Beruházási mélyponton Európa - minket is érintenek a negatív hatások

A kihívásokkal teli nemzetközi környezet hatására az Európai Unió kénytelen volt felülvizsgálni és átalakítani a fiskális és gazdasági rendszerét. A Covid-19 világjárvány, és az ezt követő energiaár-válság, valamint az ukrajnai háború során kialakuló geopolitikai feszültségek miatt egyes fiskális szabályokat ideiglenesen felfüggesztettek.

Így a tagállamok szabad kezet kaptak a gazdasági válásgok kezelésér. Áprilisban azonban egy új korszakhoz értünk, amikor az EU visszaállította és kiegészítésekkel látta el a fiskális keretrendszerét.

Visszatért a fiskális fegyelem

A világjárvány idején a felfüggesztett fiskális szabályok átmeneti könnyítést jelentettek a tagállamok számára. A megújult keretrendszerrel azonban az EU újra bevezette a korrekciós mechanizmusokat, amelyekkel a költségvetési fenntarthatóságot biztosítják.

A tagállamoknak négy-hét év alatt jelentős egyensúlyhiányokat kell korrigálniuk, ez a követelmény pedig magasabb adóbevételeket tehet szükségessé. Az ilyen intézkedések végrehajtása azonban valószínűleg jelentős társadalmi ellenállásba fog ütközni.

-hívta fel a figyelmet a szigorú követelményekre Daniel Dăianu, a Román Költségvetési Tanács elnöke.

Jelenleg nyolc uniós ország esetében alkalmaznak fiskális korrekciós intézkedéseket, ebből hét túlzott hiányra vonatkozó eljárás indult, és egyet pedig újraindítottak.

A keretrendszer már évekkel ezelőtt is számos kritikát kapott az összetettsége miatt. Most pedig egy még bonyolultabb rendszerrel kell dolgoznunk. Mert az új rendelkezések mellett, a továbbra is érvényben lévő régi rendelkezéseket is követni kell.

-bírálta az EU fiskális keretrendszerét Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke.

Visszaállítható Európa versenyképessége?

A kritikusok arra is rámutattak, hogy ez a keretrendszer nem ösztönzi kellőképpen az állami beruházásokat. Ez pedig tovább nehezíti Európa helyzetét, mert nemcsak az Egyesült Államokhoz, hanem Európa igényeihez képest is le vagyunk maradva. Emellett Európa előtt számos egyéb kihívás is sorakozik, úgy, mint a versenyképesség fenntartása, a zöld és a digitális átállás kezelése, és a megnövekedett védelmi kiadások koordinálása.

Az Egyesült Államokkal és Ázsiával összehasonlítva Európa beruházási szintje továbbra is elmarad. A szakértők szerint a GDP 5 százalékával megegyező beruházási szintre lenne szükség, ami magába foglalja az állami és magán befektetéseket is. Bár a viták főként az alapok elosztására és finanszírozására összpontosulnak, a hatékony forrásfelhasználás szintén egy átfogó stratégiát igényelne.

Európa egyértelműen más környezetet alakított ki a társadalmi és környezetvédelmi normák tekintetében, mint legnagyobb versenytársaink közé tartozó Egyesült Államok és Ázsia. Bár ezek a szabványok nagyban hozzájárulnak a fenntarthatósághoz és a társadalmi jóléthez, de jelentősen növelik az EU költségeit és rontják a versenyképességét is. Ez pedig egy újabb dilemmát vet fel: vajon Európának lazítania kellene a szabványokon, vagy inkább alternatív stratégiákat kellene követnie, hogy javítsa a versenyképességét?

Elengedhetetlen az adóalapok reformja

A megújult költségvetési keretrendszer a bevételi oldalon jelentkező kihívásokra is rávilágít, amelyeket tovább tetéznek a demográfiai változások és a digitális gazdaság térnyerése. Az elöregedő népesség nemcsak a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokat növeli, hanem a hagyományos adóalapot is roncsolja.

Hasonlóképpen, a digitális gazdaság térnyerése egyre bonyolultabbá teszi az adózást, és csökkentheti a hagyományos ágazatokból származó bevételeket. Ezek a kihívások pedig egy innovatív adópolitikai megközelítést sürgetnek.

A költségvetési tanácsi elnökök teljes panelbeszélgetését az alábbi linken tekintheti meg.