5,5 százalék maradt a jegybanki alapkamat

A döntés az elemzői várakozásoknak megfelel. Varga Mihály jegybankelnök ma délután tart sajtótájékoztatót a kamatdöntés hátteréről.

Ezzel véget ért a mini kamatcsökkentési ciklus, amelynek keretében a június elején még 6,25 százalékos ráta augusztus végéig 75 bázisponttal csökkent.

 

Bár az inflációs adatok továbbra is kedvezőek, ha csak azokat néznénk, akkor sor kerülhetett volna újabb lazításra, a forint árfolyama is viszonylag stabilnak mondható. Többet nyomhatott a latban a nemzetközi környezet alakulása, azon belül is a geopolitikai feszültségekből adódó inflációs kockázat.

 

– kommentálta a lépést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: „A jegybanki döntés miatt nem változtattunk a korábbi kamatprognózisunkon. Továbbra is arra számítunk, hogy az év végéig nem módosul a ráta, így 5,5 százalékos alapkamattal fordulunk rá a következő évre.” A kamat jövő évi alakulását nagyban befolyásolja továbbá, hogy a várhatóan október végén megjelenő 2027-es büdzsétervezet milyen költségvetési és államadósság-pályát irányoz elő. Ez pedig azért fontos, mert ez befolyásolja jelentősen Magyarország kockázati megítélését, ezen keresztül a jegybank mozgásterére is komoly hatással van. A szakember szerint összességében a jövő év végéig újabb lazítások jöhetnek, amelyek eredményeként 2027 végére 4,5 százalékra csökkenhet az irányadó kamat.

A Monetáris Tanács az inflációs cél felülvizsgálatát követően arról döntött, hogy a jegybank középtávú inflációs célját a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 2,5 százalékos növekedésében határozza meg. A Tanács változatlanul fenntartja az inflációs cél körüli szimmetrikus, ±1 százalékpontos toleranciasávot. A 2,5 százalékos inflációs cél a monetáris politikai horizonton, 2028. január 1-jétől lép hatályba.A döntéshozók részletesen áttekintették a hazai gazdaság számára megfelelő infláció szintjét befolyásoló tényezőket, és ez alapján határozták meg a középtávú inflációs cél mértékét.

Az év elején megkezdett, többlépcsős célfelülvizsgálatot követően a Monetáris Tanács megállapította, hogy a monetáris politikai keretrendszer főbb elemei összhangban alakulnak a nemzetközi legjobb gyakorlatokkal, ugyanakkor az inflációs cél szintje magasabb mind az euróövezetet, mind a régiót tekintve.

Az elmúlt évtizedben a hazai reálgazdasági fejlettség és az árszínvonal összességében közeledett az eurózóna átlagához. Az inflációs cél csökkentését támogatja a nominális- és reálkonvergencia helyzete. A folytatódó reálgazdasági konvergenciához társuló további fokozatos árszintfelzárkózás elsősorban a szolgáltatások körét érintheti. Az eurózónához képest 0,5 százalékponttal magasabb inflációs cél lehetőséget biztosít arra, hogy az árszintfelzárkózás egy része továbbra is az inflációs többleten keresztül valósulhasson meg, így rövid távon ne jelentsen túlzott terhet a reálgazdaság számára. A döntéssel az MNB inflációs célja illeszkedik a régiós gyakorlatba és közelít az Európai Központi Bank céljához.

A hazai inflációs folyamatok és kilátások összességében és tendenciájukban kedvezőek. Az inflációs várakozások jelentősen mérséklődtek, és az árstabilitási időszakra jellemző szintek körül alakulnak. Az alacsonyabb inflációs környezet, a hazai kockázati felár csökkenése, valamint a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja a várakozások alacsonyabb szinten horgonyzását. Ezek együttesen megfelelő környezetet biztosítanak az inflációs cél 2,5 százalékra történő mérsékléséhez. A célkitűzés horizontja megfelelő hosszúságú időt biztosít a gazdasági szereplők számára az új célhoz történő alkalmazkodáshoz.

Az alacsonyabb inflációs cél hosszabb távon mérsékeltebb inflációt, kiszámíthatóbb gazdasági környezetet, alacsonyabb nominális kamatokat és finanszírozási költségeket jelent a magyar gazdaság számára. Ez támogatja a háztartások fogyasztását és a beruházásokat, így hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés biztosításához. Az inflációs cél csökkentése emellett támogatja az euróbevezetési feltételek teljesítését is.A célfelülvizsgálat során a Monetáris Tanács értékelte a teljes monetáris politikai keretrendszert, így annak operatív működését is. Ennek során arról határozott, hogy 2027-től kezdődően évente nyolc kamatdöntő ülést tart. Ez szintén közeledést jelent a nemzetközi gyakorlathoz, és lehetőséget ad a gazdasági alapfolyamatok átfogóbb értékelésére, ezáltal támogatva a hatékony monetáris politikai döntéshozatalt. Ezenkívül a Monetáris Tanács évente nyolc nem kamatdöntő ülés tartásáról határozott. Az Inflációs jelentés megjelenésének rendje nem változik.