Az ársapkák ellenére nagyobb az infláció a szegényebbeknél

A mostani infláció a negyvenes és a hetvenes évekbeli inflációnak a keveréke - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Közgazdasági Társaság Államháztartási Sazkosztályának közös konferenciáján, ahol Balatoni András, az MNB ügyvezető igazgatója, Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője, és Ábel István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az inflációs kihívásokat járták körbe.

A magyarországi infláció 70 százalékát külső hatások okozzák, elsősorban az energiahordozók és a nyersanyagok áremelkedése. A hazai tényezők közül az egyik legfontosabb az élelmiszerek áremelkedése, melynek döntő oka a magyar élelmiszeripar gyenge hatékonysága, alacsony termelékenysége, és az aszályhelyzet.

A másik hazai ok, hogy amelyik ország közelebb van a háborús övezethez, ott magasabb az infláció. Ezért például a balti államok inflációja már a nyáron 20 százalék felett volt.

A szakértők hangsúlyozták, hogy az infláció emelkedésének több globális oka is van:

- a Covid válság miatt megszakadt ellátási láncok,

- a járvány miatti válság kezelésésére a jegybanki pénzek nyomtatása,

- az állami költségvetési hiányok növekedése,

- megborult a kereslet-kínálat egyensúlya: például megnőtt a műszaki termékek iránti kereslet, ami árfelhajtó hatású volt.

Az MNB az elsők között lépett Európában a kamatemeléssel, és a legnagyobb mértékű szigorításokat vezette be.Az elsődleges cél az infláció megállítása, amit 5-8 negyedéven belül 3 +/-1 százalékra kell csökkenteni.

Ehhez feltétlenül igazodni kell a fiskális politikának, az államháztartási hiányt csökkenteni kell.

Emellett létre kell hozni az az állapotot, hogy államháztartási egyensúly is legyen és növekedés is legyen. Erre minden esély megvan, mivel továbbra is nagy a Magyarország felé irányuló befektetési kedv - mondták a szakértők.

Más a jövedelmi szint, más az infláció mértéke

A KSH szerint ha három részre bontjuk jövedelem szinteket, és az alsó réteg 30 százaléknak, középső 40 százaléknak, és felső 30 százaléknak felel meg, akkor az alsó szint inflációja 24%, a középsőé 21%, a felsőé 19%.Példaként hangzott el, hogy a benzin ársapka a felső és középső réteget segítette, az élelmiszer árdrágulás ugyanakkor az alsó kategóriát nagyobb mértékben sújtotta az élelmiszer kosár más-más összetétele miatt.

Az élelmiszer árkorlátozás a meghatározott nyolc termékre hat közvetlenül, de a kereskedők a többi terméken hozzák be az elmaradt hasznot, így az ársapkák hatása összességében csökkent.

A következő két év kilátásaival kapcsolatban leszögezték: az infláció idén még emelkedik, de már lassuló mértékben, és közel az infláció tetőzésének ideje.

2023-ban a nyáron tetőzhet az infláció, ez után jelentősen mérséklődhet a drágulás üteme, és 2024 re állhat vissza a normális rend, vagyis a jegybanki 3-4 százalékos sáv.

Ez azonban semmiképp nem azt jelenti, hogy az árak vissszaállnának a 2021-es szintre, arra kell készülni, hogy a régi árak felett maradnak az árszintek - hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen.