Mi jöhet a brit parlament felfüggesztése után?

Kurtítás

Miután az előző brit miniszterelnök, Theresa May kudarcot vallott országának az Európai Unióból való kiléptetésével, lemondott, ezzel utat engedve az esetlegesen szélsőségesebb lépésekre is hajlamos utód megjelenésének. Így is lett: a kormánypárt nem egy kiegyezésre hajtó jelöltet választott miniszterelnöknek, hanem egy olyat Boris Johnson személyében, aki akár a nép, akár a parlamenti többség ellenében is hajlik rá, hogy megegyezés nélkül is kiléptesse országát az Unióból.

Eddig erről csak beszélt, de miután ennek megelőzésére a parlamentben már szervezkedés kezdődött, gyorsan úgy döntött, hogy megkurtítja a parlament lehetőségeit, és annak őszi szünetét meghosszabbítja annyira, hogy ne tudjon érdemi döntéseket hozni a megállapodás nélküli kilépés megakadályozására.

Tárgyalási pozíció

Johnson terve persze vélhetően nem az, hogy mindenáron megegyezés nélkül léptesse ki az országot, hanem, hogy valamilyen módon mégis egyezségre jusson az Unió 27 tagállamával, akár úgy, hogy az utolsó pillanatig folyik az alkudozás, de legalábbis az ügyben döntő október 17-18-i EU csúcsig. A parlament azon része, és ez jelenleg a többség, akik semmiképpen nem akarják megkockáztatni a megegyezés nélküli kihullást, nem várná ezt meg, biztosra mennének, és megakadályoznák ezt a forgatókönyvet, akár a kormány megbuktatásával is.

Johnson vélhetően arra gondol, hogy a parlament ezzel gyengítené az ő tárgyalási pozícióját, távozni pedig végképp nem akar két havi miniszterelnökség után, így úgy döntött, hogy él azzal a létező joggal, amit csak rendkívül indokolt esetben szoktak alkalmazni: kinyújtja a parlament szünetét néhány héttel, így a parlament lehetőségei rendkívüli mértékben beszűkülnek.

A menetrend

A terv szerint, melyet a királynő jóváhagyott (politikai kérdésekben már évtizedek óta nem foglalt állást, miniszterelnöki kéréssel szembe nem helyezkedett, így nem is volt várható más kimenetel), a parlament, amely jövő kedden, azaz szeptember 3-án összeül, 9-e és 12-e között valamelyik nap felfüggeszthető, és csak október 14-én ül össze, ezzel a kilépés időpontjáig hátralévő 9 hétből összesen legalább 5 hét elveszik.

Kormányváltási terv

Kérdés, hogy mit tehet a parlament ezek után? Már eddig is felmerült többféle forgatókönyv a megegyezés nélküli kilépés megakadályozására: közülük az egyik az volt, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, ezáltal a kormány megbukik (miután a kormánypárton belül többen is inkább megbuktatnák, kisebbik rossz gyanánt). A kormány viszont ténylegesen csak két héttel ezt követően bukik meg, ha addig találnak valakit, akit a többség megbíz a kormányalakítással, átmeneti időre, amíg sikerül újabb halasztást elérni a Brexit dátumában, esetleg új népszavazást kiírni.

Erre a szerepre Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt elnöke boldogan vállalkozott volna, őt azonban nem óhajtotta a többség. Így vagy valaki mást kellene helyette találni, vagy kierőszakolták volna az előrehozott választásokat, bár jó esély volt rá, hogy már a parlament felfüggesztése nélküli esetben sem alakulhatott volna meg az új, választott kormány október 31-ig, így a gyakorlatban nem is tudná megtárgyalni a határidő újabb elhalasztását.

Időt nyer

Ezek a forgatókönyvek most felborulnak a felfüggesztéssel, hisz ha sor is kerül a jövő héten a bizalmatlansági indítványra, kérdés, hogy mikor telne le az a bizonyos 14 nap, amikor a kormány hatalma ténylegesen is megszűnne. Ha a parlament működési idejét veszik figyelembe, akkor csak október közepén, de ha naptári napokat számolnak és a 14. napot követő első parlamenti ülésnapon döntenek, az is október közepe.

Ettől persze még sor kerülhet a bizalmatlansági indítványra, de Boris Johnson arra játszhat, hogy október közepéig lényegében megegyezik az Európai Unióval, és ebben az esetben párttársai már nem buktatják meg, hisz pont arra találták ki a 14 napot, hogy a képviselők alaposan átgondolhassák, tényleg kormányt akarnak-e buktatni, és ha igen, kit szeretnének miniszterelnöknek, amíg sor nem kerül a következő általános választásokra.

Egyéb parlamenti lehetőségek

A parlament a jövő héten még két dolgot tehet: határozatot hoz arról, hogy a miniszterelnök köteles az Európai Uniótól halasztást kérni (ezt persze kikerülheti adott esetben, ha az Uniós csúcson úgy teszi ezt meg, hogy a 27-ek ne jussanak egyetértésre az ügyben). Még egy lehetősége marad a parlamentnek, aminek viszont kisebb az esélye: kötelezi a miniszterelnököt, hogy vonja vissza magát az egész kilépést, hisz az EU jelezte, hogy ez is lehetséges.

A parlament felfüggesztésével persze most Boris Johnson abban a helyzetben lesz, hogy bármelyik döntést is hozzák a képviselők, további teendője azzal a parlament október közepi összeüléséig nincs, és ha addig összehozza a megegyezést, akkor vélhetően a parlament rögtön visszavonja ezeket a határozatokat, miután a kormánypárti képviselők ebben az esetben a miniszterelnök mögé állnak.

Bejöhet neki

Ezzel el is jutottunk a parlament felfüggesztésének logikájáig, ebből viszont az következik, hogy Johnsonnak mindenképpen össze kell hoznia a megegyezést október közepéig, hogy a kellemetlenebb forgatókönyveket, a bukást is beleértve, elkerülje. Erre látszik is esély, miután a G7 csúcson körvonalazódott, hogy ha előáll egy olyan tervvel, ami az EU és Írország számára megnyugtató a két Írország közti jelenlegi határviszonyok (teljes átjárhatóság ellenőrzés nélkül) fennmaradása szempontjából, akkor már csak otthon kell tudnia eladni, mint az eddigitől eltérő megoldást.

Ha ez sikerül, még meg is kell szavaztatni ezt a parlamenttel, melynek már nem lesz ideje húzni az időt, így vélhetően meg is szavazza. Ha ez a logika működik, a parlament feloszlatása lehetővé teszi Johnson számára a megegyezéses kilépés lebonyolítását, ha viszont nem, akkor október közepe után nagy káosz alakulhat ki, ami úgy vezet végül a megegyezés nélküli kilépéshez, hogy a miniszterelnök is bukik, és a brit demokrácia hírneve is súlyos csorbát szenved.