Melyik országban, és mikor vezették be először a nyugdíjat?

A hazai nyugdíjrendszer kialakulása

Magyarországon nyugdíjtörvényt csak 1928-ban hoztak, tehát az általános öregségi nyugdíj hazánkban még 100 éves múltra sem tekint vissza, igaz, hogy egy réteg, konkrétan az állami alkalmazottak már 1912-től kaptak nyugdíjat. A rendszert 1938-ban szélesítették, hogy a cselédek, illetve háztartásbeliek (a nők jelentős része még nem dolgozott) is részesülhessenek nyugdíjban: ekkor jött létre az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet). Az 1952-ben módosított nyugdíjtörvény szerint immár mindenki jogosult volt öregségi nyugdíjra, a korhatárt meglehetősen alacsonyan, nőknek 55, férfiaknak 60 évben határozták meg, és ez kevéssel a rendszerváltás utánig így is maradt.

Nyugdíjba vonulás időpontja időskori nyugdíj esetén (kék: férfiak, sárga: nők, nyíl: nyugdíjkorhatár - reddit.com)

Korábban csak a katonák

A nyugdíj, az aktív, szolgálatban töltött évek után járó, a megélhetést biztosító állami pénzkifizetést ötlete nagyon régi, általános megvalósítására azonban csak meglepően későn, nagyjából 100 éve került sor. A gyakorlat egy szűk csoport tekintetében már a Római Birodalomban megvalósult azáltal, hogy a nyugalmazott légionáriusok, azaz katonák járadékot kaptak, és a hadsereg esetében ez később is több állam esetében megvalósult.

Az első nyugdíjrendszer

Az első, széles körben járó nyugdíj bevezetése viszont csak bő 125 éve történt meg, mégpedig a Németországban, Otto von Bismarck kancellár jóvoltából. Azt hihetnénk, hogy ekkor, ahogy a várható életkor is, a nyugdíjkorhatár is jóval alacsonyabb volt, de erről szó sincs: a bismarcki nyugdíj 70 év fölött járt. Így értelemszerűen nem is kaphatták olyan nagyon sokan a teljes népesség arányához viszonyítva, hisz akkor a maihoz képest jóval kevesebben érték meg ezt a kort.

Az óvatos kezdés ugyanakkor érthető: nem lehetett egy lépésben hatalmas terhet helyezni a munkavállalókra és munkaadókra járulék, vagy akár az egész népességre adók formájában. A következő lépésre 1916-ban került sor: ekkor 65 évre csökkent a korhatár.

Nem véletlen az időzítés

Kérdés persze, hogy miért éppen ekkor került sor erre az intézkedésre. A középkor folyamán alapvetően a mezőgazdaságra épült a gazdaság, a többség falvakban lakott, rendszerint a különböző generációk egy házban vagy közel egymáshoz, így az idős szülők, nagyszülők eltartása természetes volt ez nem is jelentett túl nagy külön terhet, hisz a fogyasztás akkor alig mutatott túl a táplálkozáson és ruházkodáson.

Lényeges változás az iparosodás idején jött létre, amikor a mezőgazdaságban már nélkülözhető munkaerő a gyorsan növekvő városokba áramlott, kialakult az ipari munkásság, sőt a szolgáltatószektor is megjelent. A generációk már nem éltek együtt, az idős korba lépett városi lakosság gyakran nyomorgott, és erre megoldást kellett találni. Az iparosodás a 19. század második felében gyorsult föl, a század végére az USA és Németország lettek a leggyorsabban iparosodó országok.

Az ipari forradalom bölcsője

Az Egyesült Királyságban, ahol az ipari forradalom korábban elindult, 1908-ban hoztak törvényt az öregségi nyugdíjról, ami kezdetben ugyancsak 70 év fölött járt. Nem sokkal később, 1911-ben viszont már széleskörű társadalombiztosítási rendszert hoztak létre, amelyben munkanélküli segély és egészségbiztosítás is szerepelt. A második világháború után, 1946-ban viszont lényegében a ma megszokott szintre szélesítették ki a jóléti rendszert, akkor még egyedülálló módon. Ekkor nőknek 60, férfiaknak 65 év lett a korhatár, az egészségügyi ellátás pedig teljesen ingyenes lett.

Amerika

Az Amerikai Egyesült Államokban csak 100 éve, 1920-ban jelent meg a szövetségi szintű állami nyugdíj intézménye, de ez sokáig szűkkörű volt: csak 1987-ben szélesítették ki.

A második világháború idején ugyanakkor divatosak lettek a nyugdíjalapok, vagyis bizonyos értelemben az öngondoskodás valósult meg. Mindez érthető, hisz az USA deklaráltan a szabad vállalkozás hazája volt, ahol mindenki úgy boldogult, ahogy tudott, az állam csak viszonylag későn és az európainál kisebb mértékben valósította meg az újraelosztást, a szociális juttatások rendszerét (ezt most elfedi, hogy a járvány alatt ott valósult meg a legnagyobb pénzszórás).