a virtuális devizák vagyonfelhalmozási szempontból sem hasonlíthatók az aranyhoz: a biztonsági tartalékait senki sem tartja olyan eszközben, amely néhány hét alatt elveszítheti értéke felét. A cikket az MNB munkatársai készítették