Bánki Erik: az acélipar stratégiai ágazat, amely a számunkra kiemelt prioritást jelent 

Tavaly sokan már temették a Dunai Vasművet. Hogyan sikerült mégis megmenteni?

A Vasmű folyamatos hanyatlása a Gyurcsány Ferenc és kormánya által 2004-ben végrehajtott elhibázott privatizációval vette kezdetét. Az ezt követő mintegy 2 évtized alatt a technológia megújítására, beruházásokra nem költöttek, a gyár elavult, leamortizálódott. A cég fokozatosan halmozta adósságait, míg egyesek különböző pénzügyi manőverekkel, „trükkök százaival”, milliókat, milliárdokat kerestek a Vasmű fokozatos leépítésén...

2022-re a mintegy 500 milliárd forintos, kezelhetetlen adósságállomány, a károsanyag-kibocsátás már egészséget veszélyeztető mértéke, a dolgozói bérek kifizetésének akadozása, adott esetben elmaradása, valamint a jogi cégképviseleti szabálytalanságok, offshore háttér a teljes működésképtelenségbe sodorta a Dunaferrt.

Ebben az állapotában érte el a gyárat az orosz-ukrán háború és Brüsszel szankciós politikája, mely energiaár-robbanáshoz vezetett. Ez különösen súlyosan érintette ezt az energiafüggő ágazatot, melynek következtében a vállalat fizetésképtelenné vált, a gyár működése ellehetetlenült, több ezer dolgozó munkája és egzisztenciája veszélybe került.

Az üzem olyan rossz állapotban volt, ahonnan a sikeres talpra állásra már tényleg csupán minimális esély volt. Az ellenzéki városvezetés nemhogy segítséget nem nyújtott a város legnagyobb foglalkoztatójának, meg sem próbálta azt megtenni, sőt még aktívan, szándékosan a cég ellehetetlenítése irányában is dolgoztak (pl. inkasszó elrendelésével egy nappal a bérfizetések előtt...).

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium aktív szerepet vállalt a megmentés folyamatában. A kormány védelmi bizottsági döntéshozatallal megakadályozta a cég energiaellátásának megszüntetését, a dolgozói bérkifizetések alapjául szolgáló számlák inkasszálását, majd felszámolót rendelt ki a céghez, aki megkezdte a vállalat helyzetének rendezését. 2022. december 14-én a cég felszámolás alá került, az eljárás így megteremtette a szükséges jogi kereteket a gyár megmaradáshoz.

Az acélgyártáshoz szükséges eszközök új cégekbe kerültek (Dunarolling és Duna Furnace Dunai Vasmű), melyeket nyílt eljárásban értékesítésre hirdetett meg a felszámoló. A nyílt és transzparens felszámolási eljárás keretében a Liberty Steel adott be érvényes és nyertes pályázatot. Tavaly ősszel végül az utolsó akadály is elhárult a Dunaferr sikeres értékesítése és jövője elől, hiszen az Európai Unió egyszerűsített fúziókontroll eljárásban vizsgálta a Dunaferr megvásárlását, amelyet 2023. október eleji döntése szerint jóváhagyott.

A Dunaferr Dunaújváros legnagyobb munkaadója. A sokévnyi huzavona után végre megnyugodhatnak a munkások?

A helyzet megnyugtató rendezése érdekében a kormány Dr. Mészáros Lajos, Dunaújváros parlamenti képviselőjének javaslatára 2023 februárjában arról döntött, hogy hat hónapon keresztül

- áthidalva azt az időszakot, melyben bizonytalan volt a termelés - kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét, ami több mint 16 milliárd forintos segítséget jelentett annak érdekében, hogy a több, mint 4000 dolgozó és családja megélhetése megmaradhasson.

Ez a 16 milliárd forint jó döntésnek bizonyult, hiszen 6 hónap után már az új tulajdonos fizette a béreket, a több ezer munkavállaló így hosszú távon is biztosabb, kiszámíthatóbb helyzetbe került.

A sikeres import alapanyag beszerzéssel újra megindulhatott a hengerművekben a termelés, folyamatosan növekedő kapacitással, melynek köszönhetően e félév végére a normál termelési ütemet sikerül elérni.

De a munkavállalók számára megnyugvásra adhat okot az is, hogy nem volt csoportos létszámleépítés, a munkaadó azt nem is tervezi, sőt az új technológia bevezetésével összhangban munkavállalói számára „zöld” képzéseket indít, hogy mindenki itt tudjon maradni, aki szeretne.

Miért látta úgy a kormány, hogy érdemes megmenteni, miért fontos Magyarországnak, hogy a nehézipar fellegvára tovább működjön?

A gyár Dunaújváros és térsége meghatározó foglalkoztatója, és mint ilyen, több ezer magyar ember munkahelyét, családjaik megélhetését biztosítja.

A Dunaferr mindezek mellett a magyar ipar és foglalkoztatás kiemelt szereplője, az acélipar pedig stratégiai ágazat, amely a számunkra kiemelt prioritást jelent.

A Dunaferr szerepe ráadásul nemzetgazdaságilag is kiemelt, hiszen Magyarország legnagyobb acélgyártási kapacitását ez a gyár adja, és ez lesz hazánk „zöld acél” központja. Első ütemben 1,7 millió tonna/év gyártási kapacitással fog működni a gyár, ami 2028-ra a tervek szerint 3 millió tonna/év kapacitásra fog emelkedni!

 Hol tart most az átállás a zöld acél termelésre?

Elkötelezettek vagyunk az acélipar jövője szempontjából kiemelkedő zöld átállás mellett. A gyár működése reorganizációra szorul, jelentős fejlesztések szükségesek a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása, a korszerű, 21. századi technológiaváltás, valamint a zöld acél gyártása érdekében. Ebből fakadóan bizakodásra ad okot, hogy

a Liberty Steel 2023. szeptember 20-án jelentette be, hogy stratégiai céljuk a zöld átállás, amely az ágazat versenyképes és fenntartható jövőjét jelenti. Ennek értelmében a Dunaferr a szénalapú acélgyártásról részben megújuló energiahasználatra fog átállni, napenergiát és emellett paksi villamosenergiát fognak használni a termelés során,

mintegy 80 százalékkal csökkentve ezzel a működés közvetlen szén-dioxid-kibocsátását. Az új, zöld technológia kapcsán pedig maga a Dunaújvárosi Egyetem szolgálhat új képzőhelyül.

Már most, 2024. első negyedévében aláírásra kerül az a kivitelezői szerződés, mely ezt a típusú átállást – amely terveink szerint 2026 végére, legkésőbb 2027 elejére megtörténik - az első elektromos ívkemence kiépítésével elindítja. Úgy tűnik, hogy minden korábbi várakozást felülmúlva egy második elektromos kemence kiépítésére is lehetőség nyílhat. Ez a 2028-ra várható további fejlesztés pedig lehetőséget teremt arra, hogy az éves gyártási kapacitás elérje a 3 millió tonnát.