Budapesten jöhet az újraszámlálás, de tényleg hozhat változást a választási eredményben? Hasonló helyzetben volt már fordulat?

Szavazások idején sokszor előkerül a népszerű közhely, miszerint „minden szavazat számít”. Ám ritkán van benne akkora igazság, mint tegnap, amikor a budapesti főpolgármester-választást mindössze 324 szavazat döntötte el. Az újraválasztásáért küzdő Karácsony Gergely ugyanis 371 467, míg az első-számú kihívója Vitézy Dávid 371 143 voksot zsebelt be.

A szoros eredmény ráadásul úgy jött létre, hogy több mint 24 ezer érvénytelen szavazat volt. Nem csoda, hogy Vitézy már a végleges eredmény bejelentése előtt jelezte, hogy újraszámlálásra lesz szükség. Bár ez nem lesz olyan egyszerű, mint elsőre hangzik.

Hisz Vitézynek bizonyítékokat kell mutatnia, hogy az adott körzetekben milyen jogszabálysértést követtek el, ha kérvényezni akarja az újraszámlálást.

Kétségtelen tény, hogy volt már rá példa, hogy a voksok újbóli átnézése miatt csere történt a városvezetésben. Öt éve Fehérvárcsurgón a szavazatok újraszámlálása után derült ki, hogy a vesztesnek hitt független Temesvári Krisztián lesz a polgármester, aki korábban egyébként jelezte: az érvénytelen szavazólapokra nem vezették rá az érvénytelenség okát.

Viszont az ilyesmi kifejezetten ritkaságszáma megy. Az újraszámlálások túlnyomó része csak megerősíti a korábbi eredményt. A legutóbbi önkormányzati választásokon például Győrben és több budapesti választókerületben is hiába támadták meg a vesztesek az eredményt.

A 2021-es előválasztáson az egyik fővárosi választókerületben, Budafokon a Momentumos Tóth Endre mindössze 73 szavazattal nyert a DK-s Molnár Gyulával szemben.

Itt is újraszámlálásra került sor, a különbség azonban hiába apadt tovább, az eredmény ezúttal sem változott.

A mostani fővárosi eredményt esetleg az bolygathatja meg, ha kiderül, hogy nagy számban lettek érvényes szavazatok érvénytelennek minősítve és tendenciózusan követtek el hibákat. Vitézy a jelek szerint pedig erre számít. A Facebook-on azt írta:

Karácsony Gergely 100%-os feldolgozottságnál 324 szavazattal vezet, tehát 76-szor annyi az érvénytelennek nyilvánított szavazat, mint a kettőnk közötti különbség. A már birtokunkban lévő információk alapján egyes kerületekben rendszerszintű problémák merültek fel a szavazatok érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban, és pont ezekben a kerületben kiugró is volt az ilyen szavazatok aránya.

Bíróság állította le az újraszámlálást

A nemzetközi trendek is hasonlóak, mint itthon. Amikor például megnézték az Egyesült Államokban, hogy mire jutottak az állami színtű újraszámlálások a 2000 és 2023 között tartott szavazásokon, az derült ki, hogy csak az esetek 0,06 százalékában változott meg a végeredmény. Legutóbb 2008-ban, amikor utólag derült fény rá, hogy a republikánus helyett a demokrata szenátor-jelölt lett a győztes Minnesotában.

Általában az USA-ban, ha újra átnézik a voksokat a győzelmi arányok, a felülvizsgálatok után 0,03 százalékkal szoktak megváltozni.

Nemzetközi szinten a legnagyobb visszhangot egyébként egy 2000-es újraszámlálás keltette. Abban az évben George Bush az amerikai elnökválasztáson épp egy hajszállal nyert csak. A végeredmény azon múlt, hogy ki tudja behúzni Floridát. Végül a déli államban a republikánus Bush mindössze bő ötszáz vokssal kapott többet, mint a demokrata kihívója Al Gore. A különbség mindössze az államban leadott szavazatok 0,009 százaléka volt. Pusztán a szoros állás miatt be is indult az újraszámlálási procedúra, amelynek végül a Legfelsőbb Bíróság vetett véget.

A testület 5-4 arányban úgy döntött, hogy el kell fogadni az eredeti eredményt.

Az amerikai legfelsőbb bíróság társbírója, Antonin Scalia úgy vélte: az újraszámlálás „szükségtelen és indokolatlan" kétségeket ébresztene Bush legitimitása kapcsán.