Az orosz speciális egység, a SzpecNazt megérkezett Kazahsztánba

Tavaly év végén Nyugat-Kazahsztánban, a kőolaj-kitermelő vidékeken különösen nagy felháborodást keltett, hogy a kormány – követve a nyugati ajánlásokat –  a duplájára emelve az árát, „piacosította” a palackos cseppfolyósított autógázt, amellyel az ottani jármű-motorok 90 százaléka megy, és a háztartások csaknem háromnegyedében is ezzel a gázzal főznek.

2022 első napjaiban spontán tömegdemonstrációk kezdődtek tiltakozásul, követelték, hogy a kormány vonja vissza a piacosítást és álljon helyre a régi rend.

Ezt meg is tették, de akkorra már az egész országra, kiváltképpen a két nagyvárosra, Almatira és Nurszultánra (Asztanára) kiterjedtek a lépés elleni megmozdulások.

A tömegek az ország nem hivatalos, de tényleges vezetőjét, a 81 éves Nazarbajevet okolták és végleges távozását követelték – „Az öreg menjen”...

A zavargások kapóra jöttek a 2019 óta államelnök Tokajevnek, aki menesztette a kormányt, átvette Nazarbajevtől a kulcsfontosságú Biztonsági Tanácselnökséget és leváltotta a kazah KGB, a KNB vezetőségét.

Sok részlet még zavaros, de annyi látszik, hogy Tokajev nem bízott az ország saját fegyveres erőiben, ezért katonai szövetséges-társaihoz, első sorban Moszkvához fordult.

Az oroszországi katonai kontingens január első hetében már megérkezett. A tiltakozások fegyveres harcokká súlyosbodtak és közben letartóztatták hazaárulás vádjával Karim Maszimovot, a KNB leváltott vezetőjét.

Jermuhamet Jetiszbajev, Nazarbajev ex-tanácsadója a kazah hírtévében (Habar24) január 8-án kiborította a bilit – ha igaz, amit elmondott... Hírül adta, hogy a KNB a hegyekben évekkel ezelőtt titkos kiképzőtáborokat létesített, amelyekről „elfelejtették” tájékoztatni a vezetést.

Különleges orosz katonák érkeztek Kazahsztánba

Mindenesetre a világ legjobban kiképzett katonái közé sorolt oroszországi SzpecNazosok, az ejtőernyős különleges egységek tagjai már megérkeztek Kazahsztánba. Az Oroszországi Föderáció (OF) Légi- és Kozmikus Hadereje több mint hetven nagy, stratégiai szállítógépén (Il-76-osokon és An-124-es Ruszlánokon) félhivatalos adatok szerint mintegy 3000 elitkatonát, nehézfegyverzettel (BMP-2-eseket mutatott a Dozsgy tv-állomás helyszíni felvétele) telepített az ország kulcsfontosságú objektumai, repülőterek, hadiipari üzemek, közigazgatási központok védelmére.

Az oroszországi katonai kontingens mellett összesen mintegy 500 katona, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (oroszul ODKB, angolul CSTO) más tagállamaiból, Kirgizisztánból, Örményországból orosz katonai szállítógépekkel átdobott, szerintünk nagyjából szimbolikus szerepet játszó alegységek tagjai is Kazahsztánban vannak. 

Amennyire látni, az aktív harci cselekményekben elsősorban a jól felszerelt kazahsztáni hadsereg és a mintegy 32 ezer katonát összefogó, a belügyminisztériumnak, illetve az állambiztonsági hatóságoknak alárendelt, de a hadsereg állományába tartozó Nemzeti Gárda (NG) tagjai vesznek részt.

Az NG elit-alegysége, a Berkut igen jól képzett és kiváló amerikai, oroszországi, izraeli fegyverzettel ellátott mintegy dandárnyi (4000+ fő) ereje vélhetően komoly szerepet játszik a felfegyverzett ellenállók, csoportok felszámolásában.

Emiatt is van jelentősége a felső szinten, - beleértve a belügyminisztert, az állambiztonsági szolgálat vezetőit - végrehajtott, részben most is folyó tisztogatásnak.

A kazah elit tagjainak leváltása

Ennek során a Nazarbajev nevével fémjelzett klán (rokonok, barátok, üzletfelek) egyes tagjaitól tisztítja meg az erőszakszervezeteket a pozícióit erősítő Kászim-Zsomart Tokajev elnök.

Azaz nincs szó sem forradalomról, sem radikális irányváltásról. Az eddigi kurzust folytatják, kisebb korrekciókkal, a kettős hatalom megszüntetésével.Tokajev szerint csak Almatit mintegy húszezer fegyveres (részben külföldiek, közel-keleti iszlám szélsőségesek) fenyegeti.

Ám megfelelő vezetéssel és az oroszországi SzpecNazosok aktív támogatásával katonailag nem lehet probléma a lázadók semlegesítése.

Ismerve a régió porózus határait, Afganisztán közelségét és a híreket, hogy Afganisztánból észak felé, Kazahsztán, Oroszország felé húzódnak az Iszlám Állam ismeretlen nagyságú erői, jelenlétüket Almati közelében, az ország más részein kizárni nem lehet. 

És magán az országon belül is létezik, működik egy szélsőséges iszlámista hálózat.

Nézzük, milyen katonai erőket sorakoztat fel Kazahsztán. A hadsereg aktív állományának létszáma: 108 ezer fő.

A hadsereg főbb fegyverrendszerei:

Helytálló-e néhány médium a kazahsztáni helyzetet Ukrajnáéval való összehasonlítása? Nem.

A mértékadó londoni Királyi Összfegyvernemi Intézet (RUSI) cikkírója, Raffaello Pantucci Kazahsztán-elemzésében aláhúzza:

Az igazság az, hogy Kazahsztán, bárki is legyen a kormányrúdnál, valószínűleg mindig is kötődni fog Moszkvához.

Vagyis a Nyugat talán legtekintélyesebb katonai, nemzetbiztonsági kutatóintézete (think tankja) nem lát párhuzamokat az ukrajnai helyzettel.

Eszerint a Nyugat elismerné – ellentétben az ukrajnai fejleményekkel – hogy Kazahsztán az OF érdekszférájába tartozik? Meglátjuk.

Eddig nem bukkantak fel eme lehetőséget ellenző mértékadó vélemények, a Nyugat nem követelte az OF csapatai kivonulását Kazahsztánból.

Mit csinálnak a külső elitcsapatok Kazahsztánban? 

Oroszország kezdetben úgy vélte, hogy a kazahsztániak egymaguk is urai tudnak lenni a helyzetnek. Később ez megváltozott.

A CSTO-csapatok, amelyeknek a gerincét az oroszországi elitcsapatok adják, bevonulása ezt jelzi. Moszkva ezzel vélhetően a szövetségesnek tekintett Tokajev de facto hatalomátvételét, a Nazarbajev-éra lezárását akarta nyomatékosítani.

És talán tartottak, tartanak attól is, hogy a befolyásos nemzetbiztonsági erők egy része szembeszegül Tokajevvel. Ha ez történne, akkor jönne el az OF SzpecNaz-különítmények ideje...

Évtizedek óta viaskodik a három hatalom, Moszkva, Peking és Washington a közép-ázsiai térség feletti ellenőrzésért.

Moszkva ha úgy tetszik „birtokon belül” van, a tíz-húsz éve tett amerikai kísérletek a status quo megváltoztatására nem jártak sikerrel.

Washington pozíciói az afganisztáni összeomlás-kivonulás után tovább gyengültek a térségben.

Ezelőtt jó tizenöt-húsz éve befulladt az amerikai próbálkozás is, hogy Kirgizisztánt az amerikai demokrácia-modell afféle regionális mintaországává változtassák.

Az USA katonailag is kiszorult, Kirgizisztánban felmondták a manasi légitámaszpont-használati szerződést. Ugyanez történt az USA üzbegisztáni jelenlétével is. Ami persze nem jelenti azt, hogy Washington nincs jelen a térségben.

Az olaj amerikai kézben van

Vajon Kína és az Oroszországi Föderáció ki tudják szorítani Kazahsztánból az amerikaiakat? Aligha.

A kazahsztáni olajipar 70%-a amerikai kézben van, beleértve a korábban sok magyarnak munkát adott nyugat-kazahsztáni Tengizt, amelyet a TengizChevroil üzemeltet Atirauból, amit a magyarok többsége még szovjet időkbeli nevén, Gurjevként ismerhet. 

Kazahsztán külső bevételeinek 44 százalékát az olaj- és földgáz-export hozza.

Más kérdés, hogy a 2020-as pandémia által lenyomott olajár nagy mértékben súlyosbította az egyébként egészében véve és a régió normáit tekintve szilárd gazdasági helyzetet.

Ne feledjük: Kazahsztán területe csaknem pontosan akkora mint az Európai Unióé. És míg az EU-ban 447 millióan, addig a közép-ázsiai országban mindössze 18,5 millióan laknak.

Roppant nagy kőolaj- földgázkészleteik, uránium-lelőhelyeik, ritka földfém-lerakódásaik vannak.

Az ország birtokolja a világ krómérc-készlete 30, a mangánérc 25, a vasérc-, ólomkészletek 10%-át. 2009 óta Kazahsztán a világ vezető urániumérc kitermelője.

Csakhogy elhelyezzük az országot Közép-Ázsia gazdasági térképén:

Kazahsztán vezet a régióban az egy főre jutó GDP-t illetően. Egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) a 2020-as visszaesés, 9071 dollár/fő után 2021-ben 10 145 dollárra emelkedett, de jóval alatta maradt a 2013-as csúcsnak, a 13 789 dollárnak.

Üzbegisztánban ez 2020-ban 1768, 2021-ben 1902 dollár volt, Türkmenisztánban 2020-ban 7674, 2021-ben 8844 dollár, Kirgizisztánban 2020-ban 1189, 2021-ben 1225 dollár volt ugyanazon forrás, a megbízhatónak tekintett hamburgi de.statista.com szerint.

Amerika, noha pozícióit az ország gazdaságában hiba lenne alulbecsülni, ezúttal nem játszik komoly szerepet – állapította meg Temur Umarov, kazahsztáni Kína-, és külpolitika szakértő. A kazahsztáni válság gyökerei alapvetően belső talajban, például a korábban szépen gyarapodó középosztály életszínvonala süllyedésében, vagy az aggasztóan növekvő munkanélküliségben, inflációban fogantak meg. 

Washington nem kis mértékben benne van a világ legnagyobb uránérc-készletével rendelkező Kazahsztán uránium-iparában is.

A országban a bizonytalan helyzet máris feljebb hajtotta a sugárzó fém és származékai világpiaci árát.

És Kazahsztán régiós méretekben messze a legnagyobb hadiipari vállalatcsoportjában, amelyet a Kazakhstan Engineering (ke.kz) ernyőszervezet felügyel, Amerika közvetlen, még inkább közvetett részvétele (a többi között Törökország és Izrael mellett) vitathatatlan.

Persze az OF szerepe ezzel együtt domináns.

A hadsereg felszerelésének legalább 4/5-e szovjet-OF eredetű.

A világ leghosszabb, hétezer kilométeres szárazföldi határa köti össze Oroszországot a déli szomszéd Kazahsztánnal.

Továbbá a legalább 3,5 milliós orosz kisebbség jelentős része eme határ menti településeken él, néz szembe az időnként felerősített oroszellenes hangulat-hullámokkal.

Amelyeket Nazarbajev elnök, aki még Gorbacsov idején és jóvoltából került az 1991-ben független Kazahsztán élére, kíméletlenül letört – fénykorában.

Aztán jött 2016 - amikor Üzbegisztán elnöke, Karimov váratlanul meghalt. Ezután Nazarbajev mintha megtört volna, kezdte előkészíteni az utódlás sajátos kazahsztáni modellje végrehajtását. Amit a putyini Moszkva éberen figyelt. 

Nazarbajev (81 éves) tudatosan választotta ki „hivatalos” utódját, Kászim-Zsomart Tokajevet, az elsősorban diplomácia pályán mozgott 68 éves politikust.

Tokajev ENSZ-főtitkárhelyettesként, külügyminiszterként is dolgozott és tagja a világ talán legrangosabb nemzetközi biztonsági fóruma, a müncheni Wehrkunde mellett működő nemzetközi Bölcsek Tanácsának.

Azaz nemzetközileg ismert, de otthon nem mozgott tartósan a hatalom legfelső köreiben – nincs, legalábbis nem volt jelentős köre saját bizalmi embereiből. 

Azaz Tokajev nem jelenthetett veszélyt a Nazarbajev körül kialakuló, a rendszerváltás körüli időkben az ország természeti kincsei tortáját egymás között felosztó rokonok, barátok és üzletfelek csoportjára.

A leszámolás és a kapóra jött tüntetések

Emiatt is választhatta ki Nazarbajev, aki a hatalomátadást (de facto a kettős hatalom időszakát) megelőző években már építgette a váltás modelljét. 

Most Tokajev – háta mögött a Kazahsztán stabilitásában, az ott élő oroszok békén hagyásában érdekelt Moszkvával – elérkezettnek láthatta az időt, hogy lépjen. A 2022. január első napjaiban kezdődő, széles tömegeket érintő országos megmozdulás ehhez alapot teremtett neki.

Első körben menesztette a kormányt, és a Nemzetbiztonsági Bizottság (KNB) elnökhelyettesét,  – aki mellesleg Nazarbajev közeli rokona.

Második körben már nekiment  Karim Maszimovnak, a KNB elnökének, Nazarbajev egyik legközelebbi bizalmasának, akit szintén nyugállományba helyezett. Maszimovot annak idején talán a legesélyesebbnek tartották a Nazarbajev-utód címére. Mondják, több tényező, például az az elterjedt nézet, hogy Maszimov ujgur származású, akadályozta meg, hogy ő legyen az Elbaszi (jelentése: A Nemzet Vezetője - Nazarbajev nem hivatalos megnevezése) utóda.

És talán egy kevésbé közismert, de a kazahok körében fontos szempont: Kaszimov a mendemondák szerint nem tartozott a hármas kazah törzsszövetség leghatalmasabbja, az Északi (vagy a legfiatalabb) Zsúsz tagjaihoz-leszármazottaihoz.

(Az ország történészei között a mai napig nincs egységes történelem-felfogás, kiváltképpen kényes téma a szinte minden kazah családban jelen lévő zsúsz-tudat). 

Kazahsztán, hasonlóan Közép-Ázsia, a régió többi államához, nem hivatalosan a mai napig megőrizte a regionális vezetők, a bájok (bejek) vezette korábbi, törzsi-nagycsaládi társadalom egyes hagyományait.

A kazah mendemondák szerint az Északi Zsúsz tagjai magasak, világosabb bőrűek, szemben az alacsonyabb, sötétebb bőrű harmadik, a Déli Zsúsz tagjaival... És mondják, hogy az Északi Zsúsz területén még több ezer kiválasztott, „tere” élhet, akik Dzsingisz kán távoli törzsi leszármazottjainak vallják magukat... 

Visszatérve a mai helyzethez: Nazarbajev bizalmi emberei, rokonai irányították például a nagy hatalmú KNB-t, a Nemzetbiztonsági Bizottságot, amely a belső államvédelem, az elhárítás és a hírszerzés olyan csúcsszervezete volt/van – igen komoly saját fegyveres erővel – mint annak idején a szovjet KGB.

Amíg nem alakult ki milliókat érintő belső válság, addig működött a Nazarbajev-Tokajev tandem.

Kezelni tudták a 2019-es Kína-ellenes országos megmozdulást is.

Aztán jött a járvány, az olajár-zuhanás – vele a tetemesre duzzadt munkanélküli sereg. A vidéki fiatalok, akik a nagyvárosokba áramlottak dolgozni, a járvány-lezárások miatt nem jutottak jövedelemhez. 

A gyúelegy berobbantásához a szikrát a kormányzat gazdaságilag megalapozott, a Nemzetközi Valutaalap ajánlásaira támaszkodó, ám szerencsétlenül időzített lépése adta: felszabadították, „piacosították” a komprimált háztartási gáz (nem a nemzetközi kereskedelemben ismert LNG!) árát, amely a duplájára szökött fel.

És az amúgy is nyugtalan nyugaton, a jó másfél-Magyarország méretű Mangisztau tartományban, Aktau, Zsanaozen városokban kirobbantak az első tiltakozások, amelyeket a közösségi média pillanatok alatt szétszórt az egész országban.

Milliókat érintő gazdasági problémák, a gépjármű üzemanyagként, a háztartásokban főzésre-fűtésre használt komprimált (palackos) gázárak megduplázása, a jóval tíz százalék fölé szökő, és első sorban az alapvető élelmiszerek árát feltornázó infláció, a járvány miatti üzembezárások növelte munkanélküliség hajtották az utcákra a tiltakozókat.

Máig sok az ismeretlen, bizonytalan tényező ebben a képletben.

A tiltakozások részvevőinek többsége békés, erőszakmentes felfogású ember volt, aki változást, emberibb életkörülményeket akart.

És volt a kemény mag, a munkanélküli fiatalok, akiknek már nem volt mi veszteni. Hogy kik irányították őket? Ez a millió dolláros kérdés. Annyi biztos, hogy nem a gyakorlatilag nem létező ellenzék. 

Eleddig egyetlen jelentős, kormány- és rendszerváltást követelő vezéregyéniség sem bukkant fel.

Jellemző mozzanat: az oroszországi ellenzéki Dozsgy tv-állomás adásában megszólaltatták az egyik neves kazah ellenzékit, aki makacsul azt bizonygatta, hogy a tüntetők békések, miközben a képernyőn ment a Dozsgy helyszíni tudósítása az üzleteket homlokrakodókkal fosztogatókról, a kirakatokat nagykalapáccsal betörő, gépkocsigyújtogatókról, az erőszakos demonstrációkról.

A Dozsgy Kazahsztánban, Almatiban (Vaszilij Polonszkíj), Nurszultánban dolgozó tudósítói élő adásban jelentkeznek.

Video-felvételei szerint Polonszkij 2022. január 7-én este szabadon mozoghatott Almati központjában, ahol kifosztott üzleteket, égő autókat – és katonákat mutattak a klipek.

Jevgenyij Gontmaher közgazdász-doktor szerint, akit a Dozsgy szakértőként szólaltatott meg, az ország olajipara és uránium ipara zavartalanul működik.

Nazarbajev, noha autoriter vezetőnek tartották, arra gondosan vigyázott, hogy a külföldi nagytőke többé-kevésbé zavartalanul működhessen az országban

jellemezte a helyzetet Gontmaher.