Az iskolában tanultak, vagy a családi minta számít jobban a pénzügyi tudatosságnál?
ElemzésekA magyarok szívesen tanulják meg, viszont annál kevésbé alkalmazzák a pénzügyi tudatosság alapjait a hétköznapjaik során - hangzott el a Közgazdász Vándorgyűlés kerekasztal-beszélgetésén, ahol a pénzügyi tudatosság fejlesztésének kérdéseiről esett szó.
Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója a kerekasztal-beszélgetés előtt tartott prezentációjában részletezte a Pénziránytű Alapítvány digitális fejlesztéseit. Mint mondta, az alapítvány 500 iskolával kötött partnerszerződést, és jelenleg 700 ezer ingyenes pénzügyi ismeretekről szóló tankönyvből és munkafüzetből tanítják országszerte a gyerekeket az iskolákban.
Kiemelte, hogy elsőként vezették be tankönyvekben a kiterjesztett valóság használatát: 2-3 perces oktatófilmek segítségével könnyebben sajátíthatják el a tananyagot a diákok.
A 8. és 12. diákok számára kötekező tananyag az Állampolgárok pénzügyei: melynek keretében többek között az állam pénzügyeiről, hitelfelvételről és adózásról is tanulhatnak.
Három applikációval is segítik az általános iskolásokat és középiskolásokat a pénzügyekben való eligazodásban, továbbá számos e-learning tananyagot állítottak össze a pénzügyi és közgazdasági ismeretekből.
Kiemelte: országszerte kilenc bázisiskolával is szerződést kötöttek, választható foglalkozások keretén belül tanítják a gyerekeket, illetve tanárok továbbképzésére is lehetőség biztosított.
A tanárok képzése ingyenes, akkreditált, jelenléti vagy online, illetve hibrid formában valósul meg
- tette hozzá.
- A szórakoztatva tanítás formában hatékonyabban tudják elsajátítani a diákok - fogalmazott.
Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkár-helyettese, a PÉNZ7 hazai kezdeményezője és a European Money Week brüsszeli szervezőbizottságának magyar tagja, a családi összefogás erejéről, a PÉNZ7 eseménysorozatról, a pénzügyi kockázatokról, és a pénzügyi influencerek (az úgynevezett finfluencerek) megbízhatóságáról beszélt.
Szolnokiné Pap Judit, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóság főosztályvezetője a magyarok pénzköltési attitűdjéről adott tájékoztatást. Kifejtette, hogy Magyarországon, pozitív előrelépésként értékelhető, hogy a legtöbben már tisztában vannak az alapvető pénzügyi fogalmakkal, mint például infláció és kamat, ugyanakkor sokak pénzügyi magatartása és viselkedése még lemaradást mutat.
A lakosság általában nem követi a bevételeik és kiadásaik alakulását, valamint nem jellemző rájuk a takarékoskodás sem.
A magyar társadalom, kicsit inkább tücsök, mint hangya
- fogalmazott utalva arra, hogy ha valakinek éppen jól fizető állása van, akkor hajlamos a túlköltekezésre és a pénze gyors felélésére, mint a spórolásra és a megfontolt kiadásokra.
Sütő Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy rendkívül fontos a gyermekek bevonása a családi költségvetésbe, még abban az esetben is, ha a család éppen válsághelyzetet él meg. A gyermekek ezáltal testközelből tudják megtapasztalni a pénzügyek menetét, amit jó esetben a későbbiekben saját, jövőbeni döntéseikben is hasznosítani tudnak majd.
Vasné Botár Ágnes tankönyvszerző, tréner, a BGSZC Keleti Károly Közgazdasági Technikum igazgatója kifejtette, hogy a diákok között a különböző korosztályú gyermekeknek más-más technikákkal érdemes pénzügyekkel kapcsolatos tananyagokat tanítani. Kiemelten fontosnak nevezte a folyamatosan frissülő tananyagokat és a gyermekek korhoz igazított tanítási módszereket.
A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: az alsós korosztálynak aktív és játékokkal teli tananyagokat kell biztosítani, a felsős diákokkal pedig már a költségvetés a takarékoskodás és a rangsorállítás menetét is érdemes és javasolt átvenni.
Középiskolás korban pedig már a komolyabb összegekkel való számolást, takarékoskodást és beosztást is megtanulják, ilyen például a nagyobb utazás megszervezésénél felmerülő költségek témája. A technikumokban pedig az ösztöndíj beosztására is kaphatnak hasznos tippeket a pénzügyi ismereteket tanuló diákok.
Sütő Ágnes a digitális tér megismerésének fontosságára hívta fel a figyelmet, melynek elsajátítása hozzájárul a gyerekek tudatos és biztonságos online vásárlásához.
A résztvevők ajánlották az érdeklődőknek a Budapesten található Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontot, ahova csoportosan és egyénileg is ingyenes a belépés regisztrációt követően.
A teljes beszélgetést ezen a linken tudja megnézni.