Véget ért az arany évtized a magyar mezőgazdaságban - szemléletváltás szükséges

Véget ért az arany évtized a magyar mezőgazdaságban. Az utóbbi időben számos, egymás hatását erősítő tényező változása nehezíti a hazai vállalkozások működését. Átalakulnak a klimatikus viszonyok: hőhullámok, a csapadék megváltozó eloszlása, eltolódó vegetációs időszak, gyakoribb és erősebb fagykárok, évente átlagosan 2,4 centimétert csökkenő talajvízszint, és az utóbbi húsz évben 6-14 százalékkal növekedett UV-sugárzás állítja kihívás elé az agráriumot. A talaj termőképessége kritikus szintre süllyedt. A degradáció mezőgazdasági talajaink több mint 90 százalékát érinti, mára elvesztettük a termőréteg felét – hívja fel a figyelmet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Várhatóan a piaci környezet is tartósan átalakul. Az Európába irányuló ukrán szállítások felfutásával a Magyarországra importált búza mennyisége 2022-ben az egy évvel korábbi 2,5-szeresére ugrott, míg idén eddig további 14 százalékkal nőtt. A kukorica esetében ezek a számok tavaly 3,5-szeres bővülést, míg 2023-ban 80 százalékos emelkedést mutatnak. A vállalkozásoknak a romló munkaerő-ellátottsággal is meg kell küzdeniük: a KSH adatai szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma négy éve csökken, miközben a gazdák 37 százaléka 65 év feletti. Mindeközben a magasabb kamatkörnyezet miatt dráguló finanszírozás is komoly kihívást jelent a cégek számára, melyek ezért most megfontoltabban vesznek fel hitelt, a beruházások finanszírozása helyett jelenleg elsősorban forgóeszközhitelre van igény.

A környezetileg fenntartható, regeneratív, precíziós gazdálkodás felé való elmozdulás, a technológiai fejlesztések messze nem elegendőek ahhoz, hogy a jövedelmezőség stabil maradjon. A magyar mezőgazdaság versenyképességének javításához át kell alakítani a kínálati palettát, növelni szükséges az egységes tételek méretét, és emelni a tárolás-értékesítés színvonalát. A gazdák az utóbbi időszakban a túlkínálat okozta áresésekre rendre a tömegtermékek termelésének növelésével reagáltak. A mezőgazdasági tömegcikkek termelése évről-évre dönti a történelmi csúcsokat. Ennek súlyos ára van a költségek emelkedése, a talaj termőképességének romlása, a jövedelmezőség szűkülése, és a fenntarthatóság szempontjából.

A költségek emelkedése és a csökkenő felvásárlási árak kedvezőtlenül hatnak a mezőgazdasági vállalkozások jövedelemtermelő képességére. Ennek idei számszerűsítésére még várni kell, de valószínűleg csak azok tudtak eredményesen gazdálkodni, akik korán leszerződtek és optimalizálták a kiadásaikat. Az új agrártámogatási rendszer szemlélet- és szerkezetváltásra kényszeríti a gazdákat. A fenntartható termelés felé való elmozdulás terén, a piaci stratégiák továbbfejlesztésében azonban a mezőgazdasági vállalkozásoknak segítségre van szükségük. Mit termeljenek; kinek adják el; hogyan növeljék szervezettségüket és piaci befolyásukat, miként kommunikáljanak a fogyasztókkal? Ezekről a kérdésekről is szó lesz az Erste hagyományos őszi agrár ügyféltalálkozóin november 22-én Siófokon és november 23-án Hajdúszoboszlón, ahol az Agrárminisztérium vezetői is előadásokat tartanak.

Az Erste az elmúlt években dinamikusan növelte agrárpiaci portfólióját. Ma egyértelműen meghatározó szereplői vagyunk az agrárhitelpiacnak. Agrártanácsadói banki modellünk jól működik. Nem csak belső folyamataink épülnek agrárpiaci ismereteinkre, előrejelzéseinkre, hanem ügyfeleink döntéshozatalát is támogatjuk konzultációkkal, kiadványokkal, rendezvényekkel. Szokásos őszi agrártalálkozóinkon idén is súlyos stratégiai kérdéseket tűztünk napirendre. Az olyan értékváltó időkben, amelyben a magyar agrárium van, felértékelődik annak jelentősége, hogy az Erste messze nem csak finanszírozóként van jelen ügyfelei életében, hanem segít az elkerülhetetlen szerkezetváltásban is

– tette hozzá Fórián Zoltán.