Bevált-e a svéd modell?
ElemzésekA svédek viszonylag lazán kezelték a koronavírussal kapcsolatos korlátozásokat, de a nagy gazdasági visszaesést ők sem tudják elkerülni., igaz, az első negyedévben fél százalékos GDP növekedés volt a 2,6 százalékos uniós recesszióhoz képest. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint azonban közel hat százalékos éves recesszió várható idén. A fertőzöttek és elhunytak száma itt jóval alacsonyabb mint Hollandiában és Belgiumban, de a finnekhez és norvégokhoz képest rosszabb a helyzet. A második hullám lehet a döntő a svéd modell megítélésében.
Sokat hallani mostanában a svéd modellről, Svédország ugyanis azon kevesek közé tartozik a világon, ahol a szigorú járványügyi intézkedések elkerülése mellett döntöttek. Így az éttermek, a bárok és a határok nyitva állnak, a 16 év alattiak iskolába járnak, sportolnak és munkába is járnak az emberek, bár azért az otthonról dolgozást preferálják, és egy helyen 50 főnél többen nem gyűlhetnek össze.
A svédek épp azért döntöttek az általános iskolabezárás és a kijárási korlátozások ellen, mert úgy látták, hogy az ilyen „drákói intézkedések” nem tarthatók fenn sokáig és fölöslegesen rombolják a gazdaságot.
Rövid táv, hosszú táv
Örülnek is a kisvállalkozások, hogy nem állt le a teljes gazdaság, de még így is súlyos veszteségek érik őket – olvasható a Financial Times-ban megjelent elemzésben.
Az idei év első negyedének adataiból úgy tűnik, a svédek még így is jobban jártak, mint a karantént választó országok: márciusban a svéd GDP csak 0,3 százalékkal esett az előző negyedvhez képest, szemben az eurózóna 3,8 százalékával. Éves összehasonlításban pedig 0,5 százalékos volt a GDP növekedés, míg az EU-ban 2,6 százalékos recessziót regisztráltak.
De hosszabb távon nem tartható fenn ekkora előny, az Európai Bizottság előrejelzése szerint a svéd gazdaság 5,9 százalékkal fog visszaesni. A svéd jegybank ennél borúlátóbb, és 7-10 százalékos recessziót jósol, amely 9-10,4 százalékos munkanélküliséggel párosul. A SEB bank 6,5 százalékos GDP-esésre számít, de ez még mindig jobb, mint a finnek és a dánok 9-10 százalékosra várható visszaesése.
Recessziós előrejelzések (forrás: Európai Bizottság)
Nagy a függés az exporttól
Ezek persze így is katasztrofális számok – értenek egyet elemzők. Vagyis elképzelhető, hogy az eltérő járványkezelési modell ellenére a svédek végül ugyanoda lyukadnak ki, mint azok, akik a szigorúbb intézkedések mellett tették le a voksot. Ezzel nem ért teljesen egyet Christina Nyman, a jegybank volt vezető munkatársa, aki szerint a 2008-as válságban tapasztaltnál is rosszabb lenne a helyzet, ha Stockholm is a leállást választja.
Ugyanakkor nem tudják magukat függetleníteni a világtól, hiszen kis, nyitott gazdaságról van szó, amely jelentős gyáriparral rendelkezik. Így hiába lehetett dolgozni Svédországban, ha a világ épp az ellenkező irányba haladt.
Emiatt például a Volvo autók és teherautók gyártása hetekig állt, mert Európa más országaiban nem volt kereslet, vagy problémák adódtak az ellátási lánccal. A társadalmi távolságtartás, az otthoni munka ösztönzése is megtette a hatását: a svéd közlekedési, hitelkártya-költési és éttermi adatok jelentős csökkenésről tanúskodnak, bár ez nem volt olyan meredek, mint más, a karantént választó európai országokban.
Relatív a halálozási ráta
Ugyanakkor a lazaságnak emberéletekben mérhető ára van, a svéd halálozási ráta ugyanis nagyságrendekkel nagyobb, mint a szomszédos, teljesen lezárt államokban, igaz, meg sem közelíti az olasz, spanyol és brit arányokat. A tízmilliós Svédországban már 3680-an hunytak el (kedd esti adat) a vírus miatt, ami több mint háromszorosa a dán, a finn és a norvég adatnak.
Így a svédeknél egymillió emberre 325 körüli haláleset jut, míg például a szomszédos Norvégiában 40 fő. Ugyanakkor Belgiumhoz és Hollandiához képest sokkal kisebb a svéd fertőzöttségi és halálozási szám, és április óta már csökken az új fertőzések száma.
Mindezek alapján ma még nehéz győztest hirdetni a különféle járványstratégiák között. Talán egy év múlva lehet majd kimondani, hogy mi volt a nyerő taktika a koronavírussal szemben, amikor egy esetleges második hullámra kerülhet sor.
Összehasonlításképp míg a közel azonos lélekszámú Belgiumban a fertőzöttek száma kedden 55.560 volt, az elhunytaké pedig 9.080, addig a svédeknél 3.690 a halottak száma, a fertőzötteké pedig 30.770. A vírus következtében életüket vesztettek átlagéletkora 70 feletti Svédországban.
Annyiban azonban mindenképpen működött a svédek receptje, hogy az egészségügyi rendszer nem terhelődött túl, mindenki hozzájuthatott a számára szükséges kezeléshez, nemcsak a koronavírus-fertőzöttek, hanem más betegek is.
Bár a halálozási ráta 12 százalékos, a járvány nem robbant be, mint Olaszországban, Spanyolországban vagy Nagy-Britanniában, és a többi beteg ellátása is biztosított volt. Mivel nem volt teljes leállás, a gazdaság teljes újranyitása is talán simábban mehet, mint máshol.
