Az igazi elitklub - Billió dollár értékű cégek
ElemzésekA szaúdi Saudi Aramco és az Apple már bőven ez a kategória, kétbillió dollárt is érnek. Mellettük is van még három tagja ennek az elitklubnak (Amazon, Microsoft, Google). Tucatnyi további cég ostromolja az álomhatárt, de vajon kinek van a legjobb esélye? Nem biztos, hogy annak, aki most a legközelebb jár.
A magyar és az angol szóhasználat könnyen összekeveredik a tíz hatványainak az elnevezéseinél.
Millió (magyarul) - million (angolul)Milliárd (magyarul) - billion (angolul)
Billió (magyarul) - trillion (angolul)
A billió dolláros kérdés
A fogalmi tisztázás mindössze azért volt szükséges, mert egy olyan kérdést fogunk taglani, ami az angolszász tőzsdei sajtó egyik kedvenc témája. Nevezetesen azt, hogy mely cégek érhetik el a billió dolláros cégértéket (és innentől mi már csak a magyar kifejezéseket használjuk).Vagyis kiknek lehet legközelebb önmagukban is ezermilliárd dolláros kapitalizációja, ami nagyjából úgy ötször-hatszor akkora érték, mint a magyar éves GDP.
Ez itt például az egyik legjobb tőkepiaci portál, a Fool.com cikke a témában
A legértékesebb cégek
A világ legértékesebb cégei közül néhányan, így a szaúdi olajóriás, a javarészt állami Saudi Aramco, illetve az Apple már ma is 2 billió dollárnál is többet érnek.
Szintén ketten vannak jelenleg az 1500 és 2000 milliárd dollár közötti értéksávban, ők a fej-fej mellett haladó Amazon és Microsoft (emblematikus alapítóik, Jeff Bezos és Bill Gates pedig a világ leggazdagabb emberei címért vetélkednek hasonlóan szoros küzdelemben).
Végül az 1000 és 1500 milliárd dollár közötti sávban szinten van egy cég, a Google (vagy kevésbé elterjedt hivatalos tőzsdei nevén, az Alphabet).
Szomorúbb történet, hogy az a tőzsdei cég, amely anno 2007-ben először érte el ezt a szintet, vagyis a kínai PetroChina olajtársaság azóta „sehol sincsen”, csúnyán összeomlott az ára.
Ki lesz a következő?
Ha pusztán abból indulunk ki, hogy ki van most a legközelebb ehhez a szinthez, akkor három cég emelkedik ki a mezőnyből, a Facebook, az Alibaba, illetve a Tencent.
Mindegyik innovatív, modern, ha tetszik növekedési iparágakban dolgozik, rendkívül gyors múltbeli növekedést tudhat magáénak, és eddig alig-alig torpant meg a sikersztorijuk.
Mivel ezen társaságok értékeléséből már csak 2-300 milliárd dollár hiányzik az egybillióhoz, tényleg könnyen bekövetkezhet a siker. Annyi kell hozzá, hogy a részvények harmadukkal-negyedükkel még dráguljanak, ami már csak azért sem elképzelhetetlen, mert az idén márciusi, lokális mélypont óta a Facebook például már duplázott, de a két kínai cég is 50 százalékot dobott rá az árszintjére.
A további ostromlók azonban konzervatívabb, nehezebben mozduló cégek, bankok, olajtársaságok, gyógyszercégek, illetve Warren Buffett cége, a Berkshire Hathaway, a kiskereskedelmi Walmart, vagy az itthon is ismert háztartási multik, a Johnson&Johnson, vagy a Procter&Gamble. Ezek a cégek aligha fognak duplázni, triplázni a következő években.
Akik nagyot dobhatnak
Vannak olyan ostromlók is, például a Tesla, vagy a Netflix, amelyek maguk a jövő, és tényleg az egész világ megismerte a nevüket miközben forradalmasítottak a közlekedést, vagy éppen a filmnézést.
Csak már eddig is annyit emelkedtek (pénzügyi számokkal nem teljesen megalapozottan), hogy azért az elemzők már óvatosan jósolnak számukra újabb triplázást,
Más technológia cégek azonban nagyon hasítanak, így például az Adobe.
Ha nagyon egyszerűen mutatnánk be a szoftvercéget, akkor mondhatnánk azt, hogy nyomdai előkészítésben jutott fel a csúcsra a pdf-ek atyja, de valójában sokkal szélesebb a paletta, annyi hipermodern terméke van, és az árfolyama olyan egyenletesen megy felfelé, hogy egy évtizeden belül meglehet az egybillió dollár, még akkor is, ha azért ma még ehhez ötszörözni kéne.
Mastercard: érzi a fintechet
Érdekesség, hogy a két nagy amerikai kártyatársaság közül, most a Visa egy árnyalatnyival (igaz, egy jó nagy árnyalattal, mert dollármilliárdokban kicsi csak a különbség) értékesebb, mint a Mastercard, ám az elemzők mégis utóbbitól várnak nagyobb felívelést,
Több esélyt látnak ugyanis arra, hogy az európai és ázsiai piacvezető Mastercard triplázzon, mint arra, hogy az amerikai piacvezető Visa két és félszerezzen.
Előbbi ugyanis mintha dinamikusabb lenne a digitális fizetések és a fintech forradalmában, mint utóbbi.
Disney: szórakoztató parkokkal, most?
Végül egy talán meglepő ötlet, hiszen ki gondolná azt, hogy az idegenforgalom mélyrepülése idején érdemes szót ejteni egy nagy parkokkal rendelkező cégről? És valóban, az előbbi cégeknél a koronavírus valóban jobban, de nem végzetesen tépázta meg a Disney üzletét és árfolyamát, ám a társaságnak így is ígéretes jövőképe van.
A Disney rengeteg tévécsatorna, szórakoztatópark birtokosa, emellett a Csillagok háborúja, vagy a Marvel szinte kiapadhatatlan bevételekkel járó szuperhős-univerzumok jogtulajdonosa. Itthon kevésbé ismert, de az Egyesült Államok mellett Ázsiában is sikeres a cég streaming-szolgáltatása, amelynek már százmillió előfizetője van.
A járvány azonban tényleg nagyon betett a turizmusnak, és ez a Disney-nek hosszabb távon is probléma, ám az a szórakoztató cég amely még ilyen extrém körülmények közepette is nyereséges maradt, könnyen kilőhet majd nyugodtabb viszonyok mellett az iparág többi cégétől.
Márpedig, ha a cég egy évtizeden belül – akkor remélhetőleg már jóval békésebb egészségügyi körülmények között – tényleg eléri az egybilliós értéket, akkor nagyon jó döntés most beszállni.
