OECD: visszatér a gyors növekedés korszaka Magyarországon

Elemzések2021. júl. 30.Harsányi Péter

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) online sajtótájékoztató keretében bemutatta a friss gazdasági előrejelzéseit és ajánlásait Magyarországra vonatkozóan. Ez alapján a magyar gazdaság 4,6 százalékkal növekedhet az idén, a munkanélküliségi ráta átlagosan 4 százalék lehet, miközben az infláció 3,9 százalékot tehet ki. A rendezvényen felszólalt Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár is a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. Összegeztük a fontosabb pontokat.

A járvány átmenetileg megakasztotta Magyarországon a 2016 és 2019 között kibontakozó rendkívül erős gazdasági növekedést, aminek köszönhetően jelentősen bővült a foglalkoztatottság és lendületesen emelkedtek a reálbérek.

GDP és munkanélküliség

Forrás: OECD

Reálbérek éves alapú változása

Forrás: OECD

Az OECD júliusi helyzetértékelésé alapján a jól haladó oltási folyamatnak köszönhetően gyorsabb gazdasági helyreállás valósulhat meg Magyarországon 2021 közepétől. A növekedést támogatja az ipar, a helyreálló vendéglátó és szolgáltató ágazat, a bejövő uniós források és a növekvő foglalkoztatottság.

Az OECD GDP előrejelzései ugyanakkor pesszimistábbak a kormányzati és a jegybanki előrejelzéseknél.

OECD előrejelzések, Magyarország

Forrás: OECD

A gazdasági kilábalás sebessége bizonytalan. A legfontosabb kockázati tényezők között a koronavírus-járvány alakulását és a vakcinák hatásosságát említi meg az OECD.

Öregedő társadalom

Előretekintve, az öregedő munkaképes korú társadalom terhet ró a költségvetésre és szükségessé teszi a termelékenység növekedését. Utóbbi elengedhetetlen a gyors bérdinamika fenntartásához.

Munkaképes korú lakosság számának múltbeli és várható alakulása

Forrás: OECD

Társadalmi mobilitás

Rövidtávon a kihasználatlan munkaerőpiaci kapacitások mobilizálására van szükség, különös tekintettel az alacsony képzettségű munkaerőre. Az OECD emellett felhívta a továbbképzés és a felsőoktatás fontosságára a figyelmet. Szükség lenne ezenfelül az új technológiák gyorsabb alkalmazására és a gazdaság minél gyorsabb digitális átállására is. Ezzel párhuzamosan a zöld növekedést segítő szabályozás előtérbe helyezésére is komoly hangsúlyt kell fektetni.

Infláció

Az OECD szerint az infláció világszerte csak átmenetileg emelkedik meg, azonban a kilátásokat bizonytalanság övezi.

Infláció alakulása Magyarországon

Forrás: OECD

Ajánlások

Az OECD a magasabb inflációs környezet miatt az alapkamat további emelését és a jegybanki nem-konvencionális intézkedések kivezetését javasolja.

Folytatni kell a célzott fiskális támogatást. Miután önfenntartóvá válik a gazdasági kilábalás, szükséges a fiskális konszolidációs folyamatot előkészíteni.

Fel kell készülni továbbá az öregedő társadalom okozta kihívásokra, valamint stratégiát kell kidolgozni az államadósság csökkentésére.

Be kell fejezni a törvényben előírt 65 éves nyugdíjkorhatár emelését és el kell érni a várható élettartam növekedését. Utóbbihoz egészségügyi reformok is szükségesek.

Adóék

Nehézséget jelent, hogy az adóék még mindig magas Magyarországon uniós összevetésben.

Az adóék azt mutatja meg, hogy 100 egységnyi jövedelem juttatása esetén hány egység az adó- illetve a járulékteher.

Átlagos adóék alakulása

Forrás: OECD

További ajánlások

Az OECD szerint még inkább növekedés baráttá kell tenni az adórendszert. Csökkenteni kell a munkaerő adóztatását miközben növelni kell a fogyasztás alapú adókat és az ingatlanadókat.

Ezenfelül egyszerűsíteni kell az áfa-rendszert: általános alacsonyabb áfa-kulcsok bevezetésével.

Egységesíteni kell továbbá a karbon-adókat. Támogatni kell az alacsony jövedelmű háztartásokat célzott intézkedésekkel. Emelni kell a hulladékgyűjtési díjakat, illetve a víz és szennyvíz-szolgáltatási díjakat.

Termelékenység

A munkaerő termelékenysége továbbra is alacsony Magyarországon.

Termelékenység alakulása

Forrás: OECD

Változatlanul jelentős a termelékenységbeli különbség a külföldi és a hazai tulajdonú vállalkozások között. A magyar vállalkozások termelékenysége lényegesen alacsonyabb.

Termelékenységi rés

Forrás: OECD

Társadalmi mobilitás

A szűk albérleti piac és a lakástulajdonosok túl magas aránya nehezíti a munkaerő áramlását az OECD szerint. Hazánkban a lakások megközelítőleg 90 százaléka saját tulajdonban van. Az EU átlag 70 százalék körüli.

Lakástulajdon és albérleti piac megoszlása

Forrás: OECD

Mobilitást és képzettséget segítő ajánlások

Az OECD szerint célszerű lenne összekapcsolni a szakiskolák finanszírozását a szakmai gyakorlattal rendelkező diákok számára. Ezenfelül gyakornoki programokat kell indítani.

Ki kell egyensúlyozni az albérleti piac szabályozását a bérlők és bérbeadók között.

Növelni kell a munkanélküliségi juttatások időtartamát. Fokozni kell a helyi vasúthálózatokhoz köthető beruházásokat. Növelni kell továbbá az útkarbantartásra szánt összegeket is.

Az OECD javaslata alapján le kell rövidíteni a szülési szabadságot. Ezzel párhuzamosan elő kell segíteni a rugalmas munkavégzést és bővíteni kell a gyermekgondozási lehetőségeket.

Közbeszerzés

A közbeszerzési piacon a verseny alacsony hazánkban más uniós országokhoz képest.

Csak egy ajánlattevővel folytatott közbeszerzések aránya

Forrás: OECD

Korrupció

Az OECD szerint a korrupció ellenes küzdelem kulcsfontosságú.

Korrupciós index (0 legrosszabb, 100 legjobb)

Forrás: OECD

Releváns ajánlások

Az OECD szerint felül kell vizsgálni minden fúziót, kivéve a közérdeket szolgáló eseteket.

Ki kell vezetni a szektorokat érintő adókat az energia, pénzügy és kiskereskedelem esetében.

Növelni kell az elektronikus számlázást az elektronikus beszerzési rendszeren keresztül.

A telefonhívásokra és üzenetekre kivetett illetékeket fokozatosan ki kell vezetni.

Elő kell segíteni a versenyt a közbeszerzéseken és fokozni kell az átláthatóságot. Létre kell hozni egy független korrupcióellenes hatóságot vagy egy erős koordinációs bizottságot.

Erős fundamentumok

Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár az OECD online rendezvényén rámutatott, a járványra adott széleskörű jegybanki és kormányzati intézkedések érdemben segítik a gyors gazdasági kilábalást.

Magyarországot erős fundamentális helyzetben érte a járvány. A koronavírus előtt 3 százalék alatti költségvetési hiányt futott csupán hazánk, amit az államadósság látványos leépítése kísért.

Fontos elemként megemlítette Gion Gábor, hogy a lakosság devizahiteleit jó időben forintosították, ezáltal a magyar családok nem voltak kitéve a devizaárfolyamok kedvezőtlen kilengéseinek.

A gazdaság Gion Gábor szerint az idén megközelítőleg 6 százalékkal növekedhet, amit segítenek a magánszektor jelentős beruházásai. Utóbbi érdemben hozzájárul az ipari kapacitások bővüléséhez és az exportpiaci részesedésünk növekedéséhez.

Ezenfelül a társadalom gyors átoltása is nagymértékben segítette a korai újranyitást és az üzleti bizalom helyreállását.

Gion Gábor szerint a fiskális konszolidációval megfelelő ütemmel kell haladni. Ha más országoknál gyorsabban alkalmaz Magyarország költségvetési szigort, az könnyen a versenyképesség romlását eredményezheti.

A pénzügyekért felelős államtitkár emlékeztetett, a munkanélküliségi ráta 4 százalék alá süllyedt, miközben a foglalkoztatottság rekord szinteken van. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,6 millió főt hazánkban.