Meglepő uniós ranglisták: a Dunántúl megelőzte Dél-Olaszországot

Vajon Magyarországon hol a legelégedettebbek az emberek az anyagi helyzetükkel? Mikor a KSH utánajárt a kérdésnek, a Közép-Dunántúl lett a győztes. Mindez annak fényében nem is annyira meglepő, hogy a térség egyfajta vidéki sikertörténetté vált az utóbbi években.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat minden évben közzéteszi, hogy az EU-ban miként állt az egyes régiók gazdasági fejlettsége. A GDP adatokat egy fiktív pénznemre a PPS-re is átszámolják, amire azért van szükség, mert a kontinensen nagyok az árkülönbségek. Könnyű belátni, hogy egy helyen hiába magasak a fizetések, ha közben az árak is az egekben vannak. A PPS az eltérő árszínvonalakból adódó torzításokat fejti le. A végső adatokon pedig látszik, hogy a Közép-Dunántúl, ha nem is töretlenül, de menetel előre. A Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyét magába foglaló régió még 2010-ben az uniós átlag 57 százalékán állt. Azóta sokat jött fel: csak 2020 és 2022 között négy „pontot” javított. A legutóbbi adatok szerint pedig a 71 százalékos szintet is bevette. Az Eurostat adatai egyébként nem a legfrissebbek: egyelőre csak a 2022-es állapotot ismerjük.

Dél-Spanyolország is lemaradt

A mi térségünkben a gazdaságok jellemzően fővárosközpontúak. A régió „metropoliszaiban” az életszínvonal szárnyal, közben a vidéki régiók a felzárkózásért küzdenek. Emiatt lehet az, hogy Prága, Bukarest, Varsó vagy Budapest a fejlettségi rangsor élbolyába is be tudta küzdeni magát, ám a központokon kívül az EU keleti régiójában egyetlen olyan térség sincs, amely elérné az uniós fejlettség átlagát. Jellemző, hogy Budapest messze elhúzott az összes magyarországi térségtől és az említett mutatóban 158 százalékon áll.

Adja magát a kérdés, hogy a Közép-Dunántúl „szárnyalása” az Unió keleti felén mire elég? A válasz kissé meglepő is lehet, de ha kivesszük a fővárosi térségeket a képletből, akkor azt látni, hogy Horvátországban vagy Szlovákiában egy vidéki régió sincs, amely elérné a Közép-Dunántúl fejlettségét, de Romániában vagy Görögországban is csak egy-egy ilyen van.Sőt Nyugat-Európában is van több olyan térség, amely mögötte kullog: köztük a spanyolországi Kasztília-La Mancha vagy Andalúzia is. Utóbbi itthon főleg a lenyűgöző turista attrakcióiról ismert, de ha gazdasági szemüvegen át vetünk rá egy pillantást akkor kevésbé rózsás a helyzet. Spanyolország 30 legszegényebb helyéből 24 található Andalúziában.

De Portugáliában is van kettő, Dél-Olaszországban pedig négy olyan nagy régió -köztük Szicíliával-, amely nem éri el a Közép-Dunántúl PPS-ben mért fejlettségét. Itália mondjuk eleve a végletek hazája. Észak és dél között olyan óriási a szakadék, hogy az olasz csizma alján az egy főre jutó GDP körülbelül fele akkora, mint a tetején.

Az uniós régiókban az egy főre eső GDP az uniós átlaghoz viszonyítva PPS-ben

Elhúztak a csehek

A képet árnyalja, hogy Lengyelországban a Közép-Dunántúl teljesítménye már csak a középmezőnybe elég a régiók versenyében, Csehországban pedig oda se. Ráadásul miközben a Pest szomszédságában lévő régió folyamatosan zárkózott fel, a Nyugat-Dunántúl leszakadt. Ugyanis 2014-ben még ez a térség az uniós átlag 71 százalékát is elérte, a legutóbbi mérések szerint viszont már csak 68 százalékon állnak.Sajnos eleve a legtöbb vidéki régió nem teljesít jól: Észak-Magyarország és az Észak-Alföld az uniós átlag 50 százalékát érik csak el.

A főváros és a megyeszékhelyek munkaerőpiaci vonzáskörzetei, 2022

Forrás: KSH