Sok orvos döntés elé kerülhet: az állami vagy a magánszektort választja

Alaposan felbolygathatja az egészségügyi, azon belül a magán-egészségügyi piacot a kormány orvosbér-emelési javaslattal. Nem csupán azzal, hogy jelentősen emelkedik majd januártól a orvosok fizetése, és ezzel már nem lesznek rákényszerülve arra, hogy a magánszektorból származó bevétellel egészítsék ki a jövedelmüket. De azért is, mert a törvény-tervezet kimondja azt is, hogy a jövőben – bizonyos kivételektől eltekintve – összeférhetetlennek minősül, ha egy orvos az állami és a magán-egészségügyben is tevékenykedik.

A bevezetni tervezett új szabályozás szerint orvosi munkát kizárólag „a kormány által kijelölt szerv” előzetes engedélyével létesíthetnek majd a doktorok, különben munkaviszonyuk azonnali hatályú felmondással megszüntethető.

A kormány ugyanakkor lehetőséget adna arra, hogy e korlátozás alól felmentést adjanak „egyes, kormányrendeletben meghatározott esetkörökben”. Mint fogalmaznak, ilyen lehet „különösen a komplex megközelítést igénylő területeken”, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen nyújtott ellátások köre.

Az Országgyűlés ma kivételes eljárásban előbb megtárgyalja, majd el is fogadhatja az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot, amely alapján az orvosok három lépcsőben kaphatnak béremelést.

Megszűnhet a szürkezóna

Sok orvos délelőtt az állami kórházban, délután a magánrendelőben dolgozik, használja az állami infrastruktúrát, és zsebbe kapja a hálapénzt – minderről még idén februárban beszélt a növekedés.hu-nak a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Leitner György akkor és nemrég újból megismételte: tiszta, korrekt piacra van szükség a magánegészségügyben is, hiszen 300-350 milliárd forintos árbevételű ágazatról van szó. Az egyesület becslése szerint legalább 100 milliárd forint árbevétel keletkezik a magánegészségügy szürkezónájában számlaadás és adófizetés nélkül.

A magán-egészségügyi szolgáltatók számáról nincs pontos adat, így azt sem lehet tudni, hogy a tervezett kormányzati intézkedés mennyi orvost állíthat döntés elé. Szintén Leitner György mondta nemrég el, hogy becslések szerint 5-6 ezerre tehető jelenleg Magyarországon azoknak az orvosoknak a száma, akik KATA szerint adóznak. Közülük egyre többen az egyébként átláthatóan működő nagy magán-egészségügyi szolgáltatóknál vállalnak másodállást, így azok már nem csak a KATA módosítása, hanem a jelentős orvosi béremelés és a tervezett összeférhetetlenségi szabályok miatt is kihívások elé néznek.

A legutoljára közzétett adatok szerint 2018-ban Magyarországon 56 540 orvos rendelkezett működési engedéllyel.

A KSH adatbázisából az is kiderül, hogy ebből mennyien dolgoztak: 2018-ban alig 40 ezren, tavaly már valamivel több, mint 41 ezren. Az engedéllyel rendelkező és a dolgozó orvosok közötti számadatbeli különbségre magyarázatul szolgál, hogy az előbbi csoport több mint egyharmada betöltötte a hatvanadik évét, és közülük sokan már nem vállalnak munkát az állami szektorban, vagy nem teljes állásban, illetve már kizárólag magánrendelésből tartják fenn magukat.

A szakrendelőkben, a kórházakban, a vérellátónál és a mentőszolgálatnál foglalkoztatott orvosok statisztikai létszáma 2018-ban 17 529 fő volt. Ehhez jön még valamivel több, mint 6 ezer háziorvos és házi gyermekorvos.