Svédországban dolgozó magyar orvos: a 10 éves lányom végig járt iskolába

Interjú2020. máj 2.Sz.A.

A társadalom felkészültsége és a közbizalom magas szintje miatt Svédországban van még a legnagyobb esélye annak, hogy a kevésbé korlátozó hozzáállás sikeres lesz a COVID 19 vírus kezelésénél - mondta lapunknak Szántó Orsolya, Svédországban 35 éve élő háziorvos, aki hangsúlyozta: hisz a nyájimmunitásban, hiszen ez állította meg korábban is a járványokat, és az oltási programok is erre épülnek. A Svédországról itthon kialakult képet hamisnak tartja, mert valójában rengeteg korlátozó intézkedést vezettek be.

Hogy látja a svéd társadalmi helyzetet járványügyi szempontból? Helyes út volt a kevésbé korlátozó hozzáállás? 

Svédország, mind demográfiailag, mind kulturálisan eltér Magyarországtól, még akkor is, ha én, aki mindkét országot belülről is látom, sok hasonlóságot tudok fölfedezni. Svédország egy korábban nagyon szegény ország volt, és

tudatosan építette fel az országot azzal a céllal, hogy minden embernek megadja a lehetőséget egy általános jólétre, függetlenné válásra.

Itt van ma a világon a legtöbb egyedülálló háztartás. Egy olyan világtérképen, ahol az egyik tengelyen a szekularizmust mérik, a másik tengelyen a bizalmat, Svédországban egy magas függetlenségre és egyidejűleg egy magas bizalomra épülő társadalom él.

 Szántó Orsolya egy magánklinikán háziorvosként praktizál, 35 éve él Svédországban

Svédország emiatt sokszor kapott kritikát, sokan ezt úgy próbálják lefordítani, hogy az emberek itt zárkózottak, önzők, és vakon hallgatnak vezetőikre. Nekem ez az álláspont, az itt eltöltött 35 év után, hogy mindez provokációnak és többnyire irigykedésnek tűnik. A politikai korrupciót tekintve (még ha ez itt is előfordul), Svédország a legkevésbé korrupt országok közé tartozik, és ebben a tekintetben természetes, hogy sokkal kevesebb ok van megkérdőjelezni a vezetők döntéseit.

Ennek a háttérnek a figyelembevételével, azt hiszem megkérdőjelezhetetlen, hogy itt van a legnagyobb esély arra, hogy a kevésbé korlátozó hozzáállás nagy valószínűséggel sikeres lesz.

Más, hasonló fejlettségű és lakosságszámú országgal összehasonlítva hogyan állnak a svédek a járvány szempontjából?

Nemzetközileg egy összehasonlítható ország Belgium, 11 millió lakossal. Ők a 12-ik helyen állnak a fertőzöttségben (Svédország a 21-ik), a halálozásban Belgium a 6-ik helyen áll, míg Svédország a 13-ik helyen. Belgiumban is nagyon nagy a korlátozás, minden be van zárva, mindenki karanténban van és ennek ellenére nagy a fertőzöttség és a halálozási arány.

Svédországban nagyon nagyok a regionális különbségek, például Stockholm régióban 100 000 lakosra 47,5 halálozás jut, míg Skåne régióban (ahol én is lakom), ugyanez a szám 4,1. Ez még a dánokénál is alacsonyabb, pedig ők is mindent lezártak.A Covid-19 járvánnyal kapcsolatban a nagy különbség a többi országgal összehasonlítva, az az, hogy a politikusok Svédországban teljesen átadták a döntést Folkhälsomyndighet-nek (Népegészségügyi Hivatal), ahol Anders Tegnell (országos epidemiológus, orvos, a WHO-nál dolgozott többek között az Ebola-kitöréssel kapcsolatban) egy 500 emberből álló stábbal vezeti a munkát a Covid-19 ellen. Minden nap bárki beléphet az internetes oldalukra, ahol 14.00 órakor az összes új adat feltöltődik, napról napra, grafikával, táblázatokkal és összesített számokkal, ami mindenki számára könnyen követhető, és napi szinten tájékoztatva, teljes transzparenciával dolgoznak.

A politikusok pedig csak azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban szólalnak meg, melyek az országot gazdaságilag, egészségügyileg érintik és politikai döntést igényelnek. Az ellenzéki pártok és a kormánypártok teljesen együttműködnek és nem használják ki a helyzetet politikai kampány céljaira. Ezért is nagy a svéd állampolgárok bizalma a Folkhälsomyndighet és a kormány felé jelen pillanatban.Sajnos most még korai valamit is mondani arról, hogy, helyes volt-e ez az út, hiszen csak a végelszámoláskor derül ki mi volt a helyes. Itt élve, nagyon remélem, hogy Svédország,

az itteni viszonyokat figyelembe véve sikeresnek könyvelheti majd el stratégiáját. Ez persze megköveteli, hogy minden ember nagyon komolyan betartsa a szabályokat és én azt látom, hogy a legtöbben ezt teszik.

A fiatalok, többnyire a tizenévesek, 20-25 éves korig a legbátrabbak (fiam is ezek közé tartozik), mert nem érzik veszélyeztetve magukat és a statisztika eddig ezt nem cáfolja.
A lányunk 10 éves, ő egész idő alatt járt az iskolába, eddig minden jól ment.

Vendégek egy stockholmi kerthelyiségben 2020. április 22-én, a koronavírus-járvány idején. Svédországban egyáltalán nem vezettek be kijárási tilalmat a koronavírus-járvány elleni védekezésül. MTI/AP/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

A svéd társadalomban mennyire érezni a járványtól való félelmet? Milyen óvintézkedéseket tesznek az emberek a járvány elkerülésére a hétköznapokban?

Én körzeti orvosként dolgozom, de magán klinikám van. A városnak egy olyan részén van a klinika, ahol nagyon sokan az idősebb korosztályhoz tartoznak, betegeim nagyobb része 65 év fölött van. Köztük a járványtól való félelem sokkal magasabb, mint a fiatalok között, sokan elhalasztják a rendelői látogatást, sokakkal telefonon végzem a konzultációt. Az a kép, ami Magyarországon kialakult a svédországi járvány kezelésével kapcsolatban jórészt hazugság.

 Itt sem normális kerékvágásban folyik az élet. Az idősek teljesen izolálva vannak, sokakkal kell erről beszélgetnem, mert nem érzik jól magukat pszichésen. Senki nem megy a boltokba (kivéve az élelmiszer boltokat és az állami italboltot). 

A nagy bevásárlóközpontokban több butik is bezárt. Az idősekre vonatkozóan külön nyitvatartás van a nagyobb élelmiszerboltokban, hogy ki tudják kerülni a fertőzést. Az édesanyám házában a fiatalok felajánlották, hogy bevásárolnak az idősebbeknek. Az utcákon esténként nem lehet embereket látni. Egy harmada a dolgozó lakosságnak otthonról dolgozik, már az ötödik hete. Az állam magára vállalta, hogy fizeti a vállalatoknak a betegállományt három hétig, hogy az emberek otthon tudjanak maradni orvosi igazolás nélkül három hétig.

A vállalatok (éttermek nagy többsége, autójavítók, taxi vállalatok) egymás után mennek tönkre, mert az emberek otthon vannak. Az internetes vásárlás ugyanakkor szárnyal, főleg az élelmiszereknél, mert az emberek otthon vannak.

A boltokban a kasszáknál nagy plexi elválasztók vannak felszerelve, hogy a kasszás és a vásárló védve legyen, be van jelölve egy távolság, hogy ne álljanak egymáshoz közel az emberek. Az állami italboltban (csak ott vásárolható alkohol) az utcán áll a sor, mert csak egy pár ember lehet benn a boltban egy időben. Amit itt írtam, azt mind személyesen tapasztalom minden nap.

Orvosként hogy éli meg a helyzetet: mennyiben változott a munkája?

Ahogy azt már említettem, az idősebbek otthon maradnak, nem akarnak jönni. Mi az ajtót bezárjuk és csak azok jöhetnek be, akikkel előtte beszéltünk és tudjuk, hogy nincsenek fertőzöttségi tüneteik. Így próbáljuk védeni az idős betegeinket, és magunkat is. Sajnos egyre több beteg jön, akiket előzőleg nem ismertem, mert a körzeti orvosi rendelőkben el vannak utasítva, pedig ott lenne lehetőség nagyobb védelmet betartani. A betegápolás szinte teljesen leállt és az egészségügy a COVID 19 fertőzötteket várja. Nehéz kiigazodni, hogy hogyan dolgozzunk, mert

mint minden országnak, Svédországnak is nagy problémája van a védőeszközökkel való ellátottságban.

Természetesen az a fontos, hogy ott ahol igazán kell, azért jusson el a kórházakba a beteg, mert azt látjuk, hogy minél nagyobb koncentrációban találkozik az ember a vírussal, annál súlyosabb a fertőzés és a betegség lefolyása.

Ebből kifolyólag az általános orvosi rendelők szinte alig fogadnak betegeket. Csak az akut ellátás működik, és ez háttérbe szorít minden mást.

A nyájimmunitás kialakulásáról mi a véleménye? Mennyire védhet a járványtól?

Én hiszek a nyájimmunitásban, hiszen minden járványt végül ez állít meg, a vakcinációs programok is erre épülnek,

ezért nincs például kanyarójárvány stb. a világ nagy részén. Amit most még nem tudunk, hogy a COVID-19 milyen immunitást hagy maga után, de mivel általánosan mindig van egy immunitás egy vírus után, így talán sikerül kivédeni egy új hullámot mielőtt a vakcina elérhető lesz.

Ahogyan azt korábban is jeleztem, eddig minden úgy alakul, ahogy azt a mi kutatóink és járványügyi orvosaink elmondták a járvány elején.

A vírussal kapcsolatban mit tart a legnagyobb kockázatnak?

Az azonosított betegek között a legnagyobb részt (Svédországban) 50-59 évesek és a 80-89 évesek teszik ki. A halálozás viszont a 80-89 éveseknél a legnagyobb (40 százalék az összes elhalálozottból, míg a 70-79 évesek 23 százalék, a 90 évesek és annál idősebbek 24 százalékát teszik ki a halálozásoknak).

Tehát a halálozások 87 százaléka 70 éves vagy annál idősebb. A naprakész statisztika szerint a 70 év és idősebbek a 14 százalékát teszik ki a svéd lakosságnak.

Ebből kifolyólag sajnos azt kell mondanom, hogy a legnagyobb kockázat a vírussal kapcsolatban a gazdasági válság lesz, ami nagy részben a dolgozó lakosságot fogja lebénítani, ami viszont visszaüt a gyerekeinkre és a nyugdíjasokra egyaránt és széles rétegeket fog érinteni.

A hétköznapi élet mikor térhet vissza a normál kerékvágásba?

Erre sajnos nem tudok válaszolni. Azt azonban tudom, hogy ha a svéd lakosokat, egy 6 hónapos sötét félév után nem engednék ki a napsütésbe, akkor a halálozások száma sokkal magasabb lenne. Amikor mi kiköltöztünk 1988-ban, nem tudtam mi a téli depresszió, amiről itt mindenki mesélt. Ma már nagyon jól megértem a svédek „nap-éhségét” és ezt csak az tudja megérteni, aki itt él.