Nálunk nőtt a legjobban a GDP az egész EU-ban

Elemzések2020. feb. 17.Harsányi Péter

A jelenleg elérhető adatok alapján az egész Európai Unióban a hazai GDP növekedett a leggyorsabban a tavalyi negyedik negyedévben. A növekedés széles bázison és kiegyensúlyozottan valósult meg. Az erőteljes lakossági fogyasztásnak és a 30 százalék közelébe kúszó beruházási rátának köszönhetően idén 3,5-4,0 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.

Európa-bajnok növekedés?

A jelenleg elérhető, szezonálisan kiigazított adatok alapján az egész Európai Unióban a magyar gazdaság bővült a leggyorsabban. A növekedés üteme 4,6 százalék volt hazánkban 2019 negyedik negyedévében.

GDP bővülési dinamika, Európai Unió (előzetes, és szezonálisan kiigazított adatok)

Forrás: Eurostat

Növekedés és egyensúly

A magyar gazdaság az elmúlt két évben átlagosan 5 százalékkal bővült. A történelemben nagyon ritka, hogy egy ilyen gyors növekedés az egyensúlyi mutatók romlása nélkül menjen végbe. Magyarországon azonban már évek óta érdemben javul az egyensúlyi helyzet.

A magyar negyedéves GDP múltbeli alakulása

Forrás: KSH

A tartósan alacsony költségvetési hiánynak és a dinamikus gazdasági növekedésnek köszönhetően csökkenő pályán halad Magyarország GDP arányos bruttó államadóssága, amely 2019 végére 66 százalékra, 2022 végére pedig 60 százalék alá mérséklődhet.

Ezzel párhuzamosan a belföldi finanszírozás és a lakossági állampapírok térnyerésével folyamatosan csökken az államadósság devizaaránya, ami idén év végére 15 százalékra süllyedhet, míg 2022 végére 10 százalék közelébe kerülhet.

Ennek eredményeképpen hazánk külső pénzügyi sérülékenysége jelentősen csökken, az államháztartás gyakorlatilag immunissá válik a forintárfolyam mozgásaival szemben.

Nettó külső adósság

Magyarország külső finanszírozási képessége – avagy a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege – a GDP 2 százaléka közelében stabilizálódik az elkövetkezendő 3 évben, amihez nagyban hozzájárulnak a kiépülő új exportkapacitások.

A közép-kelet-európai régióban hazánk, Lengyelország és Csehország rendelkezik a legmagasabb külső finanszírozási képességgel.

Az erős külső finanszírozási pozíciónknak hála Magyarország nettó külső adóssága, vagyis a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása 2021-re nulla százalék közelébe csökken, 2022-re pedig akár nettó hitelezővé is válhatunk.

Mi várható idén?

A növekedés széles bázison valósul meg, amit nagymértékben támogat az erőteljes lakossági fogyasztás, és a 30 százalék közelébe emelkedő nemzetgazdasági beruházási ráta. Előbbit fűti a historikus magasságokban lévő foglalkoztatottság, a várhatóan 9 százalék körüli béremelkedés, a lakossági hitelezés egészséges szerkezetű felfutása, és a magas fogyasztói bizalom.

A beruházási ráta magas szinten történő stabilizálódását leginkább a vállalati beruházások gyors növekedése idézi elő, amit nagyban segít az alacsony kamatkörnyezet, a közel 14 százalékkal növekvő vállalati és kkv hitelezés, a magas kapacitáskihasználtság, a Növekedési Hitelprogram Fix, és a Növekedési Kötvényprogram.

A külső környezet lassulását kompenzálják a kiépülő új exportkapacitások. Az MNB kalkuláció szerint a hazai export a következő években 5 százalékot meghaladó mértékben bővülhet. Emellett a belső kereslet enyhe mérséklődésével együtt csökken az importdinamika. Következésképpen a nettó export 2020-től újra pozitív előjellel járulhat hozzá a hazai növekedéshez.

A hazai gazdaság 2020-ban megközelítőleg 3,5-4,0 százalékkal bővülhet. A növekedési ütem akár 2,5-3,0 százalékponttal is meghaladhatja idén az euróövezetét, miután az Európai Központi Bank mindössze 1,1 százalékos expanziót prognosztizál az eurózóna számára.

Koronavírus

A kilátásokra rövidtávon az egyik legnagyobb és egyben nehezen becsülhető kockázatot a Kínában pusztító koronavírus jelenti, amely veszélyezteti az ellátási láncot a világ második legnagyobb gazdaságában.

A Reuters értesülései alapján az egész éves kínai GDP akár egy százalékponttal is alacsonyabb lehet a vírus által okozott károk miatt. A legfrissebb helyi források szerint például januárban a kínai autókereskedőkhöz alig tért be vevő, és a helyzet februárban még tovább romolhat.

Ez nem túl jó hír a magas kínai exportkitettséggel rendelkező Németországnak. A szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt az eurózóna, Németország, és végül Magyarország gazdasága is lassulhatna, amennyiben nem sikerül rövid időn belül megfékezni Kínában a vírus terjedését, valamint kifejleszteni és legyártani az ellenszert.