Tényleg bedőlhet a szlovák gazdaság? - Az Unió segítségét kérik

Segítséget kért Szlovákia az Uniótól

Súlyos vészjelzés érkezett szeptember 28-án szombaton Szlovákiából. Az ország miniszterelnöke Eduard Heger bejelentette, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése romba döntheti a szlovák gazdaságot, amennyiben nem avatkoznak be. A kormányfő arra hívta fel az Európai Unió figyelmét, hogy abban az esetben, ha nem érkezik több milliárd eurós segítség az országa számára, kénytelen lesz államosítani a szlovák energiaszektort.

Az ügy előzménye, hogy 2022 elején a legnagyobb szlovák energiaszolgáltató eladta a fölös energiát körülbelül 100 eurós áron energia nagykereskedőknek, ám most a szlovák fogyasztóknak 500 eurós piaci áron kell megvásárolniuk az elektromos áramot.

Eduard Heger jelezte, hogy az unió azon terve, hogy az energiatermelőket adóztatja meg, önmagában nem működőképes Szlovákiában. A szlovák miniszterelnök szerint egyrészt egységes európai többletadót kell kivetni, ebből szerinte másfél milliárd euró járna Szlovákiának, másrészt az energiakereskedőkre is különadót kellene véleménye szerint kivetni, hiszen ők az energiaszerződések tulajdonosai. A szlovák kormányfő továbbá fontosnak tartaná 5 milliárd euró fel nem használt regionális fejlesztési forrás felszabadítását országa részére. Amennyiben ezek a lépések nem történnek meg, Szlovákia kénytelen lesz államosítani az energiaszektort, továbbá félő, hogy a szlovák gazdaság összeomolhat.

Mindez különösen riasztó, hiszen ez alapján Szlovákia akár az első áldozata is lehetne az Európa szerte egyre inkább elharapódzó energiaválságnak. Különösen meglepő mindez, hiszen Szlovákia alapvetően arról volt ismert, hogy stabil gazdasági növekedést tud felmutatni, az országban viszonylag alacsony az infláció és habár voltak ezzel járó nehézségek, de sikeresen bevezette az eurót.

Alacsony a földgáz részesedése a szlovák áramtermelésben

Különösen furcsává teszi a helyzetet, hogy elektromosáram termelés szempontjából Szlovákia kifejezetten alacsony mértékben függ a földgáztól. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a földgáz nagyrésze Oroszországból jön Szlovákiába, az elektromosáram termelési költségét nem kellene különösebben befolyásolnia a drasztikus gázár-emelkedésnek. Ennek oka, hogy a valamivel több mint 25 ezer GWh elektromosáram termelés (ami szinte teljesen fedezné a belföldi igényeket), több mint fele atomenergiából származik, és 15-18 százaléka vízenergiából.

Optimális esetben ez a két energiaforrás akár a szlovák energiatermelés több mint 70 százalékát biztosítja. Ezen túl viszonylag jelentős, 5-6 százalékos részesedéssel bír a biomassza, és körülbelül 10 százalék a szén részesedése. A napenergia és az egyéb megújuló energiaforrások részesedése elhanyagolható.

Mindez azt is jelenti, hogy a földgáz részesedése a szlovák energiatermelésből legfeljebb 10-15 százalékot tesz ki.

A víz energia, vagy az atomenergia termelési költsége nyilvánvalóan nem változott különösebben. Ennek ellenére mégis jelentősen megdrágult az elektromosáram Szlovákiában. Ez azonban nem Szlovákia specifikus jelenség. Valójában az egész EU-ban, többek közt Magyarországon is egyre súlyosabb problémákat okoz, hogy a földgáz árához van kötve az elektromosáram ára. Mostanra egyre többen sürgetik a változást. Az Európai Bizottság idén év végéig elő is fog állni egy javaslattal, ami segíthet a helyzeten, erről itt írtunk bővebben.

Szlovákiában ezen túl azonban az is probléma, hogy az energiaszolgáltatók körében alacsony a szlovák állami tulajdon aránya, így szükség esetén a szlovák állam nehezebben tud beavatkozni. A legnagyobb szolgáltatóban a Slovenské Elektrárne-ban például mindösszesen 34 százalékos részesedéssel rendelkezik a szlovák állam. Összehasonlításképp az MVM Csoport 100 százalékban magyar állami tulajdonban van, ez pedig növeli a magyar kormány mozgásterét a jelenlegi helyzetben. Eduard Heger valószínűleg épp ezért lengette be az energiaszektor államosítását.

Magas infláció - lassú növekedés

Ez azonban önmagában még nem indokolja, hogy miért Szlovákia volt az első olyan ország a régióban, amelyik ennyire súlyos összeomlásra figyelmeztetett.

Ennek oka Szlovákia gazdaságában keresendő. Szlovákia hazánkhoz hasonlóan rendkívül nyitott gazdaság, kissé még nyitottabb is, mint a magyar. Emiatt rendkívül kiszolgáltatott a világpiaci folyamatoknak.

A jelenlegi helyzetben némileg védheti a szlovák gazdaságot, hogy eurót használnak, de fontos kiemelni, hogy egyrészt jelenleg az euró is gyengélkedik más nagy valutákhoz, például az amerikai dollárhoz képest, másrészt Szlovákiát jelenleg akadályozza, hogy nem tud önálló monetáris politikát folytatni.

Nehézséget jelent, hogy a korábban alacsony, rendre bőven 4 százalék alatti infláció, idén év elején rendkívül gyors emelkedésnek indult és augusztusban meghaladta a 14 százalékot.

Szlovákia munkaerőpiaca sem annyira feszes, mint a magyar. A szlovák munkanélküliség nem magas európai szinten, de a magyarnál jelentősebb, a nyár végén 6,1 százalékon alakult. Ez némileg kiszolgáltatottabbá teszi a lakosságot.

A legfőbb probléma azonban az, hogy a szlovák gazdaság kifejezetten lassú növekedést produkált az utóbbi időben. Valójában már a koronavírus járvány után sem volt igazán jelentős a gazdasági felpattanás. A 2020-as 4,4 százalékos visszaesés után mindössze 3 százalékos éves növekedést tudott 2021-ben felmutatni a szlovák gazdaság. (Összehasonlításképp a magyar GDP a járvány alatti 4,9 százalékos visszaesés után 7,1 felpattanást produkált.) Ezt követően pedig idén az első két negyedévben sem nőtt különösebben gyorsan a szlovák GDP. Éves alapon az első negyedévben 3,1 százalékkal (Magyarország: 8,2 százalék); míg a második negyedévben mindössze 1,8 százalékkal (Magyarország: 6,5 százalék) bővült a szlovák gazdaság. Ez azt jelenti, hogy alapvetően egy lassan növekvő szlovák gazdaság megy neki a válságnak, ez pedig sérülékennyé teszi az országot a válság hatásaival szemben.

Csökken az ipari termelés

Mindez több tényezőn múlt. Egyrészt Szlovákiában meglepően jelentős az energia és nyersanyagigényes nehézipar. Ez egy örökség a csehszlovák időkből, jelenleg azonban sérülékenyebbé teszi a szlovák gazdaságot. Az autógyártás is jelentős Szlovákiában, ami szintén rosszul teljesít az utóbbi időben. Az ipari termelés az idei évben április kivételével hónapról-hónapra jelentősen csökkent.

Másrészt a járvány után nem sikerült igazán jól a válság kezelés és a gazdaság újraindítása, ez tükröződik a GDP adatokon. A szlovák gazdasági növekedést kissé az is visszavethette, hogy viszonylag kevés FDI érkezett az országba 2021-ben, bár idén februárban megugrott a Szlovákiába áramló külföldi működőtőke.

Jelentős költségvetési hiány

Problémát okoz, hogy a korábban alacsony 50 százalék alatti GDP arányos szlovák államadósság tavaly év végére 63,1 százalékra emelkedett. További nehézséget jelent, hogy a koronavírus járvány után kifejezetten elszállt a szlovák költségvetési hiány. 2020-ban a GDP 9,68 százaléka volt, míg tavaly körülbelül 8 százalékon alakult a szlovák költségvetési hiány. Az idei évre ezt szerette volna -5 százalék alá nyomni a szlovák Pénzügyminisztérium. Ezt vélhetően nem sikerül majd tartani, főképp ilyen lassú gazdasági növekedés mellett. A költségvetési problémák egyébként abból fakadnak, hogy Szlovákiában évek óta politikai vita tárgya, hogy meg kellene reformálni az adórendszert és a költségvetést, de ezt eddig nem sikerült megvalósítani. Az sem segít a helyzeten, hogy a szlovák külkereskedelmi mérleg is mínuszban van tavaly óta, habár május óta némi javulás látható ezen a téren az év elejéhez képest.

A szlovák gazdaság kilátásai pedig egyre borúsabbak. Szlovákia adósbesorolása kifejezetten jónak számít. Jobb, mint például Magyarországé, idén azonban sorra módosítják negatívra Szlovákia kilátásait.

Az S&P májusban, a Moody’s és a Fitch augusztusban módosította negatívra a Szlovákiával kapcsolatos előrejelzését. Ez is jelzi, hogy felhők gyülekeznek a szlovák gazdaság fölött.

Magával ránthatja az ipar a szlovák gazdaságot

Összességében tehát egyre több a szlovák gazdaságra leselkedő kockázat. A magas államháztartási hiány és a növekvő államadósság egyre inkább csökkenti a szlovák kormány mozgásterét, habár fontos kiemelni, hogy ezen a téren európai összehasonlításban most is jól áll Szlovákia, és probléma esetén biztosan könnyen tudna hitelhez jutni a szlovák állam. Nehezíti a helyzetet a relatív magas munkanélküliség is. A gyenge pontja azonban a szlovák gazdaságnak most az ipar lehet. Egy esetleges csődhullám a szlovák iparban komoly problémákat okozhatna. A lassú növekedés pedig nem szolgált alapot arra, hogy a szlovák gazdaság könnyen átvészelje a közelgő gazdasági válságot. Ez alapján pedig érthető, hogy ha a magas energiaárak még inkább visszavetik a szlovák gazdaságot, esetleg bezárások jönnek az egyébként is gyengélkedő ipari szektorban, akkor az gyorsan eltünteti az amúgy is lassú gazdasági növekedést és könnyen recesszióba süllyedhet Szlovákia. A gazdasági termelés visszaesése pedig megnövelheti a munkanélküliséget, tovább ronthatja az ország külkereskedelmi mérlegét, csökkentheti a szlovák állam bevételeit, és megnövelheti ezáltal az államháztartási hiányt. Szlovákia láthatóan az Európai Uniótól várna segítséget, hogy mentőövet dobhasson a gazdaságnak. A kérdés, hogy az Unió hogyan reagál Eduard Heger kérésére.