Az utóbbi évtized legnehezebb éve előtt áll a lengyel gazdaság
ElemzésekJövőre mindössze fél százalékos növekedés várható a lengyel gazdaságban, az infláció pedig idén és jövőre is a 14-15 százalék körüli szinten maradhat. A háborúból és a magas inflációból fakadó kockázatok, illetve az uniós pénzek késlekedése megviselik az egyébként kifejezetten válságálló lengyel gazdaságot.
A lengyel gazdaság elmúlt 30 éve igazi sikertörténetnek számít a közép-európai térségben. Jól diverzifikált, rugalmas gazdaságot építettek fel, amely nem különösebben nyitott, így a V4 országok közül a legkevésbé számít kitettnek. Ez máig megmaradt, Lengyelországban a behozatal és a kivitel átlaga csupán a lengyel GDP 52,5 százalékát tette ki. Magyarország esetében ez az arány 78,5 százalék.
Ennek egyik alapja, hogy jobb arányban élték túl a nemzeti vállalatok a rendszerváltás utáni éveket, mint hazánkban a magyar cégek, és magas maradt a lengyel tulajdon aránya számos kulcsfontosságú ágazatban, például a kiskereskedelemben. Többek között ez az oka, hogy a lengyel gazdaság kifejezetten válságtűrőnek bizonyult, Varsó pedig példátlan gazdasági fejlődésen ment keresztül.
Sikeres stabil agráriumot és élelmiszeripart építettek, továbbá húzóágazatnak számít a lengyel könnyűipar, textilipar. Lengyelország fontos autóipari központ, és jelentős kereskedelmi csomópontok működnek az országban, a kínai Selyemúton is jelentős szerepet kaptak.
Továbbá egyre magasabb a hozzáadott érték a termelésben és a lengyel gazdaság egyre feljebb kerül a versenyképességi rangsorokban.
A bővülés mellett pedig az államadósságot is alacsony szinten tudták tartani.
A lengyel államadósság alakulása a GDP arányában (1995-2021, %)
A lengyel GDP arányos államadósság 2019-re már 45,6 százalékra csökkent a korábbi évek egyébként is alacsony szintjéről és 2020-ban is mindössze 57,1 százalékra szökött fel.
Nehéz év következik
Az idei év azonban a lengyel gazdaságnak sem kedvezett. Az első negyedév még Lengyelországban is magas növekedést hozott, a második negyedévben azonban ez a növekedés jelentősen lelassult. Éves alapon az alacsony 2021-es bázis miatt még 4,7 százalékos GDP növekedést könyvelhetett el Lengyelország, de az előző negyedévhez képest már 2,1 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Ez a lassulás pedig azóta valószínűleg tovább folytatódott, bár a harmadik negyedéves adatok még nyilvánvalóan nem állnak rendelkezésre.
A lengyel GDP változása negyedéves összehasonlításban (2020-2022)
A problémát jól jelzi, hogy az IMF is lefelé módosította Lengyelország idei kilátásait, így az eredeti 4,5 százalékos éves növekedés helyett, már csak 0,7 százalékponttal kevesebbet, 3,8 százalékos növekedést prognosztizál 2022-re.
A jövő évi kilátásokat is csökkentette 1,5 százalékkal a Valutaalap, és csupán fél százalékos növekedéssel számolnak 2023-ban, ami magában hordozza annak a lehetőségét, hogy egyes negyedévekben, főképp az ide harmadik és negyedik, illetve a jövő évi első és második negyedévben akár csökkenhet is a lengyel GDP és technikai recesszió is kialakulhat.
A lengyel kormány némileg optimistább, ők jövőre akár 1,7 százalékos GDP növekedést is el tudnak képzelni.
A kormányzati szektor hiánya azonban a saját becsléseik alapján is növekedni fog, így jövőre 4,2-4,4 százalékos hiánnyal kalkulálnak.
Az előrejelzések alapján a lengyel folyó fizetési mérleg is romlani fog. Idén az IMF becslése alapján a folyó fizetési mérleg hiánya elérheti a lengyel GDP 4 százalékát, jövőre pedig a 3,3 százalékát.
Ezen túl a korábbi években alacsony infláció is megugrott az országban. Idén eddig 13,8 százalékos az átlagos fogyasztói árindex Lengyelországban az év végére pedig elérheti a 15,8 százalékot is. Jövő évre átlagosan 14,3 százalékos inflációval kalkulálnak, ami az év végére akár 9 százalékra mérséklődhet.
A lengyel jegybanki alapkamat (%)
A zloty is gyengült, de a forinthoz képest kevésbé
A gazdasági nehézségeket a lengyel zloty is megérezte. A háború kitörése óta valamivel több mint 6 százalékot veszített az értékéből az euróhoz képest. Ez a többi V4 devizával összehasonlítva azt jelenti, hogy a zloty jobban teljesít, mint a forint, de gyengébb, mint a cseh korona. Kiemelendő, hogy a lengyel gazdaságnak több millió ukrán menekült problémáját is kezelni kell.
A gazdasági növekedés csak 2024-re állhat helyre Lengyelországban, mint ahogy a folyó fizetési mérleg hiánya is akkor csökkenhet le, valamint az infláció is akkor kúszhat a normális tartományban.
A lengyel gazdaság mostani nehézségeit alapvetően a magas alapanyag árak, a drága energia, és a lassuló európai növekedés okozzák. Továbbá az uniós pénzek is késlekednek: a Varsónak járó kohéziós összeg 24,1 milliárd euró a 2021-2027-es költségvetésben.
A helyreállítási alapból 24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 11,5 milliárd euró kedvezményes kölcsönt kértek a lengyelek.
Összességében azonban az uniós források késése ellenére a makrogazdasági alapok rendben vannak.
Az államháztartási hiány mértéke nem kiugró, az államadósság pedig olyan alacsony, hogy szükség esetén bőven van tér hitel felvételére, ráadásul a lengyel adósbesorolás kifejezetten kedvező, még akkor is ha a kilátásokat a nagy hitelminősítők idén negatívra módosították.
A lengyel zloty is sokat gyengült az amerikai dollárhoz képest az elmúlt egy évben
A folyó fizetési mérleg hiánya bár nem kiugró, továbbra is megoldandó probléma Lengyelország számára.
A gazdasági növekedés visszaesése nem lesz jelentős és tartós, mély recesszióval nem számolnak az előrejelzések. Stagflációra is kicsi esély van, a lengyel infláció régiós összevetésben nem jelentős, várhatóan csökkenni fog és a monetáris politikának még bőven van mozgástere, hiszen az alapkamat továbbra is csak 6,5 százalékon áll, ráadásul jövőre ennek a csökkentésével számol a lengyel jegybank.
A zloty gyengülése sem tarthatatlan, bár nyilvánvalóan rontja a folyó fizetési mérleget.
Mindemellett biztonságot nyújt a lengyeleknek, hogy régiós összehasonlításban kevésbé nyitott a gazdaságuk. Így a negatív külső folyamatok is enyhébben hatnak rájuk.
Javítja a lengyel kilátásokat a relatív energiafüggetlenség. Saját belső szénkészleteik komoly mozgásteret adnak számukra és rendelkeznek tengeri kikötőkkel, melyek segítségével diverzifikálni tudják a beszerzési forrásaikat.
Kockázatként az ipari termelés alakulását, az építőipar teljesítményének alakulását és a szolgáltató szektort lehet azonosítani, hasonlóan más közép-európai országokhoz.
Ezek az ágazatok ugyanis komoly ütést szenvedhetnek az energiaválság és egy esetleges megélhetési válság következtében.
