Bécsben a muszlim diákok alkotják a legnagyobb vallási csoportot
ElemzésekA bécsi kötelező oktatási intézményekben (Pflichtschulen) a muszlim vallású diákok aránya hivatalosan is meghaladta a keresztény felekezetekhez tartozók együttes számát.
Az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) legfrissebb jelentései és a Bécsi Oktatási Igazgatóság (Bildungsdirektion Wien) adatai szerint az osztrák főváros állami fenntartású alap- és középfokú iskoláiban egyértelmű strukturális és demográfiai átrendeződés zajlik. A folyamat különösen a kötelező középiskolai szinteken, az úgynevezett Mittelschule osztályaiban szembetűnő, ahol a muszlim fiatalok aránya már a relatív többséget is átlépve megközelíti az 50 százalékot.
Történelmi eltolódás az állami iskolákban
A bécsi állami kötelező oktatási intézményeket – amelyek magukban foglalják az általános iskolákat (Volksschule), a kötelező középiskolákat (Mittelschule), a speciális intézményeket (Sonderschule) és a szakmaspecifikus politechnikumokat (Polytechnische Schule) – látogató mintegy 114 000 diák körében az iszlám vallásúak aránya folyamatos növekedést mutat.
Az osztrák sajtóban, így a Krone és a Heute hasábjain közzétett statisztikák alapján az állami fenntartású kötelező iskolákban a diákok 41,2–42 százaléka muszlim vallásúként van regisztrálva. Ezzel szemben az összes keresztény felekezet (római katolikusok, ortodoxok és evangélikusok együttvéve) csupán a tanulók mintegy 34,5–36 százalékát teszi ki. A fennmaradó, megközelítőleg 23–25 százalékos csoportot a felekezeten kívüli vagy egyéb vallású gyermekek alkotják.
Amennyiben a magániskolákat (köztük a katolikus egyházi intézményeket) is beszámítják a teljes bécsi oktatási rendszerbe, az iszlám hívők aránya a teljes diákság körében 39 százalék körül mozog. Ez az érték így is messze felülmúlja a történelmileg többségi katolikus bázist.
| Iskolatípus (Állami Pflichtschulen) | Muszlim diákok aránya | Keresztény diákok aránya | Felekezeten kívüliek |
|---|---|---|---|
| Általános iskola (Volksschule) | ~39,0% | ~32,1% | ~28,9% |
| Középiskola (Mittelschule) | ~49,4% | ~31,0% | ~19,6% |
| Politechnikum (Polytechnische Schule) | ~46,8% | ~33,0% | ~20,2% |
A középiskolák és a területi egyenlőtlenségek
A Kleine Zeitung elemzése rámutat, hogy a demográfiai változások dinamikája nem homogén, hanem erősen függ az iskola típusától és elhelyezkedésétől. Amíg a gimnáziumok felsőbb tagozatain és a magániskolákban továbbra is a keresztény vagy felekezeten kívüli diákok vannak többségben, addig az állami kötelező középiskolákban (Mittelschule) a muszlim tanulók aránya eléri a 49,4 százalékot. Ez azt jelenti, hogy ezekben az intézményekben szinte minden második gyermek az iszlám vallást gyakorolja.
A földrajzi szegregáció szintén szembetűnő az osztrák fővároson belül. Míg Bécs belvárosi negyedeiben (Innere Stadt) a külföldi állampolgárságú vagy nem osztrák anyanyelvű diákok aránya viszonylag alacsony (22%), addig a külső munkáskerületekben, például Favoritenben ez a szám a 74 százalékot is eléri. A migrációs hátterű lakosság koncentrációja közvetlenül leképeződik a körzetes állami iskolák vallási és nyelvi összetételében.
A változások háttere és társadalmi reflexiók
Az osztrák szakértők és oktatáspolitikusok szerint a trend mögött két fő tényező áll: a hagyományos osztrák keresztény családok alacsonyabb születésszáma (valamint az egyházelhagyások magas aránya), illetve a közel-keleti és arab nyelvű országokból érkező bevándorlási hullám. A Szíriából, Afganisztánból és a szubszaharai régióból érkező menekültek és családegyesítések révén érkező gyermekek jelentős része az iszlám kulturális körből származik.
A helyzet heves politikai és társadalmi vitákat vált ki Ausztriában. Christoph Wiederkehr, Bécs oktatási minisztere (NEOS) korábban többször szorgalmazta egy új, kötelező és felekezetfüggetlen tantárgy, a "Copernicus-stílusú" demokrácia- és értékrend-oktatás bevezetését. Ez a lépés a párhuzamos társadalmak kialakulását, valamint az iskolákban esetenként megjelenő antidemokratikus vagy radikális vallási nézeteket hivatott ellensúlyozni. Az osztrák integrációs szakemberek hangsúlyozzák, hogy az iskolai vallásoktatás szerkezetét és a tanárok képzését is hozzá kell igazítani az új realitásokhoz, előtérbe helyezve a reflexív, európai értékekkel összeegyeztethető iszlám teológiát.