Bajban Európa: az autóipart Kína tönkrevághatja
ElemzésekParadigmaváltás zajlik az iparpolitikában. Teljes iparágak tűntek el Európából a kiszervezések miatt, és az ipar súlya felére csökkent a GDP-n belül. A magyar iparpolitika követte a globális és az európai trendek fő vonalát, de a jövőben nagyobb eltérésekre számíthatunk. A magyar és európai iparra leselkedő veszélyeket és Kína ipari előretörését vitatták meg a szakértők a Magyar Közgazdasági társaság Ipari és Vállalkozási Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.
A piaci kudarcok helyreigazítása miatt mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió horizontális iparpolitikát folytatott az 1980-as évektől egészen 2008-ig. A neoliberális paradigma fő célja a versenyképesség növelése és a technológia fejlesztése volt, ehhez az állami beruházások korlátozása és kutatás- fejlesztés támogatása szolgáltak eszközként.
Engedtük, hogy Európából eltűnjön a félvezetőgyártás. Nem akadályoztuk meg, hogy Európa ipari termelése 10 százalékra essen vissza. Korábban kifejezetten erős iparral büszkélkedhetett Európa, ami a teljes GDP 20 százalékát tette ki.
- nyilatkozott Sinkó Ottó a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója az európai ipar hanyatlásáról.
A sorra következő válságok, a negyedik ipari forradalom és a klímaváltozás az ipar strukturális átalakulását sürgették, amihez elengedhetetlennek bizonyult az állami segítség. Az elmúlt években az állami beavatkozások száma és hatásköre is gyarapodott.
Az iparpolitikai beavatkozások száma ugrásszerűen nőttek. 2010 és 2017 között világszerte meghétszereződtek, majd 2018-2022-ig ismét hétszeresükre nőttek.
- fejtette ki Voszka Éva egyetemi tanár és az MTA levelező tagja az állami támogatások egyre fontosabb szerepét.
Egyfajta globális támogatási verseny indult el, amit az Egy Övezet Egy Út és a Made in China programmal Kína kezdeményezett. Az ázsiai törekvésekkel szemben az Egyesült Államoknak is lépnie kellett, aminek első foka a Trump kormányzása alatt bevezetett védővámok voltak.
Elődje döntéseit Biden is jóváhagyta, sőt további támogatásokkal egészítette ki az Egyesült Államok iparpolitikáját.
A szemünk előtt zajlik az autóipar átalakulása. Amerika a maga innovációjával és vállalkozói szellemével egy új iparágat hozott létre, az elektromos autózás elindításával. Európai is megpróbál érvényesülni ezen a területen, de Kína versenybeszállása fenyegeti a pozícióját.
Kína az elektromosautógyártásban azt az árelőnyt igyekszik kihasználni, ami a kevesebb alkatrészből és a jobban gépesíthető gyártási folyamatokból fakad. Emellett a célzott állami támogatások és a kínai gazdaság adaptációs képessége egyre inkább veszélyezteti az európai ipar egyik zászlóshajóját, az autógyártást.
- figyelmeztetett Tibor Dávid a Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatója az európai ipar csökkenő versenyképességére.
2020-2021-ben az Európai Unió is új iparpolitikát hirdetett meg. A program középpontjában a zöld és digitális átalakulás, valamint a stratégiai autonómia álltak. Emellett az Unió az állami támogatások szabályozását is lazította a szűkös közös források miatt.
A 2020-as évek válságai alatt hatalmas állami jóváhagyások kerültek jóváhagyásra az Európai Unióban. A Covid-járvány és az ukrán válság kezelésére a teljes GDP 11,4 százalékát hagyták jóvá.
- mondta az EU-n belüli állami támogatások nagyságára Voszka Éva.
A magyar állam is célzott támogatásokat ítélt meg az egészségipar, kifejezetten a higiéniaipar fejlesztésére a Covid alatt.
Az egészségügy támogatása egészen az ukrán háborúig kiemelt cél volt, de azóta nem használjuk ki a kapacitásainkat.
-vetette fel a támogatások összehangolásának problémáját Tibor Dávid.
Az állami támogatások szabályozásának fellazítása új kihívások elé állítja az Uniót. Ezek a döntések a nagy országoknak és a nagyvállatoknak kedveznek, amivel kiegyenlítetlen versenyhelyzet jött létre.
A harmadik országokból érkező befektetéseket szintén nagy erőkkel vizsgálja az Európai Unió,hogy megakadályozza a kedvezményezettek indokolatlan versenyelőnyhöz jutását.
A gyógyszeriparban évtizedek óta okoz problémát, hogy meghatározzuk mekkora támogatást kapnak a saját országuktól a harmadik országokból betelepülő befektetők.
-számolt be a harmadik országokból származó befektetések vizsgálatának nehézségeiről Poroszlai Csaba az EGIS Gyógyszertár Zrt. vezérigazgatója.
Ugyan az állampolgárok számára biztonságot nyújtanak az Európai Unió szigorú kereskedelmi szabályai, azonban számos ágazat közül, a gyógyszeripar is kifejezetten csorbát szenved a versenyképességében.
Az iparjogvédelmi kérdésekben előrelépést tapasztaltunk, de még mindig nem érezük úgy, hogy egy szinten lennénk az ázsiai szereplőkkel.
- hangsúlyozta Poroszlai Csaba a gyógyszeriparban fennálló egyenlőtlen felételeket.
A teljes beszélgetés ezen a linken tekinthető meg.
