Gazdaságunk stabilitásában kiemelkedő szerepe van az iparnak, amely a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 21-22 százalékát adja. Ha ezen belül sikeres a kreatívipar is, akkor erősödik a versenyképesség, amely az EU-elnökségünk egyik fő célkitűzése. Tennivaló akad itthon is és Európa szerte is bőven, a mozgástér és a potenciál viszont óriási ebben az iparágban. A globális kreatív gazdaság 2030-ra 2018-hoz képest 45 százalékkal növekedhet.
Ma a gazdaságilag erős országok versenyelőnyének legfontosabb eleme a kreativitás. Ez az a hozzáadott érték, amely meghatározza egy termék vonzerejét és a vásárlások fő mozgatórugója. Például az iPhone-okostelefont az Egyesült Államokon kívül gyártják, de elemzések szerint az értékének közel kétharmadát a design, a márkaépítés, az iOS-platform vagy az iStore kialakítása teszi ki, míg a gyártás az érték 3–10 százaléka között mozog.
Számos országban a kreatív gazdaságba tartozó szakágak húzóágazatává váltak, válhatnak. Ezért a gazdaságilag erős országok versenyelőnyének legfontosabb eleme a kreativitás.
A globálisan növekvő kreatíviparági-bevétel a világ GDP-jének 3 százalékát teszi ki, valamint a világ aktív népességének 1 százalékát foglalkoztatja – Európa a második legnagyobb kontribútor Ázsia után.
Ez az a hozzáadott érték, amely meghatározza egy termék vonzerejét, így a fogyasztás, a vásárlás egyik fő mozgatórugója – hangsúlyozza a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. a kreatívipar helyzetét feltáró tanulmányában.
Nemzetközi szinten óriási a potenciál: a globális kreatív gazdaság 2030-ra 2018-hoz képest 45 százalékkal növekedhet.
Az egy főre jutó jövedelmek emelkedésével az emberek további kreatív iparhoz köthető igényeiket elégítik majd ki.
A kulturális és kreatív iparágakban működő vállalkozások mutatói a teljes vállalkozói szektor arányában
Forrás:Infoszolg/Eurostat
A kreatív ipari foglalkoztatottság növekedése nagy részben magyarázható a technológia és automatizálás fejlődésével, mivel inkább az interperszonális képességek iránti kereslet nő és a rutinintenzív feladatkörök kerültek kiváltásra. Ilyen például a sokakat megosztó bolti kasszás személyzet elhagyása.
Nem véletlen rendezte meg a Nemzetgazdasági Minisztérium az első Kreatívipari Fórumot, amelynek célja a kreatívipar stratégiai fejlesztési irányainak megvitatása volt.
Az eseményen több mint tíz hazai tulajdonú kreatívipari vállalkozás képviseltette magát.
Természetesen cél a versenyképesség növelése, amelynek alapja, hogy elértük a 75 százalék körüli foglalkozási rátát, a stabilan 20 százalék feletti beruházási rátát, valamint a 65-70 százalék körüli termékexportot a GDP arányában.
A célok érdekében versenyképességi javaslatokra, egy új magyar versenyképességi stratégiára volt szükség, mely a vállalatok javaslataira épül.
Maga a kormányzati stratégia közel 1300 vállalat problémáit és azokra adott válaszait veszi alapul 6 kiemelt ágazatban: járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, infokommunikációs szektor, valamint a vegyipar, fémipar és műanyagipar és a kreatívipar együttesen.
A kreatívipar bruttó hozzáadott értéke 2010 és 2022 között megduplázódott hazánkban.
Az elmúlt években Európa versenyképessége leszakadt az Egyesült Államoktól és Ázsiától - jelentette ki korábban Varga Mihály pénzügyminiszter az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után Luxemburgban.
Az ülésen szó esett az európai iparpolitikáról is, amely alapvető jelentőségű a kontinens versenyképessége szempontjából.
A jelenlegi uniós vezetés a blokkosodás irányába halad, most például büntetővámokkal sújtaná a keleti elektromos autógyártókat.
Így az egyik legfontosabb célkitűzés Magyarország uniós soros elnöksége alatt a versenyképesség hazai és globális erősítése.
Ami a KKI foglalkoztatást illeti, Európa szerte a szektor több mint 7,6 millió embert foglalkoztat és 2013 óta mintegy 700 000 (körülbelül plusz 10 százalék) új munkahelyet teremtett, beleértve a szerzőket, előadóművészeket és más kreatív dolgozókat.
Az Európai Unió tehát már régóta elismeri, hogy a KKI-k a társadalom és a gazdaság fontos pillérei. Ezen iparágakat alapvető fontosságúnak tekintik Európa globális piaci versenyképességének fenntartásához. Ezek a dinamikus iparágak pozitív tovagyűrűző hatást gyakorolnak a gazdaság más ágazataira, például a technológiai innovációra, a vendéglátásra és a kulturális turizmusra
Tehát fontos, hogy a magyar EU-elnökség alatt az európai közösség felzárkózzon a versenytársakéhoz.
Oka, hogy Magyarország az unión belül is lemaradásban van a kreatív gazdaság teljesítményének tekintetében. A kreatívipari ágazatok termékeinek, szolgáltatásainak hozzáadott értéke jelentősen elmarad az EU-átlagtól, míg a hazai külkereskedelmi mérleg jelentős deficitet mutat a kreatív áruk terén.
A kreatíviparban alacsony a kkv-k száma, teljes mértékben hiányoznak a tőzsdei kreatív cégek, a védjegyek száma rendkívül alacsony, és szinte nem létező a design bejegyzések száma.
Ezzel jelentős növekedési potenciált veszít Magyarország, hiszen ez a fejlett gazdaságok jövőjének egyik kulcs növekedési területe.
A kreatív hozzáadott érték növelése termék tervezéssel, márka fejlesztéssel, nemzetközi értékláncokba való becsatlakozással, kiskereskedelmi és online fejlesztésekkel érhető el a Századvég szakértői szerint, aki úgy vélik, hogy ezt a hazai vállalkozások mintha nem ismernék fel, és nem kellő mértékben ambicionálják fejlesztéseikben.
Az időveszteségnek nagy ára van, hiszen már a saját hazai piachoz való hozzáférés is megnehezedett, és annak inkubációs képessége ezzel együtt jelentősen lecsökkent.
Hogy a kreatívipari szereplők menyire épülnek egymásra, jól mutatja például a designipari ökoszisztéma, amellyel az Országgyűlés Hivatalának legújabb tanulmánya foglalkozik.
A szűken értelmezett designipar főleg a gyártókból áll, ám nem szabad megfeledkezni a beszállítói körről, amely egy része maga is designipari szereplő lehet (pl. tervező, fejlesztő, alapanyag gyártó cégek). Az ellátási lánc másik végpontján pedig szinte mindig kereskedők állnak, akik biztosítják, hogy a designipari termék eljuthasson a fogyasztókhoz. Az ábrán látható, hogy a gyártók szemszögéből nézve is rengeteg érintett van, amelyek igényeit és lehetőségeit jól kell ismerni.
Ezek közül a legtöbbre, például az egyik kulcs erőforrásra, a szakképzett munkaerőre, a gyártóknak nincs közvetlen hatásuk.
Szintén a designipar péládájál maradva érdekes adatokra bukkanunk: a designipar a teljes kibocsátás 1,1 százalékát teszi ki, amely már figyelemre méltó gazdasági hozzájárulást jelent.
Ugyanakkor az export szempontjából még jelentősebb az iparág, mivel az összes export 2,1 százaléka a designipar termékeinek értékesítéséből származik. Ennek megfelelően a designipar exportintenzitása magasabb, mint a magyarországi ágazatok átlaga.
A hazai hozzáadott érték tekintetében csupán 0,9 százalék származik a designiparból.
A Századvég számításai szerint az egységnyi termelésre jutó hozzáadott érték nemzetgazdasági átlaga 43 százalék, míg a design ágazatokban csupán 34 százalék, tehát a designiparban a hozzáadott érték tartalom elmarad a többi ágazat átlagához viszonyítva. A hozzáadott érték tartalom egy ágazat szempontjából a versenyképesség egyik meghatározó tényezője.
A termelékenységben óriási lemaradással bíró design terület a textília-, ruházatitermék- és bőrtermékgyártás, amelynek az egy főre jutó hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlag mindössze 33 százalékát éri el.
Ennek adatait leszámítva a designipar termelékenysége összességében eléri a nemzetgazdasági átlagot.
Az alacsonyabb hozzáadott érték tartalmú ágazat megerősítésére, felzárkóztatására szolgáló jellemző eszköz a magasabb szintű innováció, új technológiák és eljárások implementálása. A termelékenység tehát közel 30 százalékkal alacsonyabb a designiparban a nemzetgazdasághoz képest.
A nemzetgazdasági ágak szintjén vizsgálva, a kreatívipar e növekedési üteme a második legnagyobb a sorban!
Hasonló a kreatívipar részesedése a teljes gazdaságban megtermelt nettó árbevételből is. Az iparágban megvan a lehetőség az átfogó gazdasági növekedés előmozdítására, mivel számos egyéb iparággal összefüggésben termék és szolgáltatásfejlesztést folytat.
A Versenyképeségi Stratégiánk azért is tulajdonít kiemelt jelentőséget a kreatíviparnak, mert az alkalmas a digitális világ kihívásaira választ adni, részt tud venni az ipar 4.0 hatékonyságnövelésében, gazdaságösztönző, támogatja a tudásalapú társadalom kiépítését és horizontálisan is kapcsolódik a legtöbb hagyományos iparághoz.
Az értékláncok összefűződése a K+F+I, a tervezés, a logisztika, a marketing, termelés és szolgáltatás területeken a kreatívipar részvételével egyre magasabb hozzáadott érték teremtéssel jár együtt.
A kreatívipar szerepe és felelőssége a magyar versenyképesség növelésében tehát hatalmas.A technológia és az automatizálás folyamatos fejlődésével növekszik az ágazati foglalkoztatottság, ugyanis a rutinra épülő feladatköröket egyre inkább felváltják az interperszonális képességeket, tudást és kreativást alapul vevő feladatok.
A technikai, technológiai innovációk közül az online térben zajlók a legmeghatározóbbak, mely értékek szintén a kreatíviparban jönnek létre.
Az ágazatban előállított termékek és szolgáltatások globális szinten szerteágazóak és a többi kiemelt gazdasági ágazat fejlődésére is egyre jelentősebb hatással bírnak.
A kreatíviparban előállított hozzáadott érték növekedési üteme az egyik legmagasabb az összes gazdasági ágazatot tekintve. Érdekes a kreatívipar víziója 2030-ra.
Az első szempont, hogy Magyarország a közép-európai régió vezető kreatív ipari központja legyen. Vannak olyan magyar brandek, amelyet világszerte ismernek.
A kreatívipar alágai tehát óriási potenciállal mind-mind fejlesztésre várnak, kár lenne nem kihasználni akár Magyarországon, akár Európaszerte.
