Az ECB-kamatdöntésre érdemes figyelni ezen a héten

Az ECB április 22-én, csütörtökön tartja következő kamatdöntő ülését. Saját és piaci várakozás szerint a jegybank kamatdöntő ülésének alkalmával változatlanul hagyja a kamatkondíciókat az övezetben (refinanszírozási műveletek 0,00%-os kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25%-os, illetve -0,50%-os szintje várhatóan nem módosul). 2021 további részében is várható a jelenlegi, extrémen alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartása.A kamatdöntések alkalmával mindig kiemelt fontosságú az infláció alakulása az eurózónában. A januári és februári 0,9%-os növekedés után márciusban 1,3%-ra emelkedtek a fogyasztói árak az eurózónában, de még így is elmaradtak a ECB 2%-hoz közeli, de az alatti szintű céljától. A bázishatások – vagyis a tavalyi évi alacsony bázisok – április-május során az infláció gyorsulásának irányába hathatnak. Ehhez társulhat a gazdasági nyitást követő várható keresletélénkülés.

Az idei év második felében szintén a bázishatások dobhatják meg az övezet inflációját (2020. augusztus-december között defláció volt az eurózónában).
Christine Lagarde ECB-elnök a legutóbbi, március 11-i ECB-kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján ismertette a jegybank 2021. márciusi makrogazdasági prognózisát, mely alapján az infláció 2021-ben 1,5%-on, 2022-ben 1,2%-on, 2023-ban pedig 1,4%-on alakulhat az eurózónában.

Lagarde a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, miszerint az inflációra mindkét oldalról nyomás nehezedik majd: az újranyitás növelheti, a gyenge munkaerőpiac viszont gyengíti a keresletet. A jegybankelnök ugyanakkor kiemelte, hogy idén átmenetileg 2% fölé is mehet az infláció, de ennek csak átmeneti és technikai okai lesznek (pl. bázishatás), így nem fognak vele érdemben foglalkozni.Az ECB óvatosságából is fakadóan várhatóan hosszabb időnek kell eltelnie úgy, hogy az infláció és a maginfláció 2%-nál áll, mielőtt lépne a szigorítás felé a jegybank. Ráadásul az ECB előrejelzése szerint ez csak hosszabb távon következik be majd. Így nemcsak idén, hanem a következő években is várható az extrémen támogató monetáris politika.

Továbbá a döntéshozók valószínűleg el akarják kerülni a túl gyors szigorítás hibáját is (mint arra 2011-ben sor került).Ezenkívül továbbra is folyik az ECB monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálata. 2003 óta nem volt ehhez hasonló „újratervezés”, így érdemben módosulhat a monetáris politikai keretrendszer az övezetben, akár az inflációs célt is módosíthatják, ahogy a Fed tette tavaly augusztusban.

A jegybank legalább 2022 márciusának végéig folytatja az 1850 milliárd eurónyi keretösszegű pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti nettó eszközvásárlását, de addig mindenképp, amíg úgy nem ítéli, hogy a koronavírus válságszakasza véget ért.

Mivel az 1850 milliárd eurónyi keretösszegnek eddig csak 51%-át használta fel a jegybank és a pandémia sem látszik csitulni az eurózónában, ezért várhatóan változatlan feltételekkel megy tovább a program a jövő csütörtöki kamatdöntést követően is.

Ráadásul az utóbbi időszakban a márciusi jegybanki jelzéssel összhangban megnövelték az eszközvásárlásokat (márciusban 23%-kal több vásárlást hajtottak végre, mint februárban), a nagyobb ütemű vásárlások továbbra is fennmaradhatnak, mely az eurózóna hozamait tarthatja alacsonyan.

Továbbá várhatóan a „hagyományos” eszközvásárlási programját (APP) is folytatja változatlan formában az ECB jövő csütörtöktől.

Az eurózónában 2020 utolsó negyedévében 0,7%-kal csökkent a GDP (negyedév/negyedév), ezzel együtt 2020-ban 6,6%-kal esett vissza az övezet gazdasága éves szinten. Az ECB 2021. márciusi makrogazdasági prognózisa alapján 2021-ben 4%-os, 2022-ben 4,1%-os, míg 2023-ban 2,1%-os gazdasági növekedés várható (éves átlag, év/év alapon).

A beérkező gazdasági adatok, felmérések és nagy gyakoriságú mutatók az ECB szerint arra utalnak, hogy 2021 első negyedévében a gazdaság folyamatosan gyengélkedhetett, aminek a hátterében az elhúzódó világjárvány és a megfékezésére irányuló intézkedések álltak. Ennek eredményeként szerintük a reál GDP az év első negyedévében valószínűleg ismét zsugorodott (az első negyedéves GDP első becslését április 30-án ismerhetjük meg majd).