Csikorogva, de összejött az új olasz kormánykoalíció, még mindig rengeteg a töréspont

Nehezen, de sikerült összehozni néhány nap alatt az új olasz kormánykoalíciót, melyet újra Giuseppe Conte eddigi kormányfő fog vezetni. Legalábbis erről állapodott meg az eddig is kormányzó, a tavalyi parlamenti választásokon legtöbb szavazatot begyűjtő Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt vezetősége szerda este. Giuseppe Conte csütörtök reggel Sergio Mattarella köztársasági elnöktől megkapta a felhatalmazást az új kormány megalakításra.

A koalíciót a piacok végig szinte biztosra vették, az olasz állampapírok hozama nem szállt el, sőt, a napokban még közelebb került a német állampapírok hozamához, és az olasz tőzsdék is tartották magukat.

Pedig néhány nappal ezelőtt még nagyon távol álltak egymástól a koalícióra lépő pártok: sem a kormányfő személyéről, sem a programról, sem a miniszterek személyéről nem volt egyezség. A tárgyalások jelenleg is folynak.

Sergio Mattarella köztársasági elnök által a pártoknak egyezkedésre adott idő rövidsége és a jövő évi költségvetés elfogadásának kényszere miatt azonban rá voltak szorítva, hogy kölcsönösen engedményeket tenni.

Az olasz kormányválságot az robbantotta ki, hogy az Európai Parlamenti választásokon elért kimagaslóan jó eredménye után Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga elnöke 14 hónap után felmondta a kormánykoalíciót, abban reménykedve, hogy előrehozott választásokon nagyobb támogatást érhet el, és ő alakíthat új kabinetet.

Augusztus 20-án Giuseppe Conte be is adta a lemondását, parlamenti beszédében felelőtlenséggel vádolva Salvinit, akin azt is számonkérte, hogy "a koalíciós szerződést nem egy évre kötötték".

Mivel Olaszországnak nincs elfogadott költségvetése, ezért előrehozott választások esetén túl sok idő lenne a parlament feloszlatása, és az új választások után egy új koalíciós szerződés kitárgyalása.

A tavaly tavasszal alakult Öt Csillag-Liga koalíciós megállapodást is közel 3 hónap alatt hozták tető alá.

Giuseppe Conte régi-új kormányfő

A most gyorsan összerakott új pártszövetség azonban ezer sebből vérzik, így a helyzet továbbra is bizonytalan.

A koalíciós partnerek között nagy a bizalmatlanság, és a két párton belül is sokan nem értenek együtt a megállapodással,

maga a PD elnöke, Nicola Zingaretti is nagyon nehezen adta áldását Conte személyére. Úgy fogalmazott, hogy nem szeretne folytonosságot mutatni az előző kabinettel, de újra megszavazza a bizalmat az egyébként népszerű, párton kívüli Conte-nek.

A koalíciós feszültségek többek között az M5S által vállalt alapjövedelem, a jövőben bevezetésre ajánlott internetes szavazás, és a parlament létszámának csökkentése alakultak ki, és az új tárcák elosztása sem történt meg.

Luigi Di Maio, az Öt Csillag vezetője kormányfő-helyettesi megbízatásáról sincs egyezség, sőt, még az is lehet, hogy sem ő, sem Zingaterri nem vesz részt miniszterként a kormányban. Mindenesetre a tárgyalások szerda este is folytatódtak.

Olaszország előtt jelenleg egy kiigazító program áll, melynek összege - egy korábban az Európai Bizottságnak tett vállalás szerint - 23-25 milliárd euró, melyet az eddig napvilágra került tervek szerint áfakulcs-emelésből fedeznének. 

A Paolo Gentiloni vezette balközép kabinet által tett ígéret szerint nem csak a 3 százalékos hiány alatt marad az olasz államháztartás hiánya, hanem 2018-tól minden évben tovább mérséklik a deficitet, hogy lefaraghassanak a hatalmas államadósságból, ami a GDP 134 százalékát súrolja.

A 2300 milliárd eurós államadósság joggal aggasztja az euróövezeti vezetőket: az olasz állampapírokból Franciaország és Németország is jócskán bevásárolt, és egyéb olasz kötvényekbe is bőven fektettek a francia, német és holland bankok.

Az olasz bankok helyzete is rosszabb az euróövezeti átlagnál, a nemfizető hitelek aránya még mindig nagyon magas, 8,4 százalék, noha az utóbbi 3 évben sokat csökkent.

A megoldás kulcsa Giovanni Tria független gazdasági miniszter lehet, aki a Corriere della Sera milánói lapnak adott interjújában a jövő évre még a 2,1 százalékos hiányt is tarthatónak vélte, sőt, az áfa-emeléssel kapcsolatban is optimista hangot ütött meg, vagyis lehet, hogy máshonnan, költségcsökkentéssel is elő tudnák teremteni a különbözetet.

A kormányválság egyik legnagyobb nyertese Giuseppe Conte, aki 14 hónap alatt egy teljesen ismeretlen jogi egyetemi tanárból Olaszország erős embere lett, mindenféle politikai tapasztalat és párttámogatás nélkül.

Népszerűsége a legmagasabbnak számít Sergio Mattarella köztársasági elnök mellett. Matteo Salvini elfogadottsága a kormánykoalíció felrúgása után sokat csökkent, de az idő lehet, hogy neki dolgozik. Ha ugyanis nem tud együttműködni hosszabb távon az új kormány, elkerülhetetlen az előrehozott választások kiírása, amit minden bizonnyal a Liga nyerne. Jelenleg 34 százalékon áll a párt népszerűsége, így a Silvio Berlusconi vezette Forza Italiával együtt már kormányzóképes szövetséget adhatnának később.

Berlusconi úgy fogalmazott a kormányalakítás hírére, hogy "nagyon veszélyes helyzet alakult ki", Salvini szerint pedig "csak a bársonyszékekért folyó verseny érdekli a pártokat".

A legfrissebb felmérések szerint az olaszok többsége inkább a kormányalakítás mellett van, egyharmaduk szeretne előrehozott választásokat.