Az "elcsalt" Budai Vár és a véres malomkő - A Toldi társrendezőjével beszélgettünk

Hogy született meg az ötlet, hogy a Toldiból animációs sorozat majd film készüljön?

Arany János születésének kétszázadik évfordulóján, 2017-ben Áder János döntött úgy, hogy a bicentenáriumi ünnepségsorozat büdzséjéből legyen 1 milliárd forint elkülönítve egy olyan televíziós sorozatra, amely népszerűsíti Arany Toldiját.

Az akkori köztársasági elnök pontosan tudta, hogy 1984-ben készült már egy gyönyörű festményfilm a Toldiról, ám Gémes József művében nem hangzott el Arany János költeménye, ráadásul a „Daliás idők” a teljes Toldi-trilógiát dolgozta fel. Áder azt szerette volna, ha az új sorozat kifejezetten az első Toldi ’epizódra’ koncentrál, és segít abban, hogy Arany műve a mai fiataloknak könnyebben befogadható legyen.

Mivel a Magyar népmesék népszerűsége lebegett a szeme előtt, ezért az azt készítő Kecskemétfilmet és vezetőjét, Mikulás Ferencet kereste fel az elgondolással.

Jankovics Marcell, akit Mikulás Ferenc kért fel, eleinte ódzkodott a feladattól. Úgy gondolta, hogy „Az ember tragédiájával” az animációs munkássága befejeződött. Ezután már csak könyveket akart írni. De végül kedvet kapott a Toldi rendezéséhez.

A gyártási folyamat négy éve kezdődött és már akkor, 2018-ban feltett szándéka volt Jankovicsnak, hogy a sorozatból majd készüljön egy moziverzió is, amely sokkal befogadhatóbbá teszi ezt a nagyívű történetet.

Milyen volt együtt dolgozni Jankovics Marcellal?

Eleinte tartottam a közös munkától, mert Jankovics óriási név a szakmában. De végül hamar jó munkatársi kapcsolat alakult ki köztünk.

Bár azt már sajnos nem érte meg, amikor beindult a moziváltozat gyártási folyamata, de ettől még ez a film ízig-vérig egy Jankovics film, hiszen a teljes alapkoncepció az övé. A figuraterveket is ő készítette, akárcsak a képes forgatókönyvet.

Voltak olyan jelenetek, amelyeknek a megvalósítása különösen nagy kihívást jelentett?

Van, hogy a látvány bonyolultsága belassítja a munkát. Jellemzően ilyenek a sokszereplős jelenetek. Például amikor az elején Laczfi nádor megérkezik a seregével. Itt rengeteg szereplőt kell mozgatni ráadásul mindegyiknek sajátos ruhája és fegyvere van, lovon ül. Nem lehet megtenni, hogy egyetlen karaktert besokszorozunk.

Az egészestés változatban még külön porréteget is kellett rajzolni mindegyik figurára, ügyelve hogy melyik ruha hol porosodik.

Vagy ott van például a nyolcadik ének, amelynek a kezdőképén a Budai Várat és a környékét látjuk madártávlatból. Ez gyakorlatilag egy festmény, amelyen a hátteres kolléga, Illyés Hunor hónapokig dolgozott. Roppant részletgazdag kellett legyen, hisz a kamera ráközelít a vártorony csúcsára.

De például hasonlóan összetett volt a rengeteg házat megmutató éjszakai Pestről látható távlati kép is, amely csak az október 20-án debütáló moziváltozatban látható.

Mennyire nehéz itthon elég grafikust és rajzolót találni egy ekkora projekthez?

Ebben a szakmában alig pár százan dolgozunk. Ha évente vagy kétévente jönne egy Toldi méretű projekt, akkor a szakma gyakorlatilag el lenne látva munkával.

Ennek híján viszont az a helyzet, hogy ha egy film munkálatai véget érnek, akkor a stáb egy része már a következő hónapban munkanélküli vagy elmegy gyorsétterembe dolgozni, esetleg kiszállító lesz. És, ha találnak biztos állást, nem garantált, hogy vissza lehet csábítani őket a bizonytalanba. Sajnos ilyen szempontból a helyzet elég szomorú.

Bár csak pár alkalommal, de akadnak véres jelenetek is a filmben. Mint amikor Toldi egy malomkővel megöl egy vitézt. Volt vita abban, hogy miként ábrázolják az erőszakot?

Az, hogy mit és hogyan mutassunk meg Jankovics Marcell döntése volt és ez ügyben nem volt vita. A finomkodást egyikünk se akarta túlzásba vinni, mert a drámaibb pontokon Arany János is elég nyersen leírta, hogy mi történik. Természetesen figyeltünk rá, hogy túlzásba ne essünk és a kész mű a kis gyerekeknek, így akár a 6-7 éveseknek is befogadható legyen.

A középkori Pest és Buda ábrázolásánál mennyire volt szempont a történelmi hitelesség?

Kicsit csaltunk: a Budai Vár látképein valójában inkább a Zsigmond-korabeli várat idézzük meg. Vagyis a történet hiába játszódik Nagy Lajos idején, 70-80 évvel későbbi állapotot láttunk.

Egy mesés, lenyűgöző középkort akartunk megmutatni, ebbe a koncepcióba pedig bezavart volna, ha felállványozott kőfalakat látunk Budán.

Mindenesetre sokat merítettünk a történelmi forrásokból. A palotabelső megjelenítésénél részint a Képes Krónika ábrázolását használtuk. A trónterem a Budai Vár fennmaradt gótikus termére hasonlít.

Eleve segített, hogy Jankovics Marcellnek megvolt az az elképesztő történelmi ismerete és kultúrtörténeti tudása, ami roppant mód megkönnyítette a múlt megidézését.

A filmben Arany Toldijának egy részét elmondja a narrátor, egy részére viszont csak vizuálisan utalnak. Hogy döntötték el, hogy a költeményből mely részek hogy kerüljenek be?

Jankovics Marcell az első pillanattól tisztában volt vele, hogy a teljes költemény nem hangozhat el, hisz más ritmusa van egy felolvasott szövegnek és annak, amit képen meg lehet valósítani. Viszont ahol lehetett, ott megtartotta Arany János szövegét.

A költeménynek körülbelül a kétharmada hangzik el.

A Toldi egy nagyon értékes irodalmi szöveg, és a film kedvet csinálhat azoknak is, akik esetleg eddig még nem olvasták.

Használtak 3D-s támogatást is az animálásnál?

Nem volt rá szükség. Még ott sem, ahol térbeli mozgásokat kellet megjeleníteni. Az elején például, amikor Miklós tartja a vállán a nyomórudat, körbejárja a kamera, de itt is végig 2D animációt használtunk.

Ezt a jelenetet Kosaras Mihály kollégám készítette, zseniális animátor! Ha valaki jól tud rajzolni, akkor nincsen szüksége 3D-re.

A háromdimenziós hatást, például a vízfelületeken vagy a gyertyák világításánál digitális utómunkával értük el.

A Toldi előzetese

A Toldi trilógia másik két része esetleg el fog készülni?

Tudomásom szerint nincs szó folytatásról.

Lesz külföldi terjesztés?

Ebben a kérdésben én nem vagyok igazán illetékes. Azt tudom, hogy külföldi fesztiválokra nevezni kívánják a filmet, így készül kétféle angol felirat is a Toldihoz. Egy klasszikus archaizáló változat és egy „egyszerű angol” verzió is, amelyet azok is könnyen meg tudnak érteni, akik csak tanulták az angolt.

A moziverzió majd csak október 20-án fog debütálni, a sorozat verziót viszont már tavaly bemutatták. Milyen volt a visszhangja?

A nézettségi statisztikák az MTVA-nál vannak. Hogy mennyien látták, azt nem tudom. De azt tudjuk, hogy oktatási segédanyagként már használják a Toldit. A sorozatnál eleve úgy készültek az egyes részek, hogy minden epizódnak legyen eleje, felfutása és vége.

Arra mindenképp alkalmas, hogy amikor énekenként tanulják a gyerekek a költeményt, akkor segít nekik az olvasottak értelmezésében.

A mozifilm ilyen szempontból egészen más: hiszen itt egyben tudjuk élvezni a történetet az elejétől a végéig. Ezért is kellett rajta dolgozni több mint egy évet, hogy amint Aranynál, itt is meglegyen a nagy dramaturgiai ív. Így tudja megadni az igazi ’Toldi-élményt’.