Az amerikai államadósság legnagyobb külföldi finanszírozói 

Biztonságos befektetés, vonzó hozam

Az Amerikai Egyesült Államok régóta a világ legnagyobb gazdasága, és az állam mindig is pontosan fizette adósságát, így a befektetők az egyik

legbiztonságosabb befektetésnek tekintik az amerikai állampapírokat.

Sokágig jól is kamatoztak, és most ugyan a hozamszinten lenyomta a jegybank szerepét betöltő Fed nagyösszegű vásárlásaival, ráadásul negatív reálhozam alakult ki: ez még mindig magasabb jellemzően, mint más, hasonlóan biztonságosnak tekinthető országok állampapírjainak hozama.

Az amerikai papírok így folyamatosan népszerűek, és miután a dollár hosszú ideje a legfontosabb tartalékvaluta is, sok ország tartja nemzetközin tartalékainak kisebb-nagyobb hányadát dollárban, és ebből többnyire amerikai állampapírt vesznek. Így egész nagy tulajdonosok is kialakulnak egy-egy ország személyében, ugyanakkor az utóbbi időben jelentős változások is voltak ebben.

Két válság alatt duplázódó adósság

Az amerikai államadósság mértéke az idők során hullámzott, attól függően, hogy a kormány épp túlköltekezett, vagy az adósságcsökkentésre helyezte a hangsúlyt. A 70-es években például az első olajválság ellenére csökkent az adósság, az 1965-ös 40 százalék körüli szintről a 80-s évek elejére 32-33 százalékig. Ezek mai körülmények között alacsony számok, viszonylag kevés ország van, amelyik ma ilyen alacsony államadóssággal büszkélkedhet GDP-arányosan.

A 80-as években a republikánus elnökök idején aztán felszaladt az adósság, a 90-es évek elején át is lépte a 60 százalékot, ami az épp akkor megállapított, jóllehet hivatalosan csak az EU országaira vonatkozó, de azóta széleskörben elfogadott szint lett az adósság fenntarthatóságát illetően. Bill Clinton elnöksége idején újra 60 százalék alá csökkent a szint, az ifjabb Bush idején kissé ismét fölé került, aztán a 2008-as válásgot követően valóssággal felrobbant: 2014-re elérte a GDP 100 százalékát. Itt stabilizálódott, majd

a járvány hatására bekövetkezett az újabb robbanás, a GDP közel 130 százalékáig.

Legnagyobb hitelező: a jegybank

A külföldiek évtizedek óta stabil finanszírozói az amerikai adósságnak, ugyanakkor a járvány miatti adósságrobbanás során részesedésük százalékosan jelentősen csökkent, miközben nominálisan kismértékben emelkedett. Miközben 2005-ben még csak 7000 milliárd dollár volt a teljes adósság, addig most már 27 ezermilliárd, a növekmény 40 százalékát, bő 8000 milliárdot maga a Fed vásárolt meg, ezzel fedezetlen pénzt bocsátva a piacra.

Külföldiek állománya

Ami a külföldiek állományát illeti: 2005-ben ez 2000 milliárd volt, 2014-re 6000 milliárdra nőtt, most pedig 7000 milliárd körüli az összeg. A legfrissebb, idei márciusi adat szerint a legnagyobb részt ebből Japán birtokolja 1240 ezer milliárddal, a második helyen Kína áll 1100 milliárddal, majd az Egyesült Királyság következik 443 milliárddal. Meglepően nagy Írország szerepe 310 milliárddal, jóllehet itt jelentős szereppel bírhatnak olyan befektetők, akik adózási okokból Írországban tartják székhelyüket.

Ugyanez a helyzet Luxemburg esetében, ahol összesen 280 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt tartanak, majd Brazília jön 255 milliárddal: ez viszont túlnyomórészt állami tartalék. Ugyanekkora tulajdonos Svájc és alig kisebb Belgium 236 milliárddal, utána viszont városállamok jönnek, ahol nyilván az adóparadicsomi befektetők adják a jelentős összeget. Az egyetlen kivétel India 200 milliárddal, ami az ország devizatartalékának egy része. Az összes többi tulajdonos összesen 1860 milliárd dollárnyi amerikai állampapírral rendelkezik.

Kína változó szerepe

Az utóbbi 20 évben jelentős változások zajlottak a tulajdonosok között. Úgy tűnik, hogy a legstabilabb finanszírozó Japán, hisz már az ezredfordulón is első helyen állt, igaz, hogy közben Kína átmenetileg megelőzte. Japán szerepe 2004-ben volt a legnagyobb,

akkor a teljes külföldi állomány 30 százaléka a kezében volt,

viszont pár évvel korábban megkezdődött Kína gyors felhalmozása is. A hatalmas ázsiai ország 1980 óta fejlődik nagy ütemben, folyamatosan exporttöbblete van, és az ebből keletkező deviza nem kis hányada tartalékait növeli, amiből sokáig elsősorban amerikai állampapírt vett.

A 2008-as válságban Kína volt az egyik legnagyobb vásárló: ekkor meg is előzte Japánt, mint legnagyobb hitelező. Logikus is volt a folyamat, hisz Kína időközben a világ második legnagyobb gazdasága lett, a harmadik helyre szorítva Japánt, azonban az utóbbi években mégis változás következett be: Kína szisztematikusan csökkenteni kezdte tartalékain belül az amerikai állampapírok és általában a dollár súlyát, és növelte másik devizákét, emellett aranyat is vásárolt. Ennek oka, hogy Donald Trump ellenségesség vált Kínával szemben, vámháborút viselt vele, így Kína politikai okokból csökkentette amerikai kitettségét. Nem Kína volt az egyetlen, aki így tett: a 2014-ben megromlott orosz-amerikai viszony miatt

Oroszország teljes amerikai állampapírkészletét eladta,

jóllehet ez nem volt olyan jelentős tétel, 100 milliárd dollár körüli mennyiségről van szó.

Az Európától távolódó Britannia

A harmadik legnagyobb hitelező, az Egyesült Királyság a világ ötödik legnagyobb gazdasága, pontosabban az 5-6. helyek között ingadozik, mivel időnként megelőzi India. Az ország még EU-tagként is sok dollárt tartott, mintegy jelezve ezzel pénzügyi különállását, de a kilépés által végképp az amerikai állampapírok felé fordult. Ez a magasabb hozam miatt érthető is, miközben a font árfolyama semmivel sem kötődik jobban az euróhoz, mint a dollárhoz, így jócskán megnőtt az utóbbi években a brit hányad, így került Brazíliát és több adóparadicsomot megelőzve a harmadik helyre az ország.

A következő óriás

India néhány éve még nem volt látható helyen a listán, azonban nem kizárt, hogy esetében a következő Kínát fogjuk látni, mivel az ország gazdasága gyorsan, évi 8-10 százalékos ütemben növekszik (persze járványmentes időben), lakossága pár év múlva meg is előzi Kínáét, így, ha elég sokáig fennmarad a gyors növekedés, az ország arányosan nagyobb devizatartalékkal is fog rendelkezni, aminek jelentős hányada továbbra is dollárban lesz, és amerikai állampapírt tartanak belőle. Nem lenne meglepő, ha 10 év múlva

India is ezermilliárdos mennyiséggel rendelkezne.