Az Európai Unió jobban megvetné a lábát Oroszország "hátsó udvarában"
ElemzésekAz első Európai Unió–Közép-Ázsia csúcstalálkozó a tervek szerint 2025. április 3–4 között kerül majd megrendezésre az Üzbegisztán és Közép-Ázsia kulturális fővárosának számító Szamarkandban. A csúcstalálkozón vélhetőan az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti együttműködések kérdései mellett az energetika és az Európába irányuló energetikai és közlekedési folyosókkal kapcsolatos egyeztetések állnak majd a középpontban - írja elemzésében Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ kutatója.
Amit a szamarkandi eseménnyel kapcsolatban eddig biztosan tudni lehet, hogy a találkozó során a házigazda Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök mellett mind a négy közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán – elnöke személyesen vesz részt, az Európai Uniót pedig Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője képviseli majd - írja Veres Szabolcs az elemzésében, amely az Eurázsia Központ felületén jelent meg.
Biztosi látogatás és a Global Gateway program stratégiai célkitűzései
Az áprilisi csúcstalálkozó előkészületeivel kapcsolatban Josef Sikela, az Európai Unió nemzetközi partnerségért felelős biztosa 2025. március 12. és 18. között Közép-Ázsiába tett látogatása során részben előkészítette a találkozóval kapcsolatos minden szükséges intézkedést, amelyek mellett több bilaterális megállapodás aláírására is sor került.Az EU a nemzetközi partnerségért felelős biztosa, Josef Sikela már a Közép-Ázsiába tett útja előtt kijelentette, hogy látogatásának fő célkitűzése, hogy Közép-Ázsia az Európai Unió fontos partnerévé váljon, amely partnerség mindkét ország számára óriási lehetőségeket rejt magában a jövőre nézve.
Sikela emellett azt is kihangsúlyozta, hogy látogatásának középpontjában azok a kulcsfontosságú Global Gateway projektek állnak majd, amelyeket az EU és közép-ázsiai partnerei közösen támogatnak a minőségi munkahelyek létrehozása és új üzleti lehetőségek megnyitása érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vezetésével kidolgozott Global Gateway program Közép-Ázsiából nézve a kínai Övezet és Út kezdeményezés európai alternatívája. E stratégia keretében az EU a Közép-Ázsiával való együttműködés négy kulcsfontosságú területére összpontosít:
- A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a transzkaszpi-tengeri közlekedési folyosóra;
- Együttműködés a kritikus nyersanyagok terén;
- A digitális összeköttetés javítása a régióban;
- A vízügyi, energiaügyi és éghajlati ágazatok fejlesztése.
De miért most?
Az elmúlt években az EU fokozott érdeklődést mutatott Közép-Ázsia iránt, és különféle együttműködési lehetőségeket kínált a régió országainak. Az EU hosszú távú érdekeit követi a régió energia- és közlekedési projektjeinek előmozdítása terén.
Az Egyesült Államokhoz hasonló érdekei ellenére az EU független irányvonalat követett Közép-Ázsia tekintetében. 2019-ben elfogadták az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiáját, amelyet a következő években többoldalú mechanizmusok és kezdeményezések mentén egészítettek ki. Később, 2021-ben az európai országok javaslatot tettek a Global Gateway kezdeményezésre, amelynek célja a régió országaival való gazdasági kapcsolatok diverzifikálása és új logisztikai láncok kialakítása. 2024 januárjában az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájáról, amely az európai politika célkitűzéseit is tükrözte a régióval szemben.
Akkor a brüsszeli esemény során a közép-ázsiai országok kormányainak képviseletében Üzbegisztánt Dzsamsid Hodzsaev üzbég miniszterelnök-helyettes, Kirgizisztánt, Bakyt Torobaev a kirgiz Miniszteri Kabinet elnökhelyettese, Kazahsztánt Marat Karabaev kazah közlekedési miniszter, Tádzsikisztánt Azim Ibrokhim, a tádzsik kormány igazgató-helyettese, Türkmenisztánt pedig a közép-ázsiai ország Közlekedési és Hírközlési Ügynökségének vezetője, Batyr Annaev képviselte. Az Európai Unió oldaláról a fórumon többek között Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is személyesen vett részt.
A fórumot Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke nyitotta meg, aki már nyitóbeszédében bejelentette, hogy a fórumon jelen lévő európai és nemzetközi pénzügyi intézmények mintegy 10 milliárd eurót különítenek el a fenntartható közlekedési kapcsolatok támogatására Közép-Ázsiában.
A rendezvény talán legfontosabb bejelentésén kívül a két napos esemény során a résztvevők megvitattatták a kaszpi-tengeri közlekedési folyosók hatékony, Európát és Közép-Ázsiát összekötő útvonalainak alakítását célzó beruházásokat. Emellett szintén a fórum első napján a közép-ázsiai regionális projektek társfinanszírozásáról az Európai Beruházási Bank (EIB) 1,47 milliárd euró értékben egyetértési nyilatkozatot írt alá Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal.
A fent említettek mellett a Global Gateway Befektetői Fórum során megkötött fontosabb megállapodások közé tartozik:
- Az Európai Unió által finanszírozott regionális közlekedési program, amely elfogadása 2025-ben várható. Ezzel az új programmal az EU technikai segítséget kínál a meglévő és jövőbeli közlekedéssel kapcsolatos projektek közép-ázsiai, regionális előmozdításához, és hozzájárul ahhoz az 1,5 milliárd eurós alaphoz, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank a közép-ázsiai közlekedési infrastruktúra fejlesztésének előmozdítására különített el.
- Egy Koordinációs Platform létrehozása a logisztikai folyamatok nyomon követésére, az Európa és Közép-Ázsia közötti együttműködések fokozása és a Kaszpi-tengeren átnyúló közlekedési folyosók fejlődésének az érdekében.
- Regionális jólétfókuszú program, amely 2024-ben kezdődik, és amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Központ és az OECD hajt végre, és a Kaszpi-tengeren átnyúló közlekedési hálózatok gyakorlati megvalósítására irányul.
Emellett megállapodásokat írtak alá vagy tárgyaltak a közép-ázsiai államokkal egy kiterjesztett partnerség létrehozásáról is.
Az elemzés teljes szövege elérhető EZEN a linken.
