Beérett Trump legfőbb külpolitikai sikere, erre senki nem számított

Az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok közötti szabadkereskedelmi megállapodás március végén lépett érvénybe, és a kereskedelmi termékek 96 százalákáról eltörli a vámokat.

Mindez hatalmas lépés Izrael elszigeteltségének csökkentésére, és a 2020-ban létrejött Ábrahám egyezmények többi országával (Bahrein, Szudán és Marokkó) is szorosabb kapcsolatot ígérhetnek.

Izrael a Közel-Kelet egyik legfejlettebb gazdasága, Szaúd-Arábia után -a maga 9 millió fős lakosságával és kevesebb, mint egynegyed magyarországnyi területével- Izrael rendelkezik a második legnagyobb GDP-vel a régióban.

Az izraeli GDP a tavalyi év végén megközelítette az 500 milliárd dollárt. Összehasonlításképp hasonló lakosságszám és jóval nagyobb terület mellett a magyar GDP tavaly valamivel több mint 180 milliárd dollár körül alakult, ami egyébként világviszonylatban, méretarányosan nem számít kevésnek.

Az izraeli GDP nem csupán magas, de magas hozzáadott értékű gazdaságszerkezettel dinamikusan is bővül. Már a koronavírus-járvány előtti években is rendre 3-4 százalék fölötti növekedést produkált a zsidó állam gazdasága.

Most az OECD előrejelzései alapján a nehéz nemzetközi gazdasági helyzet hatására ez a növekedés idén 2,8 százalékra mérséklődhet. 

Mindez jól mutatja, milyen jelentős ütemben képes fejlődni az ország.

A GDP növekedés Izraelben (2013-2023)

Bármit is mutatnak azonban a számok, az izraeli gazdasági lehetőségeket így is rendkívül korlátozta az arab országokkal, és a többi közel-keleti országgal fennálló feszült, gyakran kifejezetten terheltnek nevezhető viszonya. A rossz diplomáciai kapcsolatok részlegesen elzárják Izraelt a szomszédos országok piacaitól, miközben a saját belső piacuk méreteiből adódóan rendkívül korlátozott. Így komolyabb volumenben csak a kikötőkön keresztül, illetve légi úton tudtak kereskedni, szárazföldön már csak kevésbé.

Az Ábrahám egyezmény fordulatot hozott

Ebben hoztak, illetve hozhatnak komolyabb változást a 2020-ban Donald Trump elnöksége idején amerikai közvetítéssel megkötött Ábrahám-megállapodások, amelyek rendezték az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó és Szudán, valamint Izrael viszonyát. Azóta ez a rendezési folyamat tovább folytatódott Omán és Jordánia kapcsolata Izraellel szintén normalizálódni kezdett.

Most úgy néz ki, tovább bővülhetnek az Ábrahám-megállapodások.

Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini külügyminiszter, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan sejk, egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter (b-j) az Izrael, valamint Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek közötti békeszerződés aláírási ünnepségén a washingtoni Fehér Ház déli kertjében 2020. szeptember 15-én.

Nemrég ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kijelentette, hogy Magyarország támogatja az egyezmények kiterjesztését más közel-keleti országokra is.

A külkereskedelem aránya a GDP-hez mérten és a külkereskedelmi egyenleg változása (%, Világbank)

Mindez Izrael számára politikai és gazdasági szempontból is mérföldkőnek számít, a nemrég életbe lépett szabadkereskedelmi megállapodások pedig tovább tárják a kapukat.

Izrael GDP-jének a 80 százalékát a szolgáltató szektor adja, ezen belül pedig a legjelentősebb részt -a szolgáltatásokból származó GDP közel kétharmadát-, a pénzügyi és üzleti szektor tette ki.

A mezőgazdaság GDP-ből való részesedése, ahogy az a fejlett gazdaságokban jellemző, alacsony. Mindemellett Izrael mégis stratégiai fontosságú ágazatnak tekinti az agráriumot, és az elmúlt években kifejezett jól prosperált a szektor, azonban Izrael minden erőfeszítés ellenére élelmiszerimportra szorul – olvasható az Egyesült Államok Kereskedelmi Hivatalának az országismertetőjében. 

Ez a lakosság-arányosan kevés termőföldre és a víz hiányára vezethető vissza. AAz ország 2020-ban 2 milliárd 282 millió amerikai dollár értékben exportált élelmiszert, köztük egzotikus gyümölcsöket. Az élelmiszerimport 7 milliárd 90 millió dollárt tett ki. Ebből félmilliárd az Egyesült Államokból érkezett, ezzel az USA a legnagyobb izraeli élelmiszer importőr. 

Negatív a külkereskedelmi mérleg

Izrael állam számára alapvető problémát jelent, hogy a külkereskedelmi mérlege már évtizedek óta negatív és 2015-óta drasztikusan növekedni kezdett a külkereskedelmi mérleg hiánya, mígnem 2022-ben történelmi mélységbe zuhant és elérte a 3 milliárd 492 millió amerikai dollárt.

A negatív külkereskedelmi mérleg nyilvánvalóan önmagában is problémát jelent egy ország számára, különösen igaz ez egy olyan ország esetén, ahol alapvetően kicsi a belső piac, még akkor is, ha Izrael gazdaságának a nyitottsága csökkent az elmúlt években.

2021-ben a külkereskedelemi forgalom ’’csak’’ az ország GDP-jének az 54,9 százalékát tette ki, míg a 2000-es években 70-80 százalék között is mozgott ez az érték.)

Ahhoz, hogy megértsük mi áll Izrael negatív külkereskedelmi mérlege mögött érdemes megnézni az ország importjának a szerkezetét.

Izrael importjának megoszlása országonként (%, tradingeconomics)

Izrael importjában elsődleges szereppel bírnak a fosszilis energiahordozók (14%). Ezen kívül jelentős részét teszik ki az ország behozatalának az elektronikai berendezések, gépek, nukleáris berendezések.

Izrael elsősorban kőolajból szorul jelentős behozatalra, a hazai igények 99 százalékát importból fedezi. Jelenleg főképp Azerbajdzsánból, Oroszországból.

Ezzel szemben földgázból az ország területén talált off-shore tengeri földgázmezőknek köszönhetően önállátóvá, mi több exportőrré vált. Jelenleg Egyiptomba és Jordániába keresnek exportpiacot az izraeli földgáznak.

Az export területén láthatóan magas hozzáadott termékek számítanak húzóterméknek Izraelben. 

Izrael exportpartnereinek aránya (%, tradingeconomics)

Különösen nagy súlya van

• az elektronikai berendezéseknek,
• érdekes tétel a drágakő kivitel magas részesedése,
• az optikai berendezések, orvostechnikai eszközök,
• nukleáris berendezések,
• vegyipari termékek, és
• a már fentebb említett földgáz.

Észak-Afrika és az Arab-öböl piacainak lehetősége

Összességében épp a fentebb vázolt külkereskedelmi struktúra folytán előnyösek Izrael számára az Ábrahám-megállapodások. Ha a közel-keleti államokkal és a Magreb országokkal normalizálódik Izrael viszonya, az új exportpiacokat teremt számára.

Ezek az országok ráadásul általánosan épp magas hozzáadottértékű termékeket importálnak, ami összecseng az izraeli exporttermékkel.

Ráadásul az Öböl-menti országokból Izrael a kőolaj importját is diverzifikálhatja, valamint más nyersanyagokat is importálhat a régió országaiból. Az új importcsatornák pedig esetlegesen csökkenthetik az import költségeket.

Amennyiben Izrael javítja a bilaterális kapcsolatait a szomszédos országokkal és nő a térség államaival folytatott kereskedelmének a volumene, az akár Izrael külkereskedelmi mérlegének a javulásával is járhat, így az egyértelmű biztonságpolitikai előnyök mellett gazdasági értelemben is jól járhat Izrael az egyezményekkel.

Jó példa erre, hogy 2019-ben gyakorlatilag nulla volt a Bahreinbe és az Emirátusokba irányuló izraeli kivitel értéke, éppígy az ezekből az országokból érkező import értéke is. Ezzel szemben tavaly Izrael Bahreinből több mint 20 millió dollár, míg az Emírségekből közel 1 milliárd dollár értékben importált és a Bahreinbe irányuló exportja meghaladta a 2 millió dollárt, az Egyesült Arab Emirátusokba pedig meghaladta a 600 millió dollárt. A külkereskedelmi forgalom pedig ezekben a relációkban évről évre növekszik, és a szabadkereskedelmi megállapodás alapján tovább bővül.