Bizalom nélkül nincs gazdasági felzárkózás

Elemzések2018. szept 11.Növekedés.hu

Gyakran nem is gondoljuk végig, hogy a társadalom egészséges működésében a bizalomnak mekkora szerepe van, pedig évezredek történelmi tanulsága, hogy a gazdasági felzárkózás és társadalmi felemelkedés nélkülözhetetlen építőköve a bizalom. Egy bizalomgazdag társadalomban az emberek boldogabbak, bátrabban terveznek, jobb az életminőségük. Az utóbbi másfél évtizedben tényszerűvé vált, hogy a túlzott hiszékenység és a túlzott bizalmatlanság egyaránt jelentős társadalmi költséggel, gyakran fájdalmas áldozatokkal jár. Hazánkban a válság előtti években megingott, a válság elmélyülésével pedig mélypontra került az üzleti- és társadalmi bizalom. Joggal kérdezzük: elkerülhető lett volna a nagyfokú bizalomvesztés? Létezik olyan ítélőképességen alapuló okos bizalom, amellyel a háztartások és vállalatok döntéseik kockázatát okosabban kezelhették volna? Itt jelenik meg az állam felelőssége.

Honnan indultunk?

A 2000-es évek devizahitelállomány felépülésének időszakában egyszerre volt jellemző az állami beavatkozás hiánya és a pénzügyi tudatosság alacsony szintje. A 2008-as megkésett és hibás, megszorításokra építő válságkezelés a bizalomvesztést tovább mélyítette, így a kormányzat és állami intézmények iránti társadalmi bizalom rendkívül alacsony szintre süllyedt. Gyökeres fordulatot a 2010. évi állami szerepvállalás új alapokra helyezése hozott, mely a múlt történései, a korábbi gazdaságpolitika és monetáris politikai hitelesség dimenziójában is új korszakot nyitott. 2010 tavaszán a magyar gazdaságpolitikai modell alapkövét változást követelő, szilárd társadalmi felhatalmazás adta talajra tette le a magyar Kormány. A válságkezelés, konszolidáció, fenntarthatóság jegyében, erős gazdasági fundamentumok megteremtésének céljával induló építkezés a közgondolkodás változása és gazdasági szereplők bizalma nélkül nem lehetett volna eredményes, ahogy a piac és az állam harmonikus működése is kizárólag a bizalom talaján képződhet.

Hol tartunk?

A 2013-ban az új értékrendre építő, akkor 3 éve működő gazdaságpolitikai modell társadalmi támogatottsága a bizalom formájában is megmutatkozott. A közvélemény uniós és régiós átlaghoz képest is inkább bízott saját kormányában, miszerint a társadalmi bizalom - az Eurobarometer felmérés alapján - az EU 23 százalékos átlaga feletti 37 százalékra nőtt. Később, 2017-ben Magyarországon az EU átlagát tartósan meghaladva 48 százalékra emelkedett a kormányzat és állami intézmények iránti bizalom. Egy másik EU 28 tagállamra kiterjedő – Századvég Project 28 – kutatás szerint Magyarországon Luxemburg után a második legmagasabb bizalmi értéket mérték. A 46 százalékos uniós átlagot meghaladóan a megkérdezettek 70 százaléka bízik a hazai kormányban.

Mennyire bízik Ön az alábbi intézményben? – Országának kormánya

Forrás: Project 28 kutatás, Századvég, 2018. Tovább folytatva, az üzleti bizalmat illetően a magyar gazdaság hangulatindexét prezentáló ESI-adat történelmi magasságban, az EU legpozitívabb üzleti hangulatát tükrözte. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) felmérése 2010 óta az üzleti bizalom és konjunktúra legmagasabb értékét, míg a Negyedéves Bizonytalansági Mutató historikus mélypontját mutatja.

Mégis mi az új a mai bizalmi környezetben?

A 2010-es átfogó gazdaságpolitikai fordulat egyenként is gazdaságtörténeti jelentőséggel bíró fordulatai a korábbihoz képest stabilitáson és hitelességen alapuló, új típusú bizalmi környezetet teremtettek. A 2010-es kényszerű állami modellváltáshoz képest az eddigi eredmények beérésén alapuló állami megújulás vált lehetővé, mely a gazdasági szereplők három csoportjában, a háztartási-, a vállalati-, valamint az állami dimenzióban egyaránt az együttműködés új, minőségi és hosszú távú feltételrendszerét teremtette meg. A jó állam nem leküzdendő ellenfélként, hanem sokkal inkább támogatóként jelenik meg a piacon. A pozitív ösztönzőkkel terelő állami szemlélet a közbizalom erősödésének irányába mutat, mely helyességét az elért eredmények igazolják.   A korábbi, piaci önszabályozás illúziójára építő, bizalmat és erkölcsöt erodáló, erőn felüli kötelezettségvállalások gazdaságával szemben ma az ember sokkal inkább alanya, mint tárgya a gazdaságnak. Ez jelentős különbség. Az állami dimenziónál maradva a 2013-tól elindult monetáris politikai szemléletváltással és hiteles monetáris politikával a Magyar Nemzeti Bank számos, a jegybanki mandátumokból következően elsősorban az árstabilitást rugalmas inflációs célkövetéssel elérő és fenntartó, a pénzügyi stabilitást megvalósító, valamint a Kormány gazdaságpolitikáját a rendelkezésre álló eszközökkel támogató, valós gazdaságösztönző hatást kifejtő intézkedést tett és eszközt vezetett be.

A Magyar Modell fontos pillérét képező jegybanki szemléletváltás a háztartások és a vállalatok körében is bizalomerősítő hatással járt.

A fokozott és óvatos lépésekkel megvalósított kamatcsökkentés és tartósanalacsony kamatkörnyezet gazdasági növekedéstés az inflációs cél középtávú elérését támogatta. Az újszerű programok érdemben mérsékelték a hazai kis- és középvállalati kör hitelezésében tapasztalt visszaesést, így a Növekedési Hitelprogram, valamint az egészséges szerkezetű piaci hitelezést ösztönző Piaci Hitelprogram. A háztartások körében a lakossági devizahitelek forintosításával megszűntek a rendszerszintű árfolyamkockázatok, számottevően csökkentek a lakossági terhek,miközben tervezhetővé tették a családi költségvetést. A makroprudenciális politika keretén belül 2015-ben bevezetett adósságfék-szabályok a hitelezés egészséges szerkezetének hosszú távú fenntartása mellett a pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi szempontok figyelembevételével kockázatvállalási korlátokkal védik a hitelfelvevőket. Megjegyzendő, hogy e szabályok a 2008 előtti túlzott hitelnövekedést is sikeresen akadályozták volna meg. AJegybank a pénzügyi tudatosság fejlesztésével a piaci szereplők pénzügyi tájékozottságát és reális ítélőképességét erősíti, mely az okos bizalom kialakulásának fontos feltétele.

Merre haladunk?

A magyar gazdaság erős fundamentumai és a gazdasági szereplők széles körével sikeresnek bizonyult együttműködés az eddigi erőfeszítések eredményeképpen új status quo-tteremtett. Ma ez a magasabb fejlődési szintet képviselő állapot és annak megőrzését célzó megközelítés tekinthető kiindulási alapnak a gazdaságösztönzési, gazdaságfejlesztési stratégiák megalkotása és további fejlődési távlatok tekintetében. A gazdasági szereplők döntésükkel cselekvési alternatívák között választanak. Fontos, hogy az optimális választás ismérve így nem is lehet a kockázat elkerülése, hanem annak okos kezelése. Képessé kell válnunk okosan mérlegelni, a lehetőségek kimenetelét számba venni. A vállalkozás lételeme a kockázatvállalás, mely motivál, lendületet ad, jobb teljesítményre ösztönöz. Hiba volna – sőt kivitelezhetetlen is - a kockázat teljes elkerülésére törekedni. Ha egy vállalkozás túlságosan kockázatkerülő, a jó lehetőségekről szükségszerűen lemarad, így korlátozva saját növekedési és fejlődési útját. A bizalmatlanság a gazdasági szereplők mindhárom csoportjában – állam, vállalatok, háztartások – túlszabályozást, túlzott bürokráciát, lojalitás csökkenést, így fluktuációt, elvándorlást is eredményezhet. Ráadásul a bizalom további ösztönzést ad a mai technológiai és digitalizációs korszakban az oly meghatározó együttműködés, lojalitás, és az innováció dimenziójában is. Az állam szerepvállalásával ösztönözheti a gazdasági szereplők bizalomalapú együttműködését. A bizalom pozitívan hat a társadalom mindennapjaira, stabilizáló erővel bír, gazdaságösztönző, ami hatékonyság- és termelékenységnövelést eredményező beruházásokban is testet ölt. Az állam egyrészt nem mondhat le a szabályozói szerepéről, másrészt olyan közgondolkodás szükséges, melyben a mindennapok szintjén egyszerre van jelen a nyitottság és a kockázatok okos mérlegelésének képessége. Ebből a gondolatmenetből az következik, hogy továbbra sem szabad lebecsülni a társadalmi bizalom jelentőségét. A jövőben is minden eszközzel erősíteni kell. Parragh Bianka

SIKERSZTORIK
100% pszichológia: Ebben rejlik a Facebook, Snapchat és az Instagram sikerének titka
A Facebook több mint 2 milliárd, az Instagram 800 millió felhasználóval büszkélkedhet, a Snapchat-et pedig körülbelül 180 millióan használják naponta. Valójában miért kapnak ezek az alkalmazások ekkora figyelmet? Összegyűjtöttük az öt legfontosabb okot.
Siker2018. feb 15.
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Hogyan legyünk sikeresek a 20-as, 30-as, 40-es éveinkben - az Alibaba tulajdonosának jó tanácsai
„Az életben nem az számít, hogy mennyi mindent értél el, hanem az, hogy hogyan élted meg a kemény napjaidat és a hibáidat.” Mondta Jack Ma.
Siker2018. feb 20.
Michael Bloomberg: öt tipp, hogy sikeres vállalkozó legyen
Mindössze öt dologról van szó, ám ezek betartásával lett sikeres vállalkozó Michael Bloomberg, akit később New York polgármesterének választottak.
Siker2018. máj 10.
Kezdő vállalkozó? Akkor erre az öt dologra figyeljen!
Bármibe, és bármikor is vág bele az ember, vannak általános szabályok, amelyek betartása nagy segítséget jelent a kezdő vállalkozónak. Mutatjuk, mit tart a legfontosabbnak egy sikeres vállalkozó, a JÓKENYÉR pékség tulajdonosa, Ludwig Klára.
Siker2018. nov 8.
Soros után ő a második leggazdagabb magyar
Thomas Peterffy, vagyis Péterffy Tamás 15-18 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ 57. legtehetősebb embere.
Siker2019. jan 12.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.