Az óraátállításról ne feledkezzen meg

A nappalok egyre sötétebbek. Lassan hozzá kell szoknunk, hogy jóval a lefekvés előtt, már délután se látjuk a Napot. De ebben a borús évszakban azért egy örömhír is akad: hisz kapunk egy hétvégét, amelynél egy órával tovább tart a vasárnap.

Egész pontosan október 30-án kell majd hajnali 3-kor 2-re visszatekerni az órákat.

A nyári időszámítás ötletével már régóta kacérkodik a nyugati világ. Benjamin Franklin már az 1700-as évek végén arról értekezett, hogy sokkal jobb lenne, ha a napálláshoz igazítanánk az életünket.

Félig meddig viccelődve a honatya felvetette, hogy az év derekán harangzúgással vagy ágyúropogtatással kéne felkelteni a lakosságot, hogy a korai napsütéses órákat ne szalasszák el az emberek. Úgy gondolta, hogy a korai kelés után hamarabb ágyba bújnának a munkások.

Az elmélete szerint a hajnali ébredés miatt a legtöbb ember valószínűleg már nyolc körül le is feküdne. Így pedig a gyertyákon is sokat lehetne spórolni.

Az 1900-as évek elején egy brit feltaláló William Willett ennél azért kifinomultabb megoldással állt elő. Ő találta ki, hogy a nyár folyamán 60 perccel előrébb kéne állítani az órákat. Az elképzelését a németek karolták fel először még 1916-ban. A sorba hamarosan az Egyesült Királyság és az USA is beállt.

Bár eleinte sokan egészen abszurdnak találták az ötletet. Az amerikai Saturday Evening Post a nyári időszámítást azzal figurázta ki, hogy feltette a kérdést: miért nem mentjük meg a nyarat azzal, hogy a júniust előrehozzuk február végére?

Amerikában akkora volt a felzúdulás a farmerek körében, hogy pár évvel a bevezetése után az új rendszert egy időre eltörölték.  

Nálunk 1980 óta állítjuk át minden évben a vekkereket.

Bár több milliárd forintnyi energiát spórolunk meg a nyári időszámítással minden felmérés, amely a témában készült egyértelműen kimutatja, hogy az emberek az egészet ki nem állhatják. Tavasszal veszítünk egy órát, télen hirtelen még sötétebbek lesznek a napjaink. Az átállítás az alvásunkat is felborítja.

Az órák tekergetése megviseli az embereket: utána vannak, akik két hétig fejfájással, koncentrációs zavarokkal és rossz közérzettel küzdenek. Amikor új időszámítás lép életbe az infarktusos esetek száma is megnő. Sokaknak a vérnyomása és a testhőmérséklete is megemelkedik.

Az Európai Unió már 2019-ben kitalálta, hogy eltörlik az óraátállításokat, csak hogy ehhez a tagországoknak meg kellett volna egyeznie, hogy melyik időszámítás mellett kötelezik el magukat.

Erre a mai napig nem került sor. Tavaly már kiderült, hogy Magyarország azt szeretné, ha a nyári időszámítás maradna érvényben egész évben, de addig nem fogunk lépni ebben a kérdésben, amíg nem születik EU-s konszenzus. Erre pedig a jelek szerint még várhatunk. Az Unióban egy ideig tologatták a végső időpontot, de mostanra oda jutottunk, hogy a megegyezésnek már kitűzött céldátuma sincsen.