Csoda történt a szántóföldeken, vagy valami más áll a háttérben? - ezért ugrott meg idén a növénytermesztés kibocsátása

Jó évet zárt az agrárium

Az idei mezőgazdasági szezon lezárultát követően a Központi Statisztikai Hivatal menetrend szerint közzétette az idei évi első becslését a mezőgazdaság teljesítményének az alakulásáról.

Ez alapján 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, ami 6,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A bővüléshez a teljes termelési volumen 25 százallékos emelkedése járult hozzá. Az ágazat teljes kibocsátási árszínvonala 15 százalékkal csökkent. A növénytermesztés volumene 44 százalékkal nagyobb, az állattenyésztésé 0,5 százalékkal kisebb volt. Az egyes szántóföldi növények rekordmagas volumennövekedése az előző év alacsony bázisával hozható összefüggésbe.

Megugrott a kukoricatermés

Az adatokból jól kitűnik, hogy elsősorban a különböző gabonafélék termelési volumenének a kiugróan magas növekedése húzta felfelé a mezőgazdasági ágazat teljesítményét. Sokat mondó, hogy összességében 64 százalékkal emelkedett a gabonafélék termésmennyisége és épp a tavalyi aszályt leginkább megsínylő kukoricáé gyarapodott a legnagyobb mértékben, 121 százalékkal.

Mindez összességében annak köszönhető, hogy az idei évben kedvezőnek mondható meteorológiai viszonyok uralkodtak, míg 2022-ben az időjárás a termést egyes területeken szinte teljesen elpusztította.

Miért volt alacsony a bázis?

Tavaly már az évkezdet is a szokásosnál kevesebb csapadékkal és enyhébb hőmérséklettel indult. A száraz talajba elvetett tavaszi kalászosok így már eleve hátrányban indultak az évnek. Eközben az enyhe télvégi idő miatt a gyümölcsfákon hamarabb indult a rügyfakadás, amit a hirtelen beálló márciusi fagyok tönkretettek.

Tavasz közepén ugyan megérkezett a várva várt eső, azonban ekkor a hőmérséklet volt alacsonyabb a szokásosnál, ami szintén visszavetette a szántóföldi növények fejlődését.

Ezt követően a nyáron súlyos aszály állt be, amit a rendkívül alacsony csapadékmennyiség és a hőhullámok okoztak. Az aszály már májusban elkezdődött, júliusban az Alföldön közel 60-70 százaléka hiányzott a már említett kukorica számára szükséges csapadéknak, a szárazság pedig augusztusra tetőzött. Az egész országban alacsonyabb lett a termés, de különösen az alföldi, tiszántúli területeket sújtotta az aszály. Voltak olyan megyék, ahol szinte a teljes kukoricatermés megsemmisült és más gabonafélék terméshozama is messze elmaradt a várttól.

A búza tavalyi betakarított mennyisége mintegy 20 százalékkal maradt el az azt megelőző 5 év átlagától, míg a kukorica termésmennyisége 63 százalékkal.

Más szántóföldi növények esetében is jelentős volt a tavalyi terméskiesés. A napraforgó termésmennyisége 29 százalékkal maradt el 2022-ben az előző évitől, a repcéé pedig 31 százalékkal csökkent éves alapon.

Így a tavalyi termés alacsony bázist eredményezett.

Fel kell készülni hasonló helyzetekre

Az idei évben az időjárás sokkal kedvezőbben alakult. Már 2022 ősze és 2023 tavasza is csapadékban gazdag volt így a növényeket nem száraz, porzó talajba vetették. A nyár folyamán is bőséges volt a csapadék, olyannyira, hogy egyes területeken már a belvíz jelentett problémát.

A növekedés mögött tehát legalább részben az alacsony bázist követő kedvezőnek tekinthető termés áll. Fontos megjegyezni, hogy az aszály 2022-ben gyakorlatilag minden országot sújtott Európában, de itthon olyan alapvető problémákra is felhívta a figyelmet, mint amilyen az öntözött területek alacsony aránya az összes termőterülethez képest, valamint az ország vízgazdálkodásának a problémái (például a nagy folyamok folyamatosan mélyülő medre, ami leszívja a talajból a vizet az Alföldön).

Az idei termés jóllehet kedvező volt, de az előttünk álló évtizedek hozhatnak a 2022-es hasonló súlyosan aszályos éveket, amelyekre a mezőgazdaságnak fel kell készülnie. Ehhez szükség van

• a hazai vízgazdálkodási rendszerek fejlesztésére és többek közt olyan előremutató projektek megvalósítására mint a debreceni Civaqua (bár ez utóbbi elsősorban nem mezőgazdasági célokat szolgál, de jól példázza, hogyan lehet egy vízhiányos területet újra vízzel ellátni);
• az öntözött területek méretének a növelésére;
• esetleg a termésszerkezet átalakítására, szárazságtűrő fajok bevezetésére;
• az öntözéstechnológiák és termesztéstechnológiák fejlesztésére;
• a vetőmagkutatás előmozdítására;
• valamint az új precíziós gazdálkodáshoz kötődő technológiák bevezetésére.

Gyümölcsösök és üvegházak

A szántóföldi növénytermesztés mellett érdemes kitérni a gyümölcstermesztésre és a hajtatásos növénytermesztésre is.

A gyümölcstermesztés esetében idén minimálisan mérséklődött a gyümölcsfélék termelésének a volumene. Az ágazatban fontos szerepe lesz a jövőben az ültetvényfejlesztésnek, tehát a modern versenyképes ültetvények létrehozásának, valamint a gyümölcsfeldolgozó kapacitások és tárolási kapacitások visszaépítésének.

A hajtatásos zöldségtermesztés egy sikeres ágazatnak bizonyult az elmúlt években és komoly fejlődésen ment keresztül hazánkban. Több sikeres vállalkozás már az exportpiacokon is jelen van elsősorban üvegházi paradicsommal és paprikával. A hazai ágazat számára előnyt jelenthet a termálvizes fűtésben rejlő lehetőség, a változékony földgázáraknak jobban kitett más európai termelőkkel szemben.

Állattenyésztés

Az állattenyésztés szektorban a baromfi ágazat kimondottan sokat fejlődött az elmúlt években. A madárinfluenza a víziszárnyas tenyésztők számára komoly kihívásokat jelent, viszont a csirke tenyésztéssel és feldolgozással foglalkozó hazai cégek általánosságban sikeresnek és európai összevetésben is versenyképesnek tekinthetőek. A sertéságazat számára a sertéspestis és az ebből fakadó piaci zavarok jelentik a legnagyobb kihívást. A hazai sertéstartók és feldolgozók között találhatóak kimondottan sikeres, versenyképes vállalatok, de számos vállalkozás esetében szükség mutatkozik a fejlesztésekre, integrációra és az ágazatban még várható egyfajta koncentráció.