Borul, amit eddig hittünk: az apa se ihat, ha jót akar a magzatnak

Tudósok több mint 50 éve figyelmeztetnek a terhesség alatti alkoholfogyasztás kockázataira. A legújabb kutatások kimutatták, hogy az anya heti egy ital fogyasztása hatással lehet a gyermek agyának fejlődésére, kognitív funkcióira és viselkedésére, valamint arcformájára, ugyanakkor ezzel összhangban a közegészségügyi kampányok is azt hangoztatják, hogy nem létezik biztonságos mennyiségű alkohol a terhes anyák esetében - írja a BBC.

A tudományos konszenzus elég egyértelműnek látszik, azaz, a születés előtti alkoholkitettség számos problémát okozhat.

A lehetséges ártalmak közé tartoznak az idegrendszeri fejlődési zavarok, valamint a magzati alkoholspektrum-zavarokhoz (FASD) leggyakrabban társuló bizonyos arcvonások, de viselkedési, kognitív és tanulási problémák is, például beszédtanulás késlekedése.Ám mivel az anyai alkoholfogyasztás kockázatai egyre jobban dokumentáltak, a FASD-hez hozzájáruló másik lehetséges tényezőt nagyrészt figyelmen kívül hagyták: azaz, az apa alkoholfogyasztását.

A termékenységgel és a reprodukcióval kapcsolatos kutatások „anyaközpontúak, nem igazán vizsgáltuk kellő gondossággal az apákat” – mondja Michael Golding, a Texas A&M Egyetem fejlődésfiziológusa, aki a magzat alkoholkitettségét és fejlődése közötti összefüggést kutatja.

A Golding és számos más kutató is azonban már régóta gyanítja, hogy ebben az apa is szerepet játszik. „Évek óta hallunk olyan nőkről, akik azt állították: „Soha nem ittam a terhesség alatt, és most van egy FASD-gyerekem – de a partnerem krónikus alkoholfogyasztó volt”. De az ilyen történeteket gyakran elutasították, mert nem hittek az anyáknak.

Azt, hogy az apa fogantatás előtti alkoholfogyasztása hatással lehet az utódokra, még nem állíthatjuk minden kétséget kizáróan. A közelmúltban végzett populációs tanulmányok azonban azt találták, hogy azok a csecsemők, akiknek édesapja ivott, nagyobb kockázatot viselnek a különféle egészségi állapotok tekintetében. Egy 2021-es kutatás több mint félmillió házaspár bevonásával Kínában például úgy találta, hogy a születési rendellenességek kockázata – beleértve a szájpadhasadékot, a veleszületett szívbetegséget és az emésztőrendszeri rendellenességeket – nagyobb, ha az apa a fogantatás előtt ivott, még akkor is, ha az anya nem ivott.

Egy másik kínai népesedési vizsgálat 5000 veleszületett szívhibával küzdő gyermeket hasonlított össze 5000 egészséges gyermekkel.

Bár az általános kockázat viszonylag alacsony maradt, ismét azt találták, hogy a csecsemőknél közel háromszor nagyobb valószínűséggel fordult elő veleszületett szívprobléma, ha apjuk ivott, ha több mint 50 ml alkoholt fogyasztottak naponta a terhességet megelőző három hónapban.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a születési rendellenességek általános kockázata továbbra is viszonylag alacsonynak minősült.

Eredményeink azt sugallják, hogy a jövőbeli apákat arra kell ösztönözni, hogy módosítsák alkoholfogyasztásukat a fogantatás előtt, hogy csökkentsék a magzati kockázatot

- írták a kutatók.

Ennek ellenére nehéz meghatározni, hogy valóban az apa alkoholfogyasztása okozta-e ezeket a megfigyelt problémákat. Például, nem tudni, hogy az apa dohányzott-e az iváson kívül, vagy milyen volt az étrendje, végzett-e testedzést stb.

Golding egér kísérletekkel térképezte fel az emberek FASD-vel kapcsolatos fizikai rendellenességeit, például a kisebb szemeket és a kisebb fejméretet figyelt meg.

Azután csoportokra osztotta az egereket, egyikben csak a terhes egyedek kaptak alkoholt fogantatás előtt, másikban csak az apák, és a harmadikban mindkét szülő. Amikor összehasonlították az utódok tulajdonságait, egyértelműen kirajzolódtak az eredmények.

Az elváltozások mind a koponya-arc mintázatában, mind az általános növekedésben rosszabbodott, amikor mindkét szülő ivott. Még meglepőbb, hogy az állkapocsban, a fogak, a szemek méretében és a szemtávolságban – az emberi FASD minden tünete – kifejezettebbek voltak, ha az apa ivott.Golding meghökkent. A kísérleteket újra elvégezték, és ugyanazokat az eredményeket kapták, mint minden alkalommal, amikor megismétlik a vizsgálatot.

2024 júliusában csapata további két tanulmányt publikált, amelyek az apai alkoholfogyasztás egerekre gyakorolt ​​​​hatását hangsúlyozták.

Az egyik úgy találta, hogy középkorukban azoknál az egereknél, amelyeknek mindkét szülei alkoholnak voltak kitéve, fokozott sejtöregedés jelei mutatkoztak az agyban és a májban,– a mitokondriális diszfunkció markerei, amelyek akkor fordulnak elő, amikor az energiatermelés a sejtjeinkben nem működik megfelelően.

Ez a legdrámaibban akkor jelentkezett, ha mindkét szülő ivott alkoholt. Az egerek megfigyelése segíthet értelmezni az embereken végzett megfigyelési tanulmányok eredményeit, ahol a FASD-vel diagnosztizált emberek gyakrabban kerültek kórházba, mint a FASD-vel nem rendelkezők, és a várható élettartamuk 42%-a az egészséges lakosságénak.Golding csapata azt is megállapította, hogy az egér arcformája attól függően változott, hogy mennyi alkoholt fogyasztott az apa.

A megfogalmazott üzenet az, hogy nem az a a kérdés, hogy a férfiak alkoholfogyasztásának van vagy nincs hatása az utódokra, hanem az, hogy a hatása milyen mértékű, tehát minél többet iszik egy férfi, annál rosszabb lesz az eredmény

- mondja.

A hatások azonban nem olyan erősek, mint amikor az anyák fogantatás után alkoholt fogyasztanak, ami indokoltnak tűnik, „hiszen ezek az magzatok közvetlenül nem voltak kitéve az alkoholnak".

Az egerek agya nemcsak másként szerveződött, hanem viselkedésük és motoros készségeik is különböztek. Az alkoholnak kitett apák utódai gyakrabban estek el, botlottak meg, mozgásuk tétovább volt.

Golding arra is bizonyítékot talált egér megfigyeléseiben, hogy az apai alkoholfogyasztás más, a magzati növekedést befolyásoló változásokhoz vezethet a spermiumokban. A krónikus alkoholfogyasztás megváltoztatja az RNS-nek nevezett öröklött genetikai mintázatot a spermában.

Az emberben és az egereknél is bizonyítékok állnak rendelkezésre a dohányzás öröklött genetikai állományra gyakorolt hatásáról. A dohányzó apák utódainál nagyobb valószínűséggel fordulnak elő születési rendellenességek, leukémia, testzsírtöbblet, például valószínűleg epigenetikai folyamatok miatt.

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy az anya alkoholfogyasztása nagyobb szerepet játszik a magzati fejlődésben, mint a férfiak alkoholfogyasztása.

"A nő vérében lévő alkohol közvetlenül a placentán keresztül jut el a magzatba, így ez nagyon közvetlen hatással van a fejlődésre" - mondja Elizabeth Elliott, gyermekorvos, az ausztrál Sydney-i Egyetem gyermek- és serdülőegészségügyi professzora aki hosszú ideje a FASD kutatója, és a FASD közelmúltbeli tanulmányok vezető társszerzője. „Hatással van az agyra és az agy azon részére, amely meghatározza az arc fejlődését, és hatással van a szervrendszerek fejlődésére, a tüdőre, a szívre, a fülekre és a szemekre, és így tovább.

Elliott úgy véli, itt az ideje, hogy a közegészségügyi kampányok közvetlenül foglalkozzanak az apa fogantatás előtti alkoholfogyasztásával. Nemcsak azért, mert kárt okozhat – mondja, hanem azért is, mert ismeretes, hogy a nő terhesség alatti alkoholfogyasztásának egyik kulcsfontosságú tényezője az, ha férfi partnere [ha van] iszik-e terhesség alatt” – mondja.

Felmerül a kérdés, hogy az eddigi kutatások alapján mennyi alkoholt "biztonságos" egy apának – nem anyának – inni, ha tudja, hogy párja teherbe eshet?

Nem rendelkezünk ilyen adatokkal. De Golding a maga részéről úgy véli, hogy „nagyon-nagyon ritka esetben” valószínűleg elfogadható – különösen, ha az apa ezen kívül megfelelően táplálkozik és végez testmozgást, amelyekről tudjuk, hogy javíthatják az utód egészségi állapotát. Ennek ellenére hozzáteszi: "Ha a fiaimról lenne szó, azt mondanám nekik, hogy egyáltalán ne igyanak alkoholt, ha párjuk teherbe eshet."

"A férfiak egészsége is fontos a magzat fejlődéséhez. Mindkét fél felelőssége, hogy gondoskodjanak a baba egészségéről." - összegzi Golding.