Mennyire lehet reális megoldás az alapjövedelem?

Valószínűleg a koronavírus nyomán kialakult gazdasági visszaesésnek köszönhetően hazánkban is megélénkült a vita a feltétel nélküli alapjövedelemről, és a lakosság nagyobb hányada támogatná valamiféle alapjövedelem bevezetését – derül ki több felmérésből is. A megkérdezettek közül a helyeslőknek a fele azonnal, negyede pedig fokozatosan vezetné be a támogatást.

A támogatók számának emelkedése minden bizonnyal többek között a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásoknak, a munkanélküliség emelkedésének is köszönhető. 

Aláírásgyűjtés az EU-ban

Hasonló arányban támogatnák más országokban is az alapjövedelem rendszert.  Az Oxfordi Egyetem Szent Antal Kollégiumának Európai Kutatások Központja által végzett kutatása szerint az európai polgárok 70 százaléka ért egyet azzal, hogy minden állampolgár kapjon valamiféle alapjövedelmet. 

De Ferenc pápa is felhívta a figyelmet a rendszer bevezetésének szükségességére, amikor húsvéti levelében a következőket írta: „itt az ideje, hogy fontolóra vegyék (az országok) az egyetemes alapjövedelem bevezetését, ami elismerné és tiszteletre méltóvá tenné a nagyszerű és nélkülözhetetlen munkát”, amit végeznek (az emberek). Az alapjövedelemmel „konkrétan elérhető lenne az az emberi és keresztény eszmény, hogy nincs jog nélküli munkás”.

Az Európai Bizottság sem veti el az ötletet, ugyanis befogadta azt a polgári kezdeményezést, amely aláírásokat gyűjt annak érdekében, hogy a bizottság támogassa a nemzeti kormányokat az alapjövedelem bevezetésében.

Az aláírásgyűjtés szeptember 25-én kezdődött az unió 27 tagországában, és egy év áll rendelkezésre, hogy legkevesebb egymillió hitelesített aláírást gyűjtsenek össze a szervezők a közösség hét országából. Amennyiben ez sikerül, úgy az Európai Bizottságnak napirendre kell tűzni a kérdés megtárgyalását.

A magyarországi aláírásgyűjtést az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület szervezi. Az aláírásgyűjtés részleteit, illetve a begyűjtött aláírások számát az https://eci-ubi.eu/ honlapon lehet követni. Cikkünk írásakor a Magyarországtól várt 14805 aláírásból 1674-et, azaz 11 százalékot sikerült összegyűjteni.

Nálunk még nem tárgyalták a javaslatot

Az alapjövedelem bevezetésének legnagyobb hazai szorgalmazója a Párbeszéd, amely az Országgyűlésben már több alkalommal beterjesztette az alapjövedelemmel kapcsolatos elképzelésüket, azonban egyelőre nem vették napirendre annak tárgyalását. 

Az általuk javasolt hibrid alapjövedelem modellben minden nagykorú magyarnak biztosítanának legkevesebb havi százezer forintos jövedelmet. Az ennél kevesebből élők jövedelmét kiegészítenék eddig az összegig, akinek pedig egyáltalán nincs keresete, az megkapná a százezer forintot úgy, hogy az összes többi szociális juttatásról lemondana.

A gyerekek után legalább havi ötvenezer forint járna, oly módon, hogy megmaradna a családi pótlék és a családi adókedvezmény rendszere, valamelyest átalakítva. Az alacsony munkabéreket pedig havi ötvenezer forinttal egészítenék ki, és ezzel 2021-re a bruttó minimálbérnek el kellene érni a 250 ezer forintot, ami nettó 166 ezer forintot jelentene.

Két helyi kezdeményezés már volt Budapesten

Léteznek helyi kezdeményezések is. A főváros első kerületében idén áprilisban ideiglenes jelleggel válságkezelő alapjövedelmet vezettek be. Három hónapon keresztül azok kérhették a maximum százezer forintot, akik a koronavírus-járvány miatt elveszítették munkájukat, vagy korábban sem érte el a jövedelmük ezt az összeget.

Zuglóban már 2015-ben létrehozták a garantált minimumjövedelem intézményét, amelynek lényege, hogy a törvény által engedélyezett összegig, 28500 forintig kiegészítik annak a jövedelmét, akinek még ennyi sem folyik be havonta.Nem egyedülálló az unióban az elképzelés, hiszen már több országban is kísérleteznek a rendszer bevezetésével. Persze nem a feltétel nélküli alapjövedelemmel (FNA), ahogy a Párbeszéd elképzelése sem az. Az FNA bevezetésével ugyanis egy ország minden polgára jogosult lenne a rendszeres pénzösszegre, függetlenül életkorától, családi állapotától, attól hogy dolgozik-e vagy sem.

Eddigi kísérletek vegyes eredményt hoztak

Az unióban először Finnországban indult kísérlet valamiféle alapjövedelem bevezetéséről, amikor a 2017 elején indított programban kétezer munkanélküli számára biztosítottak havi 560 euró alapjövedelmet, amit akkor is megkaptak két éven keresztül, ha időközben sikerült elhelyezkedniük. Nem kötelezték őket munka keresésére, továbbképzésre sem kellett vállalkozniuk, ugyanakkor minden egyéb szociális támogatásról le kellett mondaniuk. A kísérlet felemás eredménnyel zárult.

Nem ösztönözte ugyan a résztvevőket a munkakeresésre, ellenben mentális állapotukat, közérzetüket jelentősen javította.Alapjövedelmi rendszert vezettek be a tavalyi év elején Olaszországban is az álláskeresők számára. A rendszerben azok jutnak támogatáshoz, akiknek családjában az éves jövedelem nem éri el a 9360 eurót. ugyanakkor képzési kötelezettséget is előírtak számukra, illetve hogy a lehető leghamarabb álljanak munkába. Elvileg minden támogatottnak havi 780 euró járt volna, ezt az összeget azonban csak a kérelmezők ötöde kapta meg.

A támogatásért folyamodók 70 százaléka 300 euró fölötti összeghez jutott, hét százalékuk viszont alig havi 40-50 euró kapott.

Az összeget kártyára kapják a rászorulók, innen ellenőrizhető, mire költik az alapjövedelmet, ami egyben a gazdaság fehérítését is szolgálná. Az eltelt idő rövidsége, illetve a járvány miatt a rendszer részletes elemzése még nem látott napvilágot. Az egyik legnagyobb probléma a munkaügyi központok adatbázisának rossz összehangoltsága, a visszalések magas száma, és hogy a déli tartományokban most még inkább sokkal kevesebb a munkalehetőség, aminek felkínálásához elvileg az alapjövedelem kötött.

Spanyol és német példák

A koronavírus-járvány idején, idén májusban döntött úgy a spanyol kormány, hogy előre hozza a választási kampányban tett ígéretét, és már június 15-től igényelhetővé vált az alapjövedelem. A 23-65 év közötti korosztálynak, illetve 18 éves kortól a gyermeket nevelőknek járó támogatás egyszemélyes háztartás esetén havi 472 euró. Amennyiben valaki dolgozik ugyan, de ennél kevesebbet keres, úgy ezt egészítik ki 472 euróra.

A többszemélyes háztartásokban ez az alapösszeg személyenként 139 euróval nő, de legfeljebb 1015 euróig.

A gyermekeiket egyedül nevelőknek még plusz 100 euró kiegészítés is jár. A támogatást csak az kaphatja meg, akinek ingatlanon kívüli vagyona kevesebb, mint 16614 euró, többszemélyes háztartás esetén a 46146 euró. A hárommilliárd eurós keretből várhatóan 850 ezer család, mintegy 2,3 millió spanyol számára biztosíthatnak támogatást. 

A legfrissebb a német kismintás kísérlet, ahol augusztus harmadik hetétől 120 embernek biztosítanak havi 1200 euró alapjövedelmet három éven keresztül.

Az ő viselkedésüket hasonlítják össze azzal az 1380 fős mintával, akik nem részesülnek hasonló juttatásban. A Német Gazdaságkutató Intézet kutatói arra kíváncsiak, milyen hatással van az emberek viselkedésére, munkakeresési kedvére a munka nélkül kapott támogatás. A kísérletben résztvevőknek rendszeresen kérdőíven kell beszámolniuk, hogyan élnek, keresnek-e munkát, ha igen, hogyan, illetve hogy miként alakul az érzelmi életük.