Csak egy európai országban keresnek többet a nők, mint a férfiak

A Magyar Közgazdasági Társaság eseményén Török Emőke, a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi docense méltatta Claudia Goldin harvardi professzor munkásságát.

A professzor asszony ars poetikája:

”A közgazdász számára a változás fontos, érdekes, ezért a férfiak unalmasak, a nők érdekesek.”

Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténész átveszi a közgazdasági Nobel-emlékdíjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Claudia Goldin az idei közgazdasági Nobel-díj nyertese 1969 óta a harmadik nő a 190 díjazottból. Pályája fontos állomása, amikor 1972-ben megvédte doktori disszertációját és ettől kezdve szinte csak a nők munkaerő helyzetével foglalkozott.

Az 1990-ben megjelent könyve szerint a nők munkapiaci helyzete egy U alakú görbét mutat. A XIX. század előtt sokkal jobban kivették a részüket a pénzkereső tevékenységekből,

ami azután az iparosodással csökkent, majd a XX. században ismét növekedett.

Néhány kiemelendő a kutatási eredményeiből:

• miért maradt fenn a nők hátrányos helyzete az utolsó 500 év nagy változásai ellenére
• a legjobb mutató a bérhátrány, ami a társadalmi elismertségnek a mutatója
• a XX. századig a nők iskolázottsága alacsonyabb volt, de mára jóval felülmúlja a férfiakét a fejlett országokban
• az USA-ban és a fejlett országokban általában, az első gyermek születésével indul meg a szétválás a bérekben
• nagy változást hozott a fogamzásgátló tabletták megjelenése, a családtervezés jobban lehetővé vált
• a cégek ma is aránytalanul jutalmazzák a túlmunkát, a folyamatos rendelkezésre állást
• bebizonyította, hogy ha a felvételnél az illető neme nem ismert, sokkal több nőt vesznek fel, mint ha ismert

Lakatos Judit a Központi Statisztikai Hivatal nyugalmazott szakmai főtanácsadója a számok tükrében érzékeltette a magyar munkaerőpiacon a nők és a férfiak helyzetét.

A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása %-ban:

Míg a munkanélküliségi ráta közel azonos volt, a férfiak foglalkoztatása lényeges magasabb szintű. Igaz közben növekedett a nyugdíj korhatár és belépett a „Nők 40” rendelkezés, miszerint a nők 40 év után elmehettek nyugdíjba.

Nagyon egyértelmű a kép a foglalkoztatási ráta és a gyermekek száma között a nők foglalkoztatásánál, a 24-49 éves korosztálynál:

A különböző foglalkozások között a nők aránya:

• szellemi foglalkozás
  • szociális tevékenység 37,7%
  • ápoló, szülész, dietetikus 52,8%
  • asszisztens 61,8%
  • adminisztrátor 74%

átlagosan  57,9%

• fizikai foglalkozások
  • pénztáros, kozmetikus 62,5%
  • szabó, varró 7,5%
  • gyári munkás 30,8%
  • takarító, segéd munkás 51,8%

átlagosan  37,2%

Már a Római Szerződésben rögzítették, hogy a nők és a férfiak egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak - vezette be előadását Nagy Kata, Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének volt tanácsosa, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja.

Az EU teljes képét mutatta be a foglalkoztatási szintet illetően.

Eszerint minden országban alacsonyabb a nők foglalkoztatási rátája, északon kisebb a különbség, délen nagyobb. Az EU átlag 80%.

Uniós szinten vizsgálva a nemek közötti bérszakadék okai:

• a családi kötelezettség hatása
• a részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb aránya
• az alacsonyabban fizetett ágazatok elnőiesedése
• kevesebb a női vezető
• jellemző a hátrányos megkülönböztetés

Magyarországon a bruttó átlagkereset 2022-ben 15,3% különbséget mutat a férfiak javára, nevezetesen 459 117 Ft/hó a nőké, és 542 240 Ft/hó a férfiaké

-kezdte előadását Nagy Réka Klára statisztikus, a KSH Munkaügy-statisztikai Osztályának főtanácsosa.

Magyarországon ekkora a bérkülönbség

A kereseti rés Magyarországon 1995 és 2022 között a következőképpen alakult: míg 1995 – 2001 között ez körülbelül 20 százalék volt, 2004-re lecsökkent 12 %-ra, ez volt a minimum,  2005 – 2022 között pedig 15 % körül stabilizálódott.

Hogy mi ennek az oka, azt a szakemberek az eltérő foglalkoztatási szerkezetben és a diszkriminációban látják.

Néhány jellemző teljes munkaidős foglalkoztatási főcsoport átlagkeresete és kereseti rése Magyarországon:       

A kereseti rés korcsoportok szerint 2022-ben a 25 év alattiaknál 8 %, a 40 – 45 év közöttieknél 22,4% ( a legnagyobb), a 60 – 64 év közöttieknél 3,9 % volt.

A humán egészségügyben tevékenységek szerinti kereseti rés 2022- ben a vezetőknél mintegy 30%, az orvosoknál 15 %, az ápolóknál 5 %.

A Magyar Közgazdasági Társaság a nők munkaerő-piaci helyzetéről szóló rendezvényén Kopcsik István, történelemtanár, a Történelemtanárok Egyletének bizottmányi tagja bemutatta a nők helyzetét és szerepét az emberi társadalmak életében.

Az emberiség történelmén keresztül levezette, hogy míg kezdetben a gyűjtögető-vadászó életmód volt a meghatározó, a nők szerepe fontosabb volt, matriarchális volt a társadalmi berendezkedés. A ma még élő természeti népek is így élnek.

Amint átálltak a termelő életmódra, így a mezőgazdaságban és állattenyésztésben megnőtt fizikai erő és a ráfordított munkaidő szerepe, a férfiak vették át az irányítást. Ez azóta is így van.

Ezzel a termelési móddal több embert lehetett eltartani, megindult egy népesség-növekedés, így a nők a gyerek szülés és nevelés által távolabb kerültek a létfenntartási folyamattól.

Nagyon szélsőséges lett a nők helyzete a történelem folyamán, a nagy királynők, a híres egyéniségek – Jeanna d’Arc, Olympe de GongosGouges, Emmelinen Goulden Pankhorst – mellett, óriási elnyomás is volt bizonyos időben és területen.

A XX. század is kitermelt néhány nagy női politikust, mint Indira Ghandi, Golda Meir, Margaret Thatcher.

Itt tekinthető meg a teljes kerekasztal-beszélgetés: