Az oroszok taktikáját alkalmazzák az ukránok - térképen a herszoni ellentámadás

Lelassult offenzíva

Azóta, hogy Oroszország elfoglalta Luhanszk megye utolsó ukrán kézen lévő nagyvárosát, Liszicsanszkot, kifejezetten lelassult az orosz offenzíva. Lehetett tudni, hogy az orosz haderő egy tervezett szünetet tart, hogy megszervezzék a Donyeck megye elleni támadást, de az offenzíva az újra indulást követő néhány napon belül lelassult.

Néhány kisebb települést megszálltak, de Bakhmut, Soledar, és Szeverszk elfoglalása még mindig nem sikerült az oroszoknak, márpedig amíg ezek a városok ukrán kézen vannak, nem lehet belekezdeni Szlavjanszk és Kramatorszk ostromába. Ez utóbbi települések Donyeck megye két legnagyobb ukrán kézen lévő városai.

Térkép a Donyec-medencében zajló harcokról

Komoly ellátási problémák lehetnek az ukrán területeken - evakuálnak

Komolyabb sikert csak a napokban sikerült elérnie az orosz haderőnek. Közel három hét kihagyás után újabb stratégiai objektumot sikerült elfoglalniuk, méghozzá Ukrajna második legnagyobb erőművét a svitlodarsk-i hőerőművet.

Svitlodarsk egy kisváros Donyec megyében a Luhan folyó egyik felduzzasztott szakaszának a partján. Az erőmű fontos szerepet tölt be a térség energiaellátásában. Oroszország azáltal, hogy megszerezte az említett erőművet, komoly problémákat idézhet elő Donyeck megye áramellátásában. Mivel az ukrajnai elektromos infrastruktúra már így is komoly károkat szenvedett, így ez a mostani veszteség nem kizárt, hogy szinte teljesen ellehetetleníti az áramszolgáltatást a Donyec-medence ukrán kézen lévő területein. Ebből fakadóan a távközléstől, az ivóvízellátáson át szinte minden kritikus infrastruktúra működése veszélybe kerülhet.

Itt érdemes megjegyezni, hogy Irina Verescsuk, ukrán miniszterelnök-helyettes épp a héten szólította fel a Donyeck megye maradék ukrán területein maradt civil lakosságot, hogy hagyják el az érintett térséget, mert nemsokára nem fogják tudni biztosítani az alap közműszolgáltatásokat. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ukránok már egy ideje tisztában vannak vele, hogy elveszíthetik az erőművet.

15 kilométerre Herszon határától

Kevésbé rózsás az oroszok helyzete délnyugaton, Herszon térségében. Ezen a területen az ukrán erők nagyon közel kerültek a háború elején orosz kézre került nagyváros határához. Valószínűleg kevesebb mint 15 kilométerre vannak a legelőrébb tartó csapataik a várostáblától.

Veszélyben az utánpótlás

Ha ez nem lenne elég, az ukránoknak sikerült csapást mérniük a Dnyeper folyón átívelő Antonovsky-hídra. Ez a híd azért fontos, mert ez az egyetlen híd, ami összeköti a várost a folyó túlpartjával, tehát a keleti orosz ellenőrzés alatt álló területekkel. Mindez nagyon megnehezítheti az oroszok számára, hogy utánpótlást juttassanak a városba. Fontos kiemelni, hogy az oroszok többször is alkalmazták ezt a taktikát a háború során. Többeközt Szeverodonyeck elfoglalása során is a hidak megsemmisítése volt az első, hogy az ukrán védőket elvágják az utánpótlástól.

Az ukrán támadásban megsemmisült Antonovsky híd. Jól látható, hogy a térségben nincs másik átkelési pont, a Dnyeper pedig nem kis folyó, ráadásul a város alatti delta vidék járhatatlan.

A legközelebbi híd egyébként Nova Kakhovkánál van. Ezt a várost szintén megszállták az oroszok, így innen is vihetnek át utánpótlást, de ez a korábbi útvonalhoz képest több mint 120 kilométeres kitérőt jelent számukra, ami kinyújtja az utánpótlási vonalakat.

Utánpótlás egyébként a Krím-félszigetről érkezik ide az oroszok számára. Mondhatni a Krím a logisztikai bázisa a térségben zajló orosz műveleteknek. Azért nem Melitopol felől szállítják az utánpótlást, mert az maga is megszállt, instabil, partizán tevékenységgel sújtott terület és onnan kifejezetten messze van az orosz hátország.

Térkép az ukrán ellentámadásról

A 120 kilométeres kitérő egyébként leküzdhető lenne, komolyabb problémát jelent azonban, hogy abban az esetben, ha az ukránok előrébb tudják tolni a frontvonalat, akkor ez az útvonal nagyon sérülékennyé válhat és meg is szakadhat.

Pontonhíd és komp lehet a megoldás

A helyzet súlyát az oroszok is érzékelik. Jelenleg pontonhidat építenek a felrobbantott híd helyén Herszonnál, illetve kétéltű PTSZ típusú katonai járművel folyamatosan kompszolgálatot látnak el a város és a túlpart között, így biztosítják jelenleg az utánpótlást.

PTSZ típusú járműve egyébként a Magyar Honvédségnek is van. A hazai járművek nemrég estek át teljes felújításon. Árvizek esetén már itthon is bizonyítottak és akár egy kisteherautó is felfér rájuk, valamint úszóképes utánfutó is hozzájuk köthető, tehát kétségkívül alkalmasak a feladatra.

Magyar PTSZ munka közben. Ilyen típusú az oroszok által használt jármű is:

Nagyot nyerhetnek az ukránok, de a bukás is óriási lehet

Bárhogy is, Herszonnál nagy nyomás van az oroszokon.

A Donbasszban mindemellett valószínűleg azért halad lassabban az offenzíva, mert komoly erőket csoportosíthattak most át az oroszok Herszonhoz, hogy ne veszítsék el a várost.

Az egyik legnagyobb kérdés azonban Herszon ostroma kapcsán, hogy mekkora lehet valójában az ukrán támadás intenzitása. Korábban az ukránok egymillió fős támadó seregről beszéltek, de az elég irreálisnak hangzik. Az ukrán sikereket elnézve ettől függetlenül valóban óriási haderőt koncentrálhattak az ukránok a térségbe. Egy ilyen mértékű ellentámadás viszont nem csupán az oroszok erőit köti le, hanem az ukránokét is. Épp ezért egy ilyen nagy művelet magában hordozza a kockázatot, hogy más területeken lecsaphatnak Ukrajnára az oroszok.

Összességében tehát az ukránok nagyot kockáztatnak a mostani művelettel, így nagyot is veszíthetnek, de nagyot is nyerhetnek a herszoni ellentámadással.