Az unió élmezőnyében a magyar beruházások
ElemzésekA beruházási ráta tartósan magas, 26 százalék feletti szinteken alakulhat, ami a záloga a magyar gazdaság felzárkózásának. A vállalati, lakossági és állami beruházások GDP-hez mért értéke alapján az elmúlt években dogobós helyen állt hazánk az Európai Unióban. 2010-hez képest pedig több mint 90 százalékkal nőttek a beruházások Magyarországon. A feldolgozóipari beruházásokat a rekordszintű működő tőke beáramlás is támogatja. A lakosság beruházásait az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa és számos otthonteremtési támogatás fűti.
A középtávú felzárkózásunkhoz kritikus fontosságú nemzetgazdasági beruházási ráta továbbra is magas szinteken alakul Magyarországon.
A mutató a vállalati, az állami és a lakossági beruházásokat viszonyítja a GDP-hez.
A beruházási ráta az elmúlt években 26 százalék felett alakult és a következő 3 évben is hasonlóan magas szinteken mozoghat az MNB friss előrejelzései alapján. Ezzel lényegében Magyarországon az egyik legmagasabb a beruházási aktivitás az egész Európai Unióban.
Beruházási ráta múltbeli és várható alakulása Magyarországon
Forrás: MNB
A fentiek alapján hazánk makrogazdasági fundamentumai kedvezőek és a növekedési kilátások nem változtak érdemben. Erre hívta fel a figyelmet az elmúlt napokban Balatoni András, az MNB igazgatója is.
Régiós kitekintő
2020-ban a 26 százalékot meghaladó magyar beruházási ráta a harmadik legmagasabb volt az Európai Unióban.
Beruházási ráta alakulása az uniós országokban, 2020, százalék
Forrás: Eurostat
Viszonyításképpen 2010-ben még csupán a 21. helyen állt hazánk 20 százalékos beruházási rátával, amely alulmúlta az unió akkori 21 százalékos átlagát.
Jelentős növekedés
A Magyar Bankholding elemzése alapján a 2015. évi átlaghoz képest 54,2 százalékkal, míg 2010-hez képest 90,3 százalékkal nőttek a beruházások Magyarországon.
Emellett tavaly rekordmértékű, 2000 milliárd forintot meghaladó, avagy közel 6 milliárd euró működő tőke beruházást jelentettek be, ami kiválóan mutatja a hazai gazdaság vonzerejét.
Ennek tükrében a tavalyelőtt bejelentett, 5,7 milliárd eurónyi új beruházásokkal együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások bővülése. Ezek közül meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai tőke. Számottevő beruházásokat jelentettek be továbbá a japán, a kínai és az indiai vállalatok is. A feldolgozóipari kapacitások növeléséhez a kormányzati támogatások is hozzájárulhatnak.
Hitelezés
A beruházási aktivitás felfutásában a hitelezés egészséges szerkezetű bővülése is fontos szerepet játszott. A hitelezést pedig számos állami, illetve jegybanki támogató program serkentette. Az MNB a Növekedési Hitelprogramokkal például több ezermilliárd forint olcsó hitelt juttatott a hazai kkv szektornak.
Építkezések, felújítások
A lakosság beruházásait az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa, illetve számos otthonteremtési és lakásfelújítási támogatás érdemben fűti. Az elmúlt években a történelmi mélypontra süllyedő kamatkörnyezet a hitelezésen keresztül szintén segítette a lakosság ingatlanvásárlásait.
Kulcsfontosságú
A beruházási aktivitáson óriási hangsúly van. A koronavírus előtti két évben, vagyis 2018-ban és 2019-ben, amikor évente 5-5 százalékkal bővült a magyar gazdaság, akkor a növekedés több mint háromnegyedét a beruházások fűtötték.
Az elmúlt 10 évben közel egymillió fővel bővült a foglalkoztatottság, így napjainkban közel 4,7 millióan dolgoznak hazánkban. A munkaerőpiaci tartalékok kimerülésével a hangsúly áttevődik a termelékenység növelésére. Ehhez viszont hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség.
Szintén egyre jobban fókuszba kerül a külpiaci terjeszkedés. További exportpiaci sikerekhez versenyképességet javító, illetve kapacitásnövelő beruházások kellenek.
Rövidtávú nehézségek
A háború miatti bizonytalanság, a magasabb nyersanyag- és energiaárak, valamint a mérsékeltebb külső kereslet az idén visszafogják a vállalatok beruházási aktivitását. A beruházási ráta azonban uniós összevetésben még így is magas szinten stabilizálódik.
A fogyasztás támogatóan hat
Az idei évben a lakossági fogyasztás közel 6 százalékkal bővülhet az MNB előrejelzései alapján. A foglalkoztatottság csúcson van, miközben kétszámjegyű átlagbéremelkedés bontakozhat ki az idén. Ez a reálbérek emelkedését is segíti a magasabb infláció ellenére.
Az átlagbérek az idén 12 százalékkal, míg 2023-ban és 2024-ben bő 7-7 százalékkal emelkedhetnek az MNB előrejelzései szerint.
Ez azt jelenti, hogy a fizetések hároméves időtávon megközelítőleg 28 százalékkal lesznek magasabbak.
Ezzel párhuzamosan, hároméves időtávon az infláció 17-18 százalékot tehet ki.
Vagyis három év alatt nagyságrendileg 10 százalékkal emelkedhetnek a reálbérek Magyarországon, ami növeli a lakosság vásárlóerejét.
Egy ilyen gazdasági környezetben a vállalatok előszeretettel fokozzák a beruházásaikat.
