Az USA még mindig nyakig ül az iraki olajban

Az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal (Energy Information Administration, EIA) április 13-án közölte, hogy a múlt héten nőtt az Egyesült Államokba irányuló iraki olajexport. Ez utóbbi napi 167 ezer hordóra emelkedett az előző hét napi 132 ezer hordós átlagához képest.

Az USA a legnagyobb mennyiségben egyébként Kanadából importálja az olajat, átlagosan napi 3,940 millió hordót. Irak mellett egy másik arab állam, Szaúd-Arábia is jelentős mennyiséget exportál a tengerentúlra, átlagosan napi 140 ezer hordót.

Az iraki kőolaj

Annak ellenére, hogy a világ öt legnagyobb kőolajtermelője között van, Irak ismert mezőinek csak egy töredéke van fejlesztés alatt. A közel-keleti ország egyike lehet azon kevés helyeknek, ahol még hatalmas mennyiségű, bizonyított tartalékok várnak felhasználásra.

A Világbank szerint Irak 145 milliárd hordó bizonyított olajtartalékkal rendelkezik, ami a jelenlegi ütemben 96 évnyi kitermelésnek felel meg. Ez a világ legnagyobb kőolajkészletei közé tartozik.

Az ország gazdasága erősen függ az olajexporttól, amely az állami bevételek több mint 90%-át adja. Az olajipar főként délen, Baszra környékén koncentrálódik, az olaj exportja nagyrészt a Perzsa-öblön keresztül történik.

A 2003-as háború után az iraki olajszektor részben liberalizálódott, de a korrupció, az instabilitás és a biztonsági kihívások akadályozták a hosszú távú fejlődést. Mára Irak továbbra is kulcsszereplő az OPEC-ben (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete), bár infrastrukturális problémák és a politikai bizonytalanság gátolják a teljes potenciál kiaknázását.

Miért importál az USA, amikor nagy mennyiségben exportál?

Az USA teljes kőolajfogyasztásának mintegy 40%-a importból származik, így a behozatal az ország energiamixének lényeges részét képezi.

Az USA nem feltétlenül azért importál olajat, mert hiányt szenved abból, hanem mert gazdaságilag és technológiailag is észszerűbb így működtetni az olajipart. A globális olajkereskedelem egy rugalmas rendszer, amely a lehető legnagyobb hatékonyságra törekszik.

Az USA főként könnyű, alacsony kéntartalmú (sweet light crude) olajat termel, viszont az ország számos finomítóját úgy alakították ki, hogy nehéz, magas kéntartalmú (heavy sour) olajat dolgozzon fel, mivel korábban ez volt a legolcsóbban elérhető típus (például Venezuelából vagy Kanadából). Ezért ezeknek a finomítóknak szükségük van importált olajra, amely megfelel a feldolgozási igényeiknek.

Továbbá néha olcsóbb és gyorsabb importálni olajat például Mexikóból vagy Kanadából egy part menti finomítóhoz, mint a belföldi termelést odaszállítani (például vasúton vagy csővezetéken keresztül). Az olaj világpiaci termék, és az árak gyakran meghatározzák, hogy épp honnan éri meg beszerezni.

Az USA gyakran exportálja saját könnyűolaját olyan országoknak, amelyek azt keresik (így például Európa), miközben importál nehézolajat olyan helyekről, ahol az olcsón elérhető. Ezzel optimalizálja a kereskedelmi pozícióját. Ezenfelül az importforrások diverzifikálása geopolitikai biztonsági célt is szolgál (vagyis, minél több a forrás, annál biztosabb, hogy folyamatosan olajhoz jut a nagyhatalom).

USA 2024-es olajimportjának napi átlaga országonként:

Az USA az olaj miatt rohanta le Irakot 2003-ban?

Ez a kérdés az egyik legvitatottabb politikai és geopolitikai téma a közelmúltból. Röviden: nincs hivatalosan elismert bizonyíték arra, hogy az USA kizárólag az iraki olajért indította volna a 2003-as háborút, de az olaj szerepe közrejátszhatott a döntés hátterében.

Az USA stratégiai érdekei szempontjából az olajellátás biztosítása mindig is kulcsfontosságú volt. A háborút követően amerikai és nyugati olajcégek ismét megjelentek Irakban, bár nem úgy vagy olyan mértékben, mint sokan várták.

Sokan úgy vélik, az olaj egy tényező volt a sok közül. Általános vélekedés, hogy a háborút inkább a Közel-Kelet átrendezése érdekében indították, amiben a fekete arany csak egy darabka volt a kirakósban.

Az iraki olajexport alakulása arra utal, hogy az amerikai energiapiac összetettebb, mint azt a felszíni számok sugallják. A finomítói igények, a piaci árarányok és a geopolitikai megfontolások együttesen alakítják az importstruktúrát. Emellett Irak stabilitása és exportképessége globális szinten is releváns marad. A számok mögött stratégiai mérlegelés húzódik – az olaj továbbra is a külpolitika egyik legérzékenyebb pontja. Az iraki hordók sorsa így jóval túlmutat a napi exportadatokon.

*A táblázat forrása

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.