Pusztulnak a méhek, hígul a méz

Hírek2018. szept 11.Növekedés.hu

A méz a hatodik a hamisítók által leginkább veszélyeztetett cikkek listáján.

Lép ellenőrzés Lengyelországban (MTI/EPA/Wojciech Pacewicz)
Minden hetedik üveg méz, amelyet a fogyasztók megnyitnak, hamis. Míg az édes ínyencség iránti igény világszerte növekszik, a méhek a környezetszennyezés miatt kevesebbet termelnek. Az árak emiatt emelkednek és egyre csábítóbb a hamisítás. A méz a hatodik helyen szerepel az Európai Bizottság azon listáján, amely a hamisítók által leginkább veszélyeztetett cikkeket tartalmazza, jelentette ki Kandolf Borovsak, a Szlovén Méhészek Egyesületének képviselője a dél-lengyelországi Krynica Gazdasági Fórumon.

A mézet általában cukor, égetett cukor, burgonya-és cukorszirup hozzáadásával hamisítják, „amelyek egytől egyig olcsóbb anyagok, mint maga a méz és a hétköznapi fogyasztó nem érzékeli az íz megváltozását” mondta Kandolf Borovsak. Egy másik hamisítási módszer a különböző típusú mézek összekeverése és félrevezető tájékoztatás szolgáltatása a termék eredetéről. „A több ezer méz-minta összegyűjtése után 14 százalékukról derült ki, hogy hamisítottak” mondta Kandolf Borovsak, hivatkozva az Európai Közös Kutatóközpont tanulmányára, amelyet az Európai Parlament egyik jelentése alapján készítettek.

A kutatók valamennyi EU-tagállamból, Norvégiából és Svájcból származó, összesen 2,264 méz-mintát kóstoltak meg az ellátási lánc minden egyes szakaszában és arra az eredményre jutottak, hogy a mézek körülbelül 20 százaléka volt vagy EU-ból származó termékek keveréke, vagy eredeti, tiszta állapotban lévő méz.

A kutatók szerint a hamisítás nem az egyetlen probléma. „Valós problémává vált, hogy a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek megmérgezik a mézet” figyelmeztetett Kandolf Borovsak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a méz-minták 75 százaléka tartalmazza a neo-nikotinoid típusú növényvédő-szerek legalább egyikének maradványát. A biztonsági határértékeket szerencsére egy esetben sem lépték túl” állítja Kandolf Borovsak. A méhek azonban fokozott mértékben vannak kitéve a földeken használt különböző vegyszerek hatásának. A növényvédő szerek be tudnak épülni a méh-viaszba. A neo-nikotinoid típusú növényvédő-szerek pedig hozzájárulnak a méhek kipusztulásához.” A virágok beporozása révén nem kevesebb, mint 30-50 százalékos mértékben a méheknek köszönhető a haszon-növények növekedése.

Peter Kozmus, a Szlovén Méhészek Szövetségének alelnöke szerint a méhek minden bizonnyal a legkevésbé értékelt élőlények a világon. „A legtöbb esetben alig hat hétig élnek, de mégis ezek a rovarok táplálják az emberiséget, hiszen az élelmiszer-növények mintegy harmadát világszerte ők porozzák be”. „A méhek eltűnése termés-kieséseket, éhezést és az emberiség olyan katasztrófáját vonná maga után, amelyet még soha sem láttunk”.

Az EU saját méz-termelése mintegy 161 ezer tonna, a kontinens azonban több mézet fogyaszt, mint amennyit előállít, állítja Peter Kozmus. „A hiányzó mennyiség felét Kínából importálja”. A legnagyobb vásárlók az Egyesült Királyság, Belgium és Spanyolország. Kína 2000 és 2014 között 88 százalékkal növelte a méz előállítását és a világ legnagyobb méz-termelőjévé vált: 2014-ben 473 ezer tonna mézet állított elő.

A bővülés hajtóereje az export volt. A méh-kaptárak száma ugyanebben az időszakban azonban csak 21 százalékkal emelkedett, mivel a növényvédő szerek, a környezet-szennyezés és a természetes élőhelyek visszaszorulása Kínában is kedvezőtlen hatással járt. Az olcsó kínai méz alkalomadtán arra ösztönözheti egyes európai országokat, hogy vásároljanak belőle, majd helyi termékként tovább exportálják.

Miért nem lehet zöld a növekedés?

Az elmúlt néhány évben számos riasztó cikk jelent meg a talaj kimerüléséről, az erdőirtásról, a hal és rovarállomány pusztulásáról és számos más katasztrófát eredményező folyamatról. Az ökológiai válságot a globális gazdasági növekedés és az azzal járó egyre nagyobb fogyasztás hajtja előre, visszafordíthatatlan károkat okozva a Föld bioszférájában. - olvasható a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány honlapján

Számos döntéshozónak a zöld növekedés (green growth) a problémára adott válasza.

Véleményük szerint csak többet kell fektetni a sokkal hatékonyabb technológiákba és megfelelő ösztönzőket kell bevezetni ahhoz, hogy úgy legyen fenntartható a gazdasági növekedés, hogy közben csökken annak természetre gyakorolt hatása. Az ENSZ meghatározása szerint ez technikailag azt jelenti, hogy a GDP-t teljesen szét kell választani a természetes erőforrások használatától. Mindez elegáns megoldásnak tűnik a katasztrófával fenyegető problémára, az új bizonyítékok azonban arra engednek következtetni, hogy a zöld növekedés nem az a csodaszer, melyben mindenki reménykedik. Mi több, még csak nem is lehetséges.

A zöld növekedés 2012-ben Rio de Janeiroban, a fenntartható fejlődés konferencián vált népszerű fogalommá, mely mára az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak egyik fő kérdésévé vált.

A zöld növekedés azonban úgy tűnik, hogy bizonyítékok helyett sokkal inkább vágyálmokon alapszik. A konferencia óta eltelt években több empirikus kutatás jutott arra a következtetésre, hogy még a legjobb körülmények között sem lehet globális szinten a GDP-t és az erőforrás-felhasználást egymástól szétválasztani.

Egy német kutatócsoport 2012-ben egy kifinomult számítógépes modell segítségével jósolta meg azt, hogy ha a gazdasági növekedés a jelenlegi – évi 2-3%-os növekedési – pályája szerint folytatódna, a természetes erőforrások fogyasztása a 2012-es 70 milliárd metrikus tonna/év értékről 2050-re évi 180 milliárd metrikus tonnára emelkedne. Összehasonlításképp, a fenntartható erőforrás-felhasználás értéke 50 milliárd metrikus tonna/ év, melynek határát körülbelül 2000-ben léptünk át. A kutatók arra is lefuttatták a kísérletet, hogy mi történne, ha minden állam a hatékony erőforrás-felhasználás legjobb gyakorlatát alkalmazná. Ez esetben 93 milliárd metrikus tonna/évre javultak az eredmények, ez azonban nagyon messze áll a mai fogyasztástól.

Két évvel ezelőtt egy olyan premissza került tesztelésre, melyben a világ államai a jelenleg létező legjobb gyakorlatokat is túlszárnyalják. A legjobb szcenárió keretében a kutatók olyan adót feltételeznek, mely 50 USD-ról 236 USD-ra emelnék a kőszén metrikus tonnánkénti árát, és olyan technológiai innovációt képzelnek el, mely kétszer ilyen hatékonnyá tenné az erőforrás-fogyasztást. Az eredmény majdnem ugyanaz lett, mint az előző esetben. Ha a globális gazdaság továbbra is évente 3%-kal nőne, még ezekkel a feltételekkel is 95 milliárd metrikus tonna/év lenne az erőforrás-felhasználás 2050-re.

Az ENSZ környezetvédelmi programja, mely fő támogatója a zöld növekedés elméletének, nem akart kimaradni a vitából. Olyan szcenáriót tesztelt, melyben a kőszén metrikus tonnánkénti ára – az adó terhét is magába foglalva – 573 USD, és mely a kormányok támogatásával rendkívül gyors technológiai fejlődést feltételez. Az eredmény 2050-re 132 milliárd metrikus tonna/év lett, rosszabb, mint az előző kutatások esetében.

A kutatók realizálni kezdték, hogy korlátai vannak annak, hogy mennyire lehet hatékonyan használni az erőforrásokat.

Amikor elérjük a hatékonyság határát, a gazdasági növekedést az erőforrás-felhasználás fogja előre hajtani. Ha eltekintünk attól, hogy a kutatásokat olyan feltételekkel folytatták le, melyektől a valóságban rendkívül messze állunk, még akkor is nyilvánvalóvá válik, hogy a gazdasági növekedés elválasztása az erőforrásoktól nem vitelezhető ki könnyen.

A környezeti problémák további romlásának megakadályozásához egy teljesen új paradigmára lenne szükség.

Például egy sokkal kiegyensúlyozottabb mérőeszközt, a GPI-t (Genuine Progress Indicator) lehetne alkalmazni, mely számot ad a szennyezésről vagy a természeti kincsek kizsákmányolásáról.

De nem hunyhatunk szemet a nyilvánvaló konklúzió felett. Ahhoz, hogy visszatérjünk a bolygónk kínálta határok közé, fel kell szabadítanunk magunkat a gazdasági növekedéstől való függőségünk alól. Ez ijesztőbbnek hangzik, mint amilyennek valójában lennie kellene. A növekedés visszafogása nem jelentené a gazdasági tevékenységek végét, ahogy nem feltétlenül hozna csökkenést az életszínvonalban sem.

SIKERSZTORIK
100% pszichológia: Ebben rejlik a Facebook, Snapchat és az Instagram sikerének titka
A Facebook több mint 2 milliárd, az Instagram 800 millió felhasználóval büszkélkedhet, a Snapchat-et pedig körülbelül 180 millióan használják naponta. Valójában miért kapnak ezek az alkalmazások ekkora figyelmet? Összegyűjtöttük az öt legfontosabb okot.
Siker2018. feb 15.
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Hogyan legyünk sikeresek a 20-as, 30-as, 40-es éveinkben - az Alibaba tulajdonosának jó tanácsai
„Az életben nem az számít, hogy mennyi mindent értél el, hanem az, hogy hogyan élted meg a kemény napjaidat és a hibáidat.” Mondta Jack Ma.
Siker2018. feb 20.
Michael Bloomberg: öt tipp, hogy sikeres vállalkozó legyen
Mindössze öt dologról van szó, ám ezek betartásával lett sikeres vállalkozó Michael Bloomberg, akit később New York polgármesterének választottak.
Siker2018. máj 10.
Kezdő vállalkozó? Akkor erre az öt dologra figyeljen!
Bármibe, és bármikor is vág bele az ember, vannak általános szabályok, amelyek betartása nagy segítséget jelent a kezdő vállalkozónak. Mutatjuk, mit tart a legfontosabbnak egy sikeres vállalkozó, a JÓKENYÉR pékség tulajdonosa, Ludwig Klára.
Siker2018. nov 8.
Soros után ő a második leggazdagabb magyar
Thomas Peterffy, vagyis Péterffy Tamás 15-18 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ 57. legtehetősebb embere.
Siker2019. jan 12.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.