Bár szupergazdagok, mégis folyamatosan rettegnek a dollármilliárdosok

Elemzések2019. dec 4.D.J.

A pénzemberek a klímaváltozás és az egyenlőtlenségek körüli viták következményeitől is egyre jobban tartanak. Emiatt nő a privát széfek népszerűsége. A legdrágább épp a héten nyílik meg Londonban.

A szegények és a gazdagok közti szakadék folyamatosan nő. Tavaly a 26 legtehetősebb embernek már annyi vagyona volt, mint a legszegényebb 3,8 milliárdnak összesen. Ahogy mi is megírtuk, Bill Gates például hiába ígérte meg, hogy a javai felét jótékony célokra fogja költeni, a vagyona a 2010-es bejelentés óta 54 milliárd dollárról 110 milliárdra nőtt.

Látva a friss trendeket, egyre többen sürgetik a szupergazdagok fokozott megadóztatását. Amerikában Bernie Sanders, aki a friss felmérések szerint a demokrata elnökjelölt-aspiránsok között a második legnépszerűbbnek számít, a leggazdagabb 400 amerikaira 97,5 százalékos jövedelemadót vetne ki.

A tengerentúlon Sanders nem az egyetlen neves politikus, aki magasabb terheket róna az elitre: a demokrata előválasztás másik kulcsfigurája, Elizabeth Warren alig pár hete egy politikai reklámszpotban ment neki azoknak a milliárdosoknak, akik ellenzik a vagyonadót.

A kritikus hangokat pedig még jobban felerősítheti egy esetleges gazdasági válság. Nem csoda, ha a gazdagok egyre jobban tartanak attól, hogy a vagyonuk egy része hamarosan bajba kerülhet. London szívében pont ez a félelem hívott életre egy sajátos komplexumot. Egy XIX. századi neogótikus épületben a privát széfek üzemeltetésével foglalkozó International Bank Vaults (IBV) a héten a világ legdrágább széfjeit nyitja meg a pénzes közönség előtt.

A hely vezetője, Sean Hoey elárulta a The Guardiannak, hogy a jómódúak az egyenlőtlenségek körüli viták mellett a klímaváltozás következményeitől is tartanak. Emiatt a vagyonukat szeretnék minél nagyobb biztonságban tudni. „Milliomosokkal nem is foglalkozunk. Csak milliárdosokkal” – szögezi le Hoey. Persze ez az üzletpolitika az árakon is meglátszik:

náluk egy komplett szobányi széfet átváltva közel évi 1 milliárd forintért lehet kibérelni. Aki kevesebbel is beéri, az a legfontosabb értékeit beteheti egy 16 cm széles és 49 cm mély biztonsági dobozba is. Itt a bérlés „csak” körülbelül évi 233 ezer forintba kerül. Ami így is két és félszer annyit kóstál, mint egy dupla ekkora trezor a brit Metro Banknál.

Cserébe a vagyontárgyak valóságos erődbe kerülnek: a megerősített falak és padlók eleve úgy vannak kialakítva, hogy az épületbe ne lehessen alagutat fúrni. A széfekhez csak biometrikus olvasókon keresztül lehet eljutni, az értékekhez pedig a kétkulcsos beléptetés miatt csak akkor lehet hozzáférni, ha a széfnyitás pillanatában jelen van az üzemeltető egyik képviselője is. Nyilván állig felfegyverzett őrök is segítenek a vagyontárgyak védelmében, de a biztonsági személyzet létszámát inkább nem hozta nyilvánosságra az IBV.

A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy a többség a privát széfekben főleg ékszereket, óragyűjteményeket, aranyrudakat és érméket, művészi alkotásokat, fontos dokumentumokat és családi képeket tart. Mint Sean Hoey elmondta: az ügyfeleik között sok az orosz, a kínai és a közel-keleti milliárdos, aki Londonból hazatérve szereti tudni, hogy a vagyona biztonságban van a brit fővárosban. A széfszolgálatásokra viszont nem csak az angoloknál nőtt meg az igény: ez a piac világszinten is folyamatosan növekszik.