Az online rendelés vagy a pénztár nélküli bolt lesz a jövő? - Szeretünk-e még üzletbe járni?

Mi is az a platformgazdaság? – tette fel a kérdést bevezető előadásában Kozák Tamás tanszékvezető a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar egyetemi docense, az MKT Kereskedelmi Szakosztályának elnöke.

A legjobban úgy értjük ezt meg, ha visszamegyünk az 1200-as évekbe Champagne megyébe. Itt a helyi gróf minden év bizonyos szakaszában helyszínt biztosított az ország kereskedőinek és vevőinek. Adott egy piacteret, amelyért a kereskedők fizettek egy bizonyos összeget. Champagne megye grófja biztosította az infrastruktúrát, a biztonságot a leszurkolt helydíjért. Ez az egész egyre népszerűbb lett, híre ment hogy itt minden év szeptemberében óriási vásár van és ez közhírré tétetett. Ez volt az első platform.

Ma már különböző platformszolgáltatók vannak. Számtalan közvetítő piactér működik, ilyen az Airbnb, de a Garai piac is, sőt a paypal is egy platform.

Ma már mindenki érzi a korlátlan információ és korlátos idő szorítását – emelte ki Kozák Tamás. A vásárlási élményhez hozzátartozik a kényelem és a gyorsaság. A platformgazdaság pedig kiváló lehetőséget nyújt ehhez.

A bizalom a platformgazdaság működésének alapvető feltétele, bíznom kell abban, hogy a megrendelt árut megkapom és olyan minőségben, amit ott jeleznek.

A platformgazdaság fontos feltétele az adatalapú gazdaság és annak beépítése a mesterséges intelligenciába – sorolta az elnök.

Két nagyon érdekes ábrát is megmutatott.

A világ legértékesebb vállalatai között a tőkepiaci kapitalizáció alapján az első 10-ben három klasszikus platformszolgáltató van.

A világ legértékesebb márkái között pedig négy platformszolgáltató is található.

Azt is megtudtuk, hogy a 20. században ahhoz, hogy egy jó cég elérje az egymilliárd dollár tőkepiaci értéket átlagosan 15-20 év kellett. Az elmúlt tíz évben ehhez mindössze három-öt évre volt szükség.

A platformszolgáltatókra nagyon jellemző az aszimmetrikus árazás. Ritkán kérnek pénzt az eladótól és a vevőtől is egyszerre.

A platformok minőségellenőrző funkciót is betöltenek és sokszor egy darabig nem kérnek pénzt a szolgáltatásukért, de a prémium rendszerbe való csatlakozásért viszont igen.

Érdekes fejlődés, hogy egyre jobban lehet észre venni, hogy a klasszikus platformszolgáltatók elmozdulnak a fizikai üzletek irányába is. De erre fordítva is van példa, klasszikus ellátási láncokban részt vevők alakítanak ki saját piactereket.

Kozák Tamás szerint a világ elmozdul a használat irányába a birtoklásból. Egyértelmű, hogy nincs szükség saját tulajdonú kocsira, amely a legtöbb esetben áll, de ez csak egy példa a számtalan hasonló közül.

Egyre több döntés lesz algoritmizálható és egyre nagyobb teret nyer az önfoglalkoztatás a jövőben.

Az előadást követő panelbeszélgetésben elhangzott, hogy a számtalan adat következtében egy csomó döntés már automatizált lett. De egyben rengeteg új munkahely is létesül. Korábban volt egy olyan félelem, hogy a robotizáció, a mesterséges intelligencia feleslegessé teszi az embert. Sabjányi László a Wolt Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy náluk például,  háromszereplős a piac. Van a vevő, az eladó és a futár. A platform, amely lehetővé teszi, hogy a futár akkor menjen a meleg levesért, amikor az elkészült, lehetővé tette, hogy többezer futár dolgozzon.

Kende Gábor a Kende Gastro Zrt. társalapítőja elmondta, az ő technológiájuk lényege, hogy automatizálni tudnak bármilyen kiskereskedelmi egységet, vagyis pénztármentessé tesznek bármilyen üzletet. Szerinte ez a technológia forradalmasítani fogja a kiskereskedelmet, hiszen gyakrolatilag pénztáros nélkül tudnak dolgozni a cégek. Ezt a technológiát az Amazon e-kereskedelmi óriás kezdte el, de ez nem tette feleslegessé náluk sem a munkaerőt.

2019-ben 500 ezer ember dolgozott az Amazonnál. Miután mindent automatizáltak 2021-ben a munkavállalóik száma elérte az egymilliót. Vagyis nem kell tartani attól, hogy a technológia megöli a munkaerőt.

Gyenge András a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. e-kereskedelmi vezetője elmondta, hogy náluk is dinamikusan fejlődik az automatizáció, de a munkaerőt átcsoportosítják, tehát nem csökken a cég létszáma.

Raskó László György a Gardino Kft ügyvezetője a mesterséges intelligenciáról elmondta, hogy még nem hoz döntéseket az MI, de a döntéstámogatást nagyon segíti és ez nagyon felgyorsítja a döntéseket. Az egyszerűbb munkákat pedig ki lehet szervezni az MI-nek.

Arra a kérdésre 10-15 év múlva hogy fog kinézni a kereskedelem, a Wolt ügyvezetője úgy válaszolt, szerinte a drón például nem lesz alternatívája az emberi kiszállításnak. De például az, hogy 30 percen belül megkapja valaki a rendelt áruját, az nagyon erősödő trendnek néz ki. A kiszállítási piac igazából csak most fog elkezdeni nőni.

Raskó László György szerint is fel fog gyorsulni a megrendelt termékek kiszállítása.

Jelenleg az e-kereskedelem aránya a teljes kereskedelemből Magyarországon olyan tíz százalék, globálisan 20 százalék körül van.

Tehát itthon is folyamatosan nő majd az e-kereskedelem nagysága. Emellett Amerikában már trend, hogy a terméket videókon keresztül mutatják be, már nem elég az, hogy képek vannak róla. Ez a trend erősödni fog itthon is.

Kende Gábor szerint továbbra is szeretnek az emberek fizikai boltokban is vásárolni, és szerinte egyre több olyan üzlet lesz, ahol nem lesznek pénztárgépek és a mesterséges intelligencia veszi majd le a kártyákról a megvásárolt termék árát.

2018-ban egy ilyen üzlet volt, Manapság 500 pénztár nélküli üegység van a világon, 2027-re 12 ezer ilyen üzlet várható.

Gyenge András szerint a kiszállítás területén nagy változás nem lesz 10-15 év múlva. A Spar e-kereskedelmi vezetője úgy látja, 20-30 év múlva várható az, hogy több lesz az online rendelés, mint a bolti.