Az európai országokban él a legkevesebb ember egy háztartásban
ElemzésekA CEOWORLD globális menedzser magazin összeállításából kiderül, átlagosan hányan élnek egy háztartásban a vizsgált országokban. Az összesítés első helyére a nyugat-afrikai Szenegál került. Magyarország a ranglista szinte legvégén kap helyet a 2,6 fős értékével.
Magyarországon tavaly átlagosan 2,6 fő élt egy háztartásban – derül ki a CEOWORLD magazin összeállításából. A jelentésben összesen 166 országot vizsgáltak aszerint, hogy hol élnek a legtöbben egy háztartásban. A pontos adatokról további információt pedig Central Bureau of Statistics bocsájtott a rendelkezésükre.
Az európai országok szinte kivétel nélkül a lista legvégére kerültek, azaz ezeken a helyeken él a legkevesebb ember egy háztartásban.
Ha tíz legkisebb háztartást nézzük, akkor az első Németország 1,91 fővel, a második Finnország (1,93 fő), a harmadik Svájc (1,97 fő), negyedik Norvégia (2,22 fő) ötödik pedig Franciaország 2,2 fővel.
Ami a régiós országokat illeti, Romániában tavaly átlagosan 2,88 fő élt egy háztartásban, Lengyelországban 2,81, Horvátországban és Szlovákiában 2,8, Szlovéniában 2,47, Csehországban 2,4, Ausztriában pedig 2,27 fő.
Szintén érdekes adat, hogy az egy nőre jutó születés száma hazánkban 2019-ben 1,51 volt, ami megegyezik az osztrák adattal. A cseheknél az egy nőre jutó születés szám tavaly 1,7, a románoknál 1,6, a szlovákoknál 1,5, a szlovénoknál pedig 1,6 volt.
A háztartások mérete országonként egyébként nagyon változó: Ománban például egy átlagos háztartás közel 8,02 fős, ezzel szemben Svájcban, Finnországban és Németországban alig éri el a két főt.
A globális átlag háztartásonként körülbelül 9,9 fő.
Az összesítés élén Szenegál szerepel: a nyugat-afrikai országban 2019-ben egy háztartásban átlagosan 8,33 fő lakott. A második helyet egy szintén nyugat-afrikai ország, Gambia szerezte meg, a dobogó harmadik helyére pedig Afganisztán került.
A háztartások átlagos mérete Szingapúrban tavaly 3,2 fő volt, ami a portál szerint elég magas arány egy fejlett országhoz képest. Ugyanakkor a legtöbb fejlett ország esetén ez a szám jellemzően jóval alacsonyabb, ráadásul fokozatosan csökken: egyre kevesebb gyermeket vállalnak az emberek, ami számos helyen gazdasági és társadalmi problémákat vet fel. Továbbá az, hogy egyre később kerül sor a házasságkötésre, szintén hozzájárult a kisebb háztartások kialakulásához.
