Lesz elég földgáz télen, de az ár kérdéses 

Ezen a télen honnan és mennyiért kapjuk a földgázt?

Az árakról én sem tudok részletekkel szolgálni, mivel a szerződések üzleti titoknak minősülnek, így mi sem rendelkezünk bővebb információval.

Arra lehet azonban következtetni, hogy 1000 forint/köbméter alatt lehet valahol a szerződött ár. A jelenlegi rendkívül volatilis árak mellett én ezt is kedvezőnek tartom.

De fontos kiemelni, ez az ár csupán egy kalkuláció eredménye, az intézet kollégái a plusz földgáz beszerzésére elkülönített összeg és a végül beszerzett földgáz mennyiség alapján számolták ki ezt az árat, azonban ettől bármelyik irányba eltérhet a valódi ár, mivel ez nem egy hivatalos információ.

A földgáz egyébként jelenleg két vezetéken keresztül tud stabilan érkezni az országba. Az egyik a Török Áramlat délről, Szerbia felől. Eredetileg ezen a vezetéken évi 3,5 milliárd köbméter érkezne, és mostanában zajlanak a tárgyalások arról, hogy az eredetileg északról, Ausztria felől érkező mennyiséget is erre a vezetékre irányítsák át. Ez további egymilliárd köbmétert jelent. Ezen túl a Szijjártó Péter külügyminiszter által beszerzett 700 millió köbméter extra mennyiség is ezen a vezetéken keresztül fog megérkezni.

Van egy másik beszerzési forrása is Magyarországnak, ami eddig nem volt korlátozva.

Horvátországban a Krk-i LNG terminálban van hazánknak lekötve 1 milliárd köbméteres tárolói kapacitás és van egy szerződésünk a Shell-el is 250 millió köbméter cseppfolyós gáz szállítására. Ez azt jelenti, hogy tudunk fogadni a világpiacról körülbelül 750 millió köbméter cseppfolyós gázt, valamint 250 millió köbméter szállításáról hosszútávú szerződésünk van.

Mi várható az Unió gázársapka bevezetésére vonatkozó terveivel kapcsolatban? Teljesen elvetették az ötletet, vagy más formában újra megpróbálhatják bevezetni? 

Habár most nem sikerült keresztülvinni az Európai Uniónak a gázársapka bevezetésére vonatkozó tervét, nagy rá a valószínűség, hogy a jövőben újra vissza fognak térni rá. Ez már csak azért lehetséges, mivel nagyon nehéz elképzelni, hogy hogyan fogják szétválasztani az áram árát a földgáz árától. Jelenleg ugyanis a villamosenergia árát a földgáznak az irányadó holland TTF gáztőzsdén jegyzett árfolyama alapján határozzák meg. Ez a rendszer tulajdonképpen az utoljára belépő, kiegyensúlyozó kapacitásokat biztosító gázerőművek miatt van. Emiatt pillanatnyilag ahogy emelkedik a földgáz ára, úgy drágul vele párhuzamosan az elektromos áram is.

Tavaly az Európai Bizottságot felkérték rá, hogy dolgozzanak ki egy új számítási módszert, sajnos azonban több hónap alatt sem tudtak felmutatni egy olyan alternatívát, ami a piaci szereplők számára elfogadható lett volna.

Épp ezért én némileg kétkedek, hogy ez sikerülhet-e a Bizottságnak. Az új számítási mód kidolgozására végső határidőnek idén decembert határozták meg. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy mire előállhatnak egy javaslattal, addigra már benne leszünk a téli fűtésszezonban, a tagállamok miniszterei pedig csak ezután kezdik el a vitát az új módszerről, ami további hetekig is elhúzódhat.

Az új árképzési modell így leghamarabb 2023. januárjában – februárjában születhet meg. Ezt tehát én nem tartom egy olyan megoldásnak, ami az idei tél során kiválthatja azt a kívánt hatást, amit mindannyian remélünk tőle.

A prognózisom szerint pedig az árképzési modell megváltoztatása során újra fel fog merülni a gázársapka bevezetése, ám ezúttal nem csak az orosz gázra vonatkozóan, hanem minden más forrásból származó földgáz kapcsán is.

Hogyan biztosítanák, hogy így is szállítsanak elegendő mennyiségű földgázt Európába?

Ezzel kapcsolatban korábban már született egy olyan javaslat, hogy a holland gáztőzsdének az árait a különböző ázsiai gázpiacokon tapasztalható árakhoz kellene indexálni, egy plusz 5 százalékos felár mellett, némi ösztönzés gyanánt, hogy motiválják a kereskedőket arra, hogy Európába áramoljanak a szállítmányok.

Ez a javaslat azonban továbbra sem húzná ki azt a méregfogát az intézkedésnek, amelytől most a leginkább tart a magyar kormány is. Miszerint, hogyha bármiféle gázsapkát bevezetnek, akkor az orosz gázszállítások teljesen le lesznek állítva.

Jelenleg viszont valóban az a probléma, hogy nincs elegendő földgáz az európai piacon, tehát egyfajta piaci szűkület tapasztalható. Ilyen körülmények között pedig árkorlátozást bevezetni nem racionális intézkedés, mivel nem fogja több földgáz megjelenését eredményezni a piacon.

Épp ezért, úgy vélem, hogy egy olyan intézkedéssel kellene előállni, ami többlet gázmennyiségeket garantál, jelentse ez akár a szankciós politika felülvizsgálatát, akár új beszállítók felkutatását. Ilyen lépést azonban eddig nem láthattunk.

A gázársapka kérdésében mennyire megosztott az Unió?

Az európai médiában, különösen a lengyel médiában felröppent az a hír, hogy Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amelyik megtöri az európai egységet a és ellehetetleníti az ársapka bevezetését, ez azonban egyértelműen nem igaz. Valójában ez az intézkedés hazánkon kívül számos tagállamot negatívan érintene, ezt pedig jól mutatja, hogy az intezkedés megszavazásához minősített többségre, lett volna szükség, tehát a Tanács szavazó tagjai közül a részt vevő tagállamok népességének legalább a 65 százalékát képviselő 55 százaléknak kellett volna az ársapka mellett szavazni. Ez azonban nem jött össze, amihez nyilvánvalóan kevés lenne, ha csak Magyarország nem szavazta volna meg az intézkedést, tehát más tagállamok is az ársapka ellen szavaztak.

A nyár közepén változott a lakossági rezsicsökkentés szabályozása, mostanra kijöttek az első csekkek a már emelt energiaárakkal. Mekkora hányadát érintheti ez a háztartásoknak?

A Magyar Eneregetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai szerint elvileg a háztartások egy negyedének nőttek a rezsiköltségei a rezsicsökkentés szabályainak a változása miatti. Az intézkedés bevezetésekor valószínűleg ez még nem érvényesült pontosan így, de azóta láthatóan elkezdték finomítani a szabályozást, hogy olyan fogyasztókat is bevonjanak a rezsicsökkentés alá, akik egyébként védendőek, erre jó példa a nagycsaládosoknak járó plusz rezsicsökkentett mennyiség, illetve, hogy minél többféle élethelyzetre reagáljon a szabályozás, például a többgenerációs házakat több fogyasztási helynek számítják.

Ezekkel a finomításokkal mostanra valószínűleg tényleg csak a háztartások negyedét érinti az áremelkedés, és nem kizárt, hogy a későbbiekben további kedvezményekről is születhetnek döntések.

A vállalkozások rezsiköltségei drasztikusan megnőttek. Lát rá esélyt, hogy a bajba jutott cégeknek valamilyen mentőövet dob a kormány?

A hazai vállalkozások valóban komoly energiaár emelkedéssel szembesültek. Az eddig kifejezetten olcsó hazai gázárak most akár 16-szorosára is megnőhettek a cégek számára. Ez sajnos egy nemzetközi folyamat eredménye. Az eddigi 30 eurós európai földgázár most hírértékű, ha benéz 200 euró alá. Sajnos ez érződik itthon is.

A kormányzat tervez segítséget nyújtani a vállalkozásoknak. Lehet tudni róla, hogy készülnek egy munkahelyvédelmi programmal. Ennek a kidolgozásához több szakértőt bevontak, köztük az MCC Klímapolitikai Intézetet is.

Hogyan alakul most a magyar energiaellátás? Miből állítunk el itthon energiát, és ezen belül mekkora földgáz aránya?

Ha azt vizsgáljuk, hogy áll össze a magyar energiamix, akkor érdemes különválasztani az elektromos áram termelést.

Ma a hazai villamosenergia termelés valamivel kevesebb mint a felét, egészen pontosan 44,7 százalékát az atomenergia, tehát Paks 1 adja. Ez is jól mutatja, hogy Paks megléte esszenciális fontosságú és a Paks 2 projekt is különösen felértékelődik ebben a mostani válsághelyzetben.

A villamos áram termelés második legnagyobb pillérét eddig a földgáz adta, ami jelenleg nem kifejezetten szerencsés. A földgáz részesedése 26 százalék volt. Ez jól mutatja, hogy nem csak európai, de hazai szinten is túl magas a földgáz szerepe a villamosenergia termelésben. Úgy vélem ezt az arányt csökkenteni kell majd.

A tavalyi év végén 13,9 százalék volt a megújuló energia aránya a villamosenergia termelésben. Ez az arány egyébként európai összehasonlításban a legnagyobb körül mozoghat. Tehát villamosenergiát napelemmel, százalékos arányban Magyarországon állítanak elő a legnagyobb mértékben Európában.

Ezen túl 8,6 százalék a lignit és szén aránya, a maradék pedig a biomassza, a szél, valamint a vízenergia.

Ez az arány azonban a jövőben el fog tolódni. Rövid távon az atomenergia aránya csökkeni fog, a többi energiaforrásból származó termelés növekedése miatt, Paks 2 belépése után azonban ez újra változni fog és azután az atomenergia aránya fog jelentősen megemelkedni. Körülbelül duplázódni fog az atomenergia alapú termelés.A jelenlegi 2000 MW-hoz további 2400 MW fog becsatlakozni 2030-tól, ez 10-15 százalékkal biztosan megemeli az atomenergia részesedését a villamosenergia termelésen belül. Azért nem többel fogja megnövelni, mert a földgáz részarányát ugyan szeretnénk csökkenteni, de a lignit arányát növelni fogjuk, a napenergia termelés pedig a nyári időszakban drasztikusan meg fog emelkedni. Már most is körülbelül másfél paksnyi a beépített napenergia kapacitás, de ezt 12-14 ezer MW-ra szeretnék megemelni. Ez nyilván csak a névleges beépített kapacitás, ennyit nem termelnek a napelemparkok, de ez így is óriási mennyiség lesz.

A fentieken túl a Klímapolitikai Intézet nemrég tett egy ajánlást a kormány felé arra nézve is, hogy hogyan lehetne fokozni a vízenergia alapú termelést, akár a már meglévő vízenergia termelő egységekben, akár pedig új termelő egységek rendszerbe állításával.Szakpolitikai körökben gondolkodnak a szél- és geotermia nagyobb kihasználásán. Ezekkel kapcsolatban is kértek be tőlünk anyagot a minisztériumban. A javaslatunk alapján például szerintünk szükséges lenne egy teljesen új vízierőmű is az országba.